2020. április 05. vasárnap
Vince
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


« | Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
A számok mögött – Interjú Dr. Harnos Andrea biostatisztikussal  - 2011-11-10 18:38:45 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 2 hozzászólás 
 A számok mögött – Interjú Dr. Harnos Andrea biostatisztikussal
 
Dr. Harnos Andrea 
 
Egyetemi docens
SzIE - Állatorvostudományi Kar – Biomatematika és Számítástechnikai Tanszék
Kutatási terület: A klímaváltozás hatása a madárvonulásra. Regressziós módszerek.
 
Születési év: 1966.
 
1989 – Egyetemi diploma – ELTE – TTK, Budapest, matematika- fizika - számítástechnika szakos tanár
1994 - Egyetemi szakdiploma - ELTE - TTK, Budapest, Matematikai és számítógépes modellező szakinformatikus
2000 – PhD – SZIE, Budapest, agrárműszaki tudományok
 
Melyik volt előbb a biológia vagy a statisztika?
 
A statisztika. Matematikus családban nőttem fel, édesanyám is és édesapám is matematikusok voltak. Evidens volt, hogy természettudományos irányba megyek. Kamaszkoromban előfordult, hogy fizikus, vagy meteorológus szerettem volna lenni, de végül az ELTE matematika-fizika tanárszakán kötöttem ki. Biológiából nem voltam jó, unalmasnak találtam a tanórákat. Nem voltam mindig ötös matekból sem, csak a gimnázium utolsó 2 évétől, addig ugyanis hiába értettem mindent, mindig félreszámoltam valamit. Az utolsó két évben már emelt szintű matematikát tanultam a budapesti Arany János Gimnáziumban, nagyon jó tanárom volt, - Seltsam László -, aki átérezte a problémámat, és már a tananyag is más típusú volt, nem kellett annyit számolni. Egyetemen, statisztikát tanár szakon akkor még nem tanítottak, így önállóan, illetve posztgraduális képzés keretében sajátítottam el.
 
Édesapám akadémikus, egyetemi tanár volt a Corvinus Egyetemen, alapvetően az ő hatására kezdtem statisztikával foglalkozni. Az is neki köszönhető, hogy az Állatorvosira kerültem. Itt akkor kezdték el szervezni a számítástechnika oktatást, amikor negyedéves egyetemista voltam, és miután édesapám az egyetemre jött egyszer tárgyalni, és oktatót kerestek, akkor megkérdezte tőlem, hogy nem lenne-e kedvem itt tanítani, mint óraadó tanár? Azt válaszoltam: - Miért ne? Egy évig voltam óraadó, utána felvettek állásba az akkori Oktatástechnikai Osztályra, amiből később kinőtt a Biomatematikai Osztály, majd tanszék.
 
Amikor megkérdezik tőlem, hogy mivel foglalkozom, és megmondom, hogy statisztikus vagyok, akkor hátrahőkölnek. Úristen, hogy lehet ezzel foglalkozni?  Nagyon sok területről érkező problémával foglalkozom, foglalkoztam, például biológiai, orvosi, állatorvosi, mezőgazdasági, szociológiai, pénzügyi témákkal is többek között. Szeretem csinálni, mert érdekes, változatos és minden eset kihívás. Kihívás, hogy megértsem a problémát, hogy kitaláljam, hogy milyen módszert használjak, kihívás, hogy a kollégával megértessem, hogy mire kell odafigyelni, hogy mik azok a dolgok, amikre  neki kell válaszolni, hogy hogyan lehet értelmezni az eredményeket stb. Mindig igyekszem belelátni az adatokba és megérteni a problémát. 
 
Átlátni az összefüggéseket és ezt a szakmát jól csinálni, nem lehet egyetemi tankönyvből megtanulni. Én fizikát tanultam a matematika mellett az egyetemen, ami nagyon hasznos volt, mert az is egy olyan terület, ahol matematikai módszerekkel modellezzük a fizikai jelenségeket, és egy statisztikusnak is az a feladata, hogy a való életből származó adatokra alkalmazza a statisztikai módszertant, modellezze problémát. Ebbe bele kell érni, sok éven keresztül kell csinálni és empatikus készség is kell ahhoz, hogy a nem statisztikus kollégákkal kölcsönösen megértsük egymást és párbeszédet tudjunk folytatni úgy, hogy annak valami eredménye legyen.  Ha lehet, terepre is kimegyek biológusokkal, állatorvosokkal, mert bele kell szagolni az adatokba, hogy az ember lássa, mi van a számok mögött. 
 
Mire jó a statisztika?
 
Egy komoly kutatásnál elengedhetetlen a statisztika. A statisztikai gondolkodásmód pedig szerintem nem sokban különbözik a józan paraszti észtől. Ha az ember átlátja az adatait és ismeri a statisztikai gondolkodásmódot, sokkal mélyebben tud vizsgálódni, problémát megoldani, mert látja, hogy milyen összefüggések lehetnek egy adott esetben, illetve mit lehet a véletlen számlájára írni. Segít feltárni és értelmezni az adatokat. Vannak kollégák, akiknek nincs, vagy minimális a statisztikai képzettsége, de nagyon jó a statisztikai gondolkodásmódja. Tudja, hogy mire kell odafigyelni, hogy használható adatot, eredményeket kapjon. Persze a kollégák között is akadnak olyanok, akik nem fogékonyak erre a módszerre, bár teljesen reménytelen eset szerintem nincs. Fontos a nyitottság a kollégák részéről is. Statisztikára egyre nagyobb igény van és nemcsak a biológiában. Természetesen vannak generációs problémák, de aki komolyan veszi a kutatást, az felismeri az eszköz fontosságát. Hozzánk is egyre több helyről jönnek, hogy tanuljanak. 
 
Beszéljen, kérem a képzésről!
 
Biostatisztikát dr. Takács Erzsébet biológus kezdett el tanítani az Állatorvostudományi Egyetemen, az általa tanított állatorvos hallgatóknak tartott biometria tárgy oktatásába kapcsolódtam be. Az 1994-ben indult zoológus képzés páratlan lehetőség volt arra, hogy felépítsünk egy vadonatúj matematika-statisztika tanmenetet a hallgatók számára.
Nincs még egy ilyen hely az országban, ahol ennyi matekot tanulnának a biológia szakos diákok mind az egyetemi, mind doktori képzés alatt. Persze itt is van ellenállás a statisztikával szemben. Általában két részre oszlik a társaság, az első sorokban azok ülnek, akik érdeklődnek, a hátsóban azok, akik nem. Ég és föld, olyanokat tanítani, akiknek kell tanulnia és olyanokat, például doktoranduszokat, akik önként jönnek, mert felismerik, hogy nekik erre az eszközre szükségük van. Fontos, hogy a hallgatók össze tudják kapcsolni a statisztikát a biológiai vagy egyéb háttérrel. Az kevés, ha bemagolják a képletet. Vizsgákon is úgy próbálunk vizsgáztatni, hogy kiderüljön, hogy értik-e a lényeget. Statisztikánál ugyanis nagyon fontos hogy értsék, mikor mit kell használni, mit jelentenek az eredmények, milyen zavaró tényezők lehetnek. Sok helyen receptkönyvszerűen oktatják a statisztikát. Mi igyekszünk elkerülni ezt. Tankönyvünket is erre törekedve írtuk meg. Címe: Biostatisztika – nem statisztikusoknak (www.biostatkonyv.hu). Ez egy bátorítás. Vagyunk annyira jó viszonyban a hallgatókkal, hogy meg merik kérdezni, hogyha valami nem világos, és meg is kérem őket, hogy kérdezzenek, még akkor is, ha teljesen rossz, amit mondanak, kérdeznek, mert abból tudom, hogy mit kell még jobban elmagyarázni. Én is kérdezek, próbálom interaktívan tartani az órákat, gondoljuk át együtt a problémát: hogyan lehet ezzel a statisztikai eszköztárral válaszolni, miket kell végiggondolni, mi van a hisztogramok, ábrák, számok hátterében? Tehát fontos, hogy a gondolkodásmódot is elsajátítsák. Minél kevesebb képlettel, a lényeg elmagyarázásával próbálunk tanítani. 
 
A tempó egyre lassabb. Egyre több tapasztalattal a hátam mögött, egyre jobban megértem, hogy mit kell a hallgatóknak elmagyarázni. Emiatt viszont egyre kevesebb témakörrel tudunk az órákon foglalkozni. Az az alapelvem, hogy inkább kevesebbet, de azt alaposabban. Emellett viszont mindig kitalálunk valami újat, és kb. 2 évente indulnak  új statisztikai kurzusok.  A legutóbbi például a „Bayesi statisztikai módszerek” kurzus volt, ami egy teljesen más szemléletű statisztikai módszertanba vezette be a hallgatókat. 
 
Mi a legnagyobb öröm és mi a legnagyobb kihívás a tanításban?
 
Öröm, ha fel tudjuk kelteni a hallgatók érdeklődését, és sikerül úgy elmagyarázni nekik az anyagot, hogy megértsék és átérezzék a fontosságát. Átadni a statisztikai tudást olyan hallgatóknak, akiknek nincsen eziránt affinitásuk, úgy lefordítani a matematikai nyelvet, úgy megfogalmazni az anyagot, hogy megértsék és ne rémüljenek meg tőle, haszna is legyen és a tantervbe is beleférjen, nagyon nagy kihívás. Azonban, ha ez sikerül, ez okozza a legnagyobb örömöt is. 
A matek nem mumus, csak tudni kell, hogyan kell tálalni. Mindig is szerettem volna tanítani, mindig vonzott és nagyon szeretem csinálni. Gyakorlat kell hozzá, meg kell tanulni idomulni a hallgatókhoz, meg kell találni a közös nyelvet, hiszen nem matematikusokat oktatunk. 
 
Okozott-e nehézséget nőként elboldogulni ebben a szakmában?
 
Sosem éreztem, hogy nehéz lenne nőnek lenni ebben a szakmában. A tanszéken én vagyok az egyetlen nő statisztikusként, de ez lehet a véletlen műve (n=5, P=0,375, binomiális próba, p=0,5-ös populációs valószínűséget feltételezve).  Nagyon sok férfi kollégám van, sokukkal tartok kapcsolatot, és sosem volt probléma. Azért az valószínű, hogy kissé férfiasabb agyam van, mint egy átlagos nőnek.
 
A pályám során egyetlen esetben éreztem, hogy hátrány, nem is az, hogy nő vagyok, hanem az, hogy családanya. Pályázatírásnál nem vették figyelembe az anyasággal eltöltött éveket és kifogásolták, hogy a publikációs listámban van egy rés. Ez ügyben leveleztem is az OTKA elnökével. 
 
Elég sokszor nagyon nehéz összeegyeztetni a munkát és a családot, főleg három gyerekkel (köztük egy ikerpárral). 
 
Bemutatná az „Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz” akadémiai kutatócsoportot?
 
Édesapám volt a csoport vezetője, hozzá kapcsolódtunk be 2007-ben Csörgő Tiborral, aki az Ócsai Madárvárta 1983 óta gyűjtött adatsorát szolgáltatta. Ez egy hosszú távú, egységes módszertannal készült adatsor.  
 
A madarak nagyon érzékenyek a klimatikus változásokra, ami megmutatkozik a migrációs mintázatukban is. Fajonként vizsgálunk méretbeli (szárnyhossz, tömeg) és időzítésbeli változásokat, időjárással kapcsolatos összefüggéseket. Előfordulnak ivarok közötti eltéréseket, a hímek előbb érkeznek, nőstények később. A csilpcsalpfüzikénél például az időzítésben akár két hetes különbségek lehetnek, a migrációs mintázatban távolságbeli különbségek mutatkozhatnak. A változás egészen eltérő lehet a fajok között is, de még a közel rokon fajok is máshogy reagálhatnak, sőt a fajokon belüli egyes populációk, illetve részpopulációk is. Mondhatjuk akár, hogy ennek a klímaváltozás az oka, de egyelőre annyi biztos, hogy változások vannak, amelyeknek oka lehet a klímaváltozás.
 
Mi a véleménye a pályakezdő fiatalok helyzetéről?
 
Nem jó. Azt tudom nekik tanácsolni, hogy tanuljanak angolt és statisztikát! A statisztikát ugyanis nagyon nehéz egyedül elsajátítani, ha nincs meg a matematikai háttér. Itt viszont megtehetik, és ez egy kiugrási pont, mert nem sokan értenek hozzá, és egyre több területen van rá szükség. 
 
Mi a véleménye az mRNS.hu-ról?
 
Őszintén szólva, túl sokat nem nézegettem ezt a honlapot. Beleolvastam cikkekbe, amikről a legfőbb benyomásom az volt, hogy általában érdeklődésre számot tartó témákról szólnak, és ami nagyon fontos, nem szakember számára is érthetően. A kislányomnak, aki 14 éves, és most fog gimnáziumba felvételizni, méghozzá biológia tagozatra, mindenképpen javasolni fogom, hogy olvasgassa.
 
2011.11.10

Bárány Annamária
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: inf3rno2011-11-16 20:44:57 
Tisztelt Dr. Harnos Andrea!
Érdeklődnék, hogy tud e valamilyen könyvet ajánlani kísérlettervezés témában, illetve, hogy Ön szerint milyen további témaköröket érdemes átnézni a kísérlettervezés elsajátítása előtt?
A "data mining" és a "design of experiments" olyan témák, amelyek régóta érdekelnek, viszont az a tapasztalatom velük, hogy elég jelentős idő/energia befektetés kell az elsajátításukhoz, és sokszor nehezen érthető formában tálalják őket. Kísérlettervezést tanultam még az egyetemen (biomérnökként végeztem), de sajnos nem jutott el hozzám megfelelő intenzitással... :S
 
Küldő: lola2011-11-15 17:29:09 
Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet jelenleg biostatisztikát tanulni.
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés