2018. január 23. kedd
Zelma, Rajmund
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


« | Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Gyulladásgátlókkal a HIV fertőzés ellen? - 2010-07-05 17:16:44 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Gyulladásgátlókkal a HIV fertőzés ellen?

A HIV fertőzés világszerte egyre nagyobb mértéket ölt. Míg pár évtizede a homoszexuálisok betegségét tartották, mára egyre inkább terjed a heteroszexuális emberek között is, sőt, a fejlődő országokban főleg közülük szűrik ki az újabb fertőzötteket. Amerikai kutatóknak sikerült bebizonyítani, hogy a gyulladásos folyamatok regulációjában résztvevő két gén szabályozásán keresztül a HIV fertőzés esélye jelentősen csökkenthető.

A HIV főleg a védekezés nélkül történő szexuális aktus során terjed, a vírus fő célsejtjei pedig az immunrendszer T-limfocitái. Elsődlegesen a vírus azonban többnyire a nyálkahártyához asszociált immunsejtek egy csoportjával, a dendritikus sejtekkel (DC)kerül kapcsolatba. Ezek a sejtek antigénprezentáló és gyulladáskeltő funkcióval rendelkeznek, vagyis fő feladatuk, hogy a fertőzés helyén „begyűjtsék”a kórokozókat, és azokat az immunredszer effektor sejtjeinek, a T-limfocitáknak bemutassák, illetve az, hogy a fertőzés helyén gyulladás előidézésével próbálják meg a kórokozókat eliminálni.

Ám a DC-k e két természetes funkciója nem a vírusfertőzés ellen dolgozik, sokkal inkább azt segíti. Egyrészt úgy, hogy a lokális gyulladás kialakításával a vírus fertőzőképességét segítő környezetet teremtenek, másrészt pedig úgy, hogy a vírus T-sejtekre történő transz-infekcióját segítik azzal, hogy azokat a nyirokcsomókba szállítják. Oda, ahol a vírus célsejtjei nagy számban találhatók.

A Boston University School of Medicine kutatói olyan humán géneket vizsgáltak, amelyek véleményük szerint kulcsszerepet játszhatnak a HIV fertőzés folyamatában. Az általuk vizsgált gének olyan fehérjéket termelnek, amelyek a megfelelő jelmolekulával találkozva aktiválódnak, a sejtmagba vándorolnak, és ott más gének működését szabályozzák. Ezek az úgynevezett nukleáris receptorok, amelyek tulajdonképp ligand aktivált transzkripciós faktoroknak tekinthetők.

Gregory Viglianti és csoportja a PPARγ és LXR géneket vizsgálták. Ezek közül a PPARγ gén a mai ismereteink szerint a gyulladás kialakulásának gátlásában van fontos szerepe. Ha a gén aktiválódik, számos más transzkripciós faktort antagonizál, többek között olyanokat, amelyek a gyulladásos folyamatok kialakulásáért felelős géneket aktiválják. Az LXR génről korábban csak annyit tudtak, hogy fontos szerepet tölt be a szervezet glükóz, zsírsav és koleszterin homeosztázisában. Gyulladást szabályzó szerepére csak később derült fény.

Mivel a két vizsgált gén alapvetően gyulladáscsökkentő szerepéről volt ismert, a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a gének aktiválása hatással lehet-e a HIV fertőzés folyamatára.  Ennek megfelelően vérből dendritikus sejteket és T-limfocitákat izoláltak, majd PPAR és LXR agonistákkal segítették a gének működését, és vizsgálták a HIV transz-infekcióra kifejtett hatást.

Tapasztalataik szerint azok a gyógyszerek, amelyek a PPAR és LXR gének hatását fokozták, gátolták a DC-k vírusfelvevő képességét, ezáltal a transz-infekciót. Mindezeken túl ismételten bizonyították, hogy gátolták a gyulladásos folyamatok kialakulását, amelyek például tripper fertőzés esetén jelentkeznek. Ez utóbbi azért is kedvező, mert a Neisseria gonorrhoeae infekció többszörösére emeli a HIV-vel való fertőződés valószínűségét.

A kutatás vezetője szerint még mindig nem találták fel a HIV ellenszerét, és a hatékony vakcinát, csupán egy lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy hatékony mikrobicideket állítsanak elő, amelyek megakadályozzák a HIV – vel történő fertőződést. A PPAR és LXR a HIV elleni védekezésben új szereplők lettek, melyek esetleg célpontjai lehetnek különböző gyógyszereknek, amelyek egyszerre képesek gátolni a HIV nyálkahártyán át történő behatolását, a DC-k fertőződését és a DC-k által közvetített T-sejt transz-infekciót, vagyis a HIV fertőződés kritikus lépéseit. Mindemellett pedig az is elképzelhető, hogy a jövőben a konvencionális antiretrovirális kezelésben az általuk használt gyógyszerek is a terápia részét képezhetik.

A kutatócsoport eredményeiről a PLoS Pathogen online kiadásában számolt be.

ScienceDaily, 2010.06.03

Szlávik Attila

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés