2018. július 16. hétfő
Valter, Kármen
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


« | Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Fogas kérdésekre adnak választ fogaink - 2010-02-08 08:25:46 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Fogas kérdésre adnak választ fogaink

Őseink fogai olyan titkot árulnak el, ami a modern egészségtudomány számára is fontos: a fejlődés korai szakaszában bekövetkezett stresszes események rövidebb élethez vezethetnek.


A Barker-hipotézis szerint sok felnőttkori megbetegedés visszavezethető a magzati fejlődés és a gyermekkor során elszenvedett káros hatásokra, betegségekre. Ez az elmélet David Barker epidemiológus nevéhez köthető, aki az 1980-as években kezdte tanulmányozni a gyermekkori és felnőttkori egészségi állapot közötti kapcsolatrendszert.

E nézet alapján kezdte átértékelni és újragondolni korábbi kutatásait George Armelagos, az Emory Egyetem antropológusa, a bioarcheológia egyik megalapítója. Az általa vezetett kutatócsoport emberi csontmaradványok vizsgálatai alapján próbált összefüggést találni elődeink életmódja és az akkori társadalmak egészségügyi helyzete között. Kutatásaikat a fogzománc szerkezetvizsgálatára alapozták, ez ugyanis alkalmas a fiziológiai események nyomon követésére. A fogzománc a magzati fejlődés második trimeszterétől kezd kialakulni, szabályos gyűrű alakban. Ennek köszönhető, hogy szerkezetében bekövetkezett változások okai pontosan meghatározhatók és jól jellemezhetők. A zománc fejlődésének alakulását a szegényes étrend, a különböző betegségek sőt akár a stresszes életvitel is befolyásolhatja, melyekről a zománcon kialakuló árkok, bemélyedések árulkodnak.

Armelagos és más bioarcheológusok kutatásaik során már felfigyeltek arra, hogy a zománc-rendellenességek és a korai elhalálozás között létezhet valamilyen kapcsolat.  Dél-Afrikából, a pleisztocén korból származó Australopithecusok egy csoportjának maradványait vizsgálva Armelagos és a munkatársai különös dolgot tapasztaltak. Azokról a leletekről, melyeknek a fogzománcán gyermekkorban keletkezett elváltozást találtak kimutatták, hogy átlagosan 12 évvel kevesebbet éltek azon társaikhoz képest, akiknél korai zománcdefektusokat nem találtak. Hasonló kapcsolatot figyeltek meg az észak-amerikai Dickson Moundsban talált leletegyüttes esetében is.

A Barker-hipotézist a fogak vizsgálatában eddig még senki nem alkalmazta, inkább a születési testsúly és a felnőttkori betegségek (cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek) között fennálló kapcsolatot elemezték. Armelagos szerint a prehisztorikus adatok azt sugallják, hogy a fogak új szemszögből való vizsgálata alkalmazható lehet a modern kori populációk esetében is, és ezekből okulva később kiküszöbölhető lenne például a  gyermekkori helytelen táplálkozás miatti felnőttkori megbetegedések kialakulása.

ScienceDaily (Feb. 5, 2010)

Borsics József


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 6, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés