2017. szeptember 23. szombat
Tekla
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


« | Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Nem a nikotin okozza a tüdőrákot - 2011-04-11 10:36:57 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Nem a nikotin okozza a tüdőrákot

A dohányzó emberek többségének számolnia kell azzal, hogy a káros szenvedélyük nyomán megnő a valószínűsége annak, hogy tüdejükben daganat alakuljon ki. Mivel társadalmunk egyre egészségtudatosabb, sokan próbálják elhagyni a dohányzást, ám a nikotinfüggőség nagy úr. Így egyre többen nyúlnak a nikotinos tapaszokhoz, ami hatékony ugyan a dohányzásról való leszokás folyamatában, de sokan félnek, hogy a benne lévő nagy mennyiségű nikotin tüdőrákot okoz. Megnyugtatásul szóljon ez a cikk, a nikotin önmagában nem növeli a rák kockázatát.

A dohányzás egy roppant bonyolult és összetett addikciós tevékenység. A dohányzó emberek egyszerre vannak kitéve a fizikai és a kémiai függőségnek. A kémiai függőséget a cigarettában található mintegy 250 féle különböző, a tüdőnkön át beszívott anyag okozza, a fizikai függőséget maga a dohányzással összefüggésben végzett mozdulatsor. A kémiai függőséget okozó anyagok közül külön említést érdemel a nikotin, a dohányosok szervezete ugyanis főleg a nikotinra éhezik, amikor a cigaretta utáni vágy felébred bennük.

A nikotin a dohányzás közben főleg a szájnyálkahártyán, és csak kisebb részt a tüdőben szívódik fel. Az így beszívott nikotin az idegvégződésekben kémiai reakciókat indítanak be. A kolinerg receptorokat gyakran befolyásolja a dohányzó szervezetében is jelen levő neurotranszmitter, az acetilkolin. Az acetilkolin és a nikotin kémiai hasonlósága lehetővé teszi, hogy a nikotin is ugyanilyen hatással legyen a receptorra. Ezek a nikotinra is érzékeny acetilkolin receptorok a központi idegrendszerben és a vázizomzat ideg-izom találkozásánál találhatók; tevékenységük növeli a pulzusszámot és az éberséget, valamint javítják a reakcióidőt. A nikotin - acetilkolin inger közvetlenül nem addiktív. Mindazonáltal, mivel sok dopamin-felszabadító idegsejten található nikotin receptor, a nikotin hatására dopamin is felszabadul, és az örömélménnyel is kapcsolatban lévő dopamin felszabadulása megerősítő hatást fejt ki, ami már könnyen addikciót okozhat.  A nikotin egyébként a kokainhoz hasonló neuronmintákat aktivál.

A dohányzásról való leszokás a fentiek miatt nagyon nehéz, a több éve dohányzóknak a leszokás felér egy rémálommal. Szerencsére az elmúlt években a tudomány eljutott oda, hogy a nikotin más módon történő bevitelével a dohányzás könnyen elhagyhatóvá vált. A nikotintapaszokkal csökkenő mennyiségben adagolható a nikotin, így fokozatosan szüntethető a dohányzás utáni vágy: ha már nem a napi rutin részét képezi egy - egy cigaretta elszívása, az egyre csökkenő nikotinbevitellel elérhető, hogy mind a kémiai, mind a fizikai függőség megszűnjön.

Sokakban mégis ott marad a kérdés, hogy vajon a bőrön keresztül bejuttatott nikotin nem káros-e, nem növelheti-e a tüdőrák kialakulásának kockázatát, mint ahogy azt korábban gondolták.

Phillip A. Dennis, a floridai National Cancer Institute kutatója ennek a problémának eredt a nyomába, és kiderítette, hogy a nikotinbevitel önmagában nem növeli a tüdőrák kialakulását még azoknál sem, akik egyébként hajlamosabbak lennének rá.

Kutatásait egereken végezte. Kísérleti állatai 3 csoportot alkottak: az egyik csoport tagjai egy, a cigarettában is megtalálható karcinogént (NKK-nitrosamine 4-(methylnitrosamino)-1-(3-pyridyl)-1-butanone) kaptak injekció formájában, a kísérletet megelőző 3 hétben. A második csoportba tartozó egerek a k-ras génre olyan mutációt hordoztak, amely a gén túlműködését okozza: ez a típusú mutáció a tüdődaganatok nagy részében kimutatható. A harmadik csoportot alkotó egerekbe más állatokból származó tumoros tüdősejteket ültettek. Dennis tehát 3, önmagában is tüdődaganatra hajlamos egereken vizsgálta a nikotin hatását úgy, hogy az állatok ivóvizébe nikotint jutattak olyan mennyiségben, hogy a bevitt mennyiség a testtömeghez viszonyítva arányos legyen a nikotintapaszt használó ember szervezetébe jutó nikotin mennyiségével.

A kutatók tapasztalatai szerint a nikotin önmagában nem aktiválta a daganatok kialakulását segítő sejtbiológia folyamatokat. Kutatásuk eredményét a humán epidemiológiai adatokkal összevetve úgy gondolják, hasonló eredményre juthatnak, azaz a nikotin önmagában nem növeli a tüdőrák kockázatát. Emiatt a nikotintapasz használata egy jó és nem káros alternatíva a dohányzás elhagyásában, és használóinak nem kell attól tartani, hogy a leszokás időszaka egészségügyi szempontból rizikós időszak lenne.

ScienceDaily, 2011.04.10

Szlávik Attila


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés