2018. október 15. hétfő
Teréz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


« | Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az evolúció tényleges hajtóereje - 2010-02-27 11:40:07 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 6 hozzászólás 
Az evolúció tényleges hajtóereje

A hagyományos felfogás szerint az evolúció legfontosabb mozgatórugója a az élőlények környezetükhöz való adaptálódása. Egy nemrég napvilágot látott tanulmány azonban rávilágít arra, hogy az evolúció igazi hajtóereje sok esetben talán nem is annyira a környezethez, hanem inkább a különböző fajok egymáshoz való alkalmazkodásában rejlik.



Az evolúció klasszikus értelmezése szerint a fajok kialakulását és a már kialakult fajok továbbfejlődését olyan véletlenszerű és öröklődő, így a populációban rögzülni képes változások okozzák, amelyek az adott élőlényt sikeresebbé teszik a körülötte folyamatosan változó világban. A koevolúció az „együtt fejlődést” jelenti, vagyis azt, hogy az egyik faj adaptálódása és ebből következő evolúciós fejlődése– főleg ha két vagy több faj valamilyen szinten egymásra van utalva – szükségszerűen magával vonzza a többiek evolválódását, vagy kiszelektálódását is. Egyik elmélet sem áll szemben a másikkal, mivel egyik sem mondja ki, hogy csak evolúció vagy csak koevolúció létezne, hanem inkább kiegészítik egymást.

A Liverpooli Egyetem kutatóinak sikerült bizonyítékokat találni arra, hogy a koevolúció igen fontos elem a fajkeletkezésben és a fajok változatosságában. Olyan vírusok evolúcióját vizsgálták, akikről tudták, hogy gyors adaptációra képesek. Ezek a vírusok a bakteriofágok közé tartozó Φ2 fágok, akik a Pseudomonas fluorescens nevű baktériumot
fertőzve képesek szaporodni. Vizsgálataik során kémcsőben figyelhették az evolúciós eseményeket.

A kutatók azt tapasztalták, hogy amennyiben a vírusok olyan új tulajdonságra tettek szert, amely fertőzőképességüket növelte, arra a baktériumok gyorsan egy új típusú védekező mechanizmussal válaszoltak és így tovább. Ennek eredménye egy végtelen koevolúciós láncolat lett.

Egy másik beállításban a vírusok „magatehetetlen”, azaz adaptációban gátolt baktériumokat támadtak. Megfigyelték, hogy ha a baktérium nem képes védekező mechanizmusok kifejlesztésére, a vírusok evolúciójának üteme lassulni kezdett. A koevolúciós kapcsolatok hatására genetikailag tehát sokkal diverzebb, változatosabb populációk jöttek létre, mint a kapcsolat hiányában. Méréseik szerint a vírusok evolúciójának üteme mintegy kétszer gyorsabb volt, ha a baktériumok együtt fejlődhettek parazitáikkal.

A jelenség leírására korábban már született egy elmélet, amit Leigh Van Valen, amerikai evolúcióbiológus fogalmazott meg „Vörös Királynő Hipotézis” - ként, jelen tanulmány pedig ennek első kézzel fogható bizonyítéka. Az 1970-es években megalkotott teória nevét Lewis Carroll - Alice Csodaországban című történetének egy szereplőjéről, a Vörös Királynőről kapta, akinek birodalmában mindenkinek rohannia kellett, hogy egy helyben maradjon. Az elmélet szép analógiája a tényleges történéseknek, a fajok ugyanis folyamatosan harcolnak egymással a túlélésért ("rohannak"), és állandóan új védekezési módokat kell kialakítaniuk, hogy fennmaradhassanak.

Korábban úgy gondolták, az evolúció legfontosabb kiváltó tényezője a környezethez, élőhelyhez való adaptáció szükségessége. A Vörös Királynő Hipotézis viszont azt állítja, hogy a természetes szelekció sokkal inkább a különböző fajok közti koevolúció, és nem a környezettel való kölcsönhatás eredménye. A teória széles körben elfogadott a tudományos körökben, de ez az első alkalom, hogy kísérletes bizonyíték áll rendelkezésre a hipotézis alátámasztására. A következő lépés annak vizsgálata, hogy miben különbözik a koevolúció folyamata a kölcsönösen pozitív kapcsolatokban (pl. szimbiózis) az egymásra nézve negatív kölcsönhatásokhoz képest.


ScienceDaily 25. 02, 2010


Borsics József



Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 7, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: zgyorfi2010-03-01 00:44:58 
Én azt hittem, hogy az élőlény környezetéhez tartoznak azok az élőlények is, amelyekkel együtt versengenek a szóban forgó környezet erőforrásaiért. (Mondjuk, egymás húsáért...) Mi az igazán új ebben a cikkben?
 
Küldő: lengyela2010-02-28 11:44:11 
Így van, és ha a cikk mondanivalója megmaradt volna a gazda-parazita viszony modellezésénél, akkor minden rendben is lenne, de mintha ennél kicsit többre vágyott volna a ScienceDaily. :) Elolvastam az eredetit is, és a fordítás valóban korrekt, sőt, nekem jobban is tetszik, mert kevésbé szenzáció-motívált.
Egyébként tud valaki valami érdekeset a vírusok gazdaszervezeten kívüli ökológiai környezethez való adaptációjáról? Egyáltalán: ökológiai (Juhász-Nagy Pál-féle) értelemben van egy vírusnak környezete a gazdán kívül? Egyfelől azt feltételezném, hogy egy inaktív vírus azért elég ellenálló, különféle abiotikus tényezők (hőmérséklet, közeg kémhatása, stb) széles tartományát átvészeli. Másfelől viszont valamilyen pesszimum tartományának kell lennie, amit ha elér egy adott tényező, akkor a vírusfehérjék kismértékű torzulása is irreverzibilisen akadályozhatja a vírus működését, ami erős szelekciót jelent.
 
Küldő: YOJIKA2010-02-28 10:17:50 
Köszönöm a bizalmat! :)

Az evolúciót borzasztó nehéz kísérletesen vizsgálni, már-már lehetetlen feladat.
Valahogy muszáj korlátozni a vizsgált faktorokat, hogy értékelhető eredmény szülessen.

A cikket inkább a Vörös Királynő Hipotézis miatt tartottam érdekesnek,
a gazda-parazita fegyverkezési versenyt szerintem egész jól modellezi.

De igazad van, érdekes volna valamilyen abiotikus faktort is belevenni a vizsgálatba.
 
Küldő: lengyela2010-02-27 18:48:51 
Megbízom a Fordítóban (éljen Jocó!!!), ezért magát a kutatást illeti a kritikám. Szívesen olvasnám mások véleményét is!
 
Küldő: GyA2010-02-27 17:39:02 
Ez a magyar cikk nem tetszik, vagy a kutatás maga?
 
Küldő: lengyela2010-02-27 12:58:32 
A biotikus környezet fontossága különböző közösségeknél nagyon eltérő lehet. Egy ilyen hipotézis vírusokkal való igazolása szerintem önmagában nem elég erős, biztosan nem erősebb egy számítógépes szimulációnál. A parazita-gazda kölcsönhatás eléggé alapvető szelekciós tényező a kísérletben (vírus!!!), nem csoda, hogy ebben a kapcsolatban mindkét fél gyors evolúcióra képes. A kísérletet homogén, nem strukturált környezetben (kémcső) beállítva nem is várható, hogy az abiotikus faktorok hajtsák az evolúciót... Hol itt a bizonyítás???
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés