Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

« | Korábbi híreink  |   Keresés:

Megosztás:     

Kísérleti evolúció a Bahamákon - 2010-05-14 17:44:51	6 hozzászólás
Kísérleti evolúció a Bahamákon Biológusok egy csoportja minden idők egyik legnagyobb vad populáción végrehajtott kísérletét végezte el a Bahamákon, egész szigeteket használva kísérleti terepként, hogy a természetes szelekciót vizsgálják. A kísérleti eredmények szerint bizonyos esetekben a fajon belüli versengés sokkal erőseb szelekciós tényező, mint a ragadozók hatása. Ryan Calsbeek, a Dartmouth College biológusa kollégáival a barna anolisz (Anolis sagrei) nevű, karib-tengeri szigeteken elterjedt gyíkot tanulmányozta. A kutatás egyedülálló, mivel az elsők között vizsgálja kísérleti úton a természetes szelekciót. Ha a természetes kiválasztódásra gondolunk, legelőször talán a ragadozó-préda viszony jut eszünkbe. Calsbeek szerint azonban a fajon belüli versengés, a kompetíció bizonyos esetekben meghatározóbb hajtóereje lehet az evolúciónak, mint a predáció. A felvetés bizonyítására a kutatók több kisméretű, a Bahamákon található szigetet hálóval borítottak be, hogy a ragadozó madarakat távol tartsák. Más szigetekre a madaraknak szabad bejárást biztosítottak, s volt olyan helyszín is, ahova kígyókat is telepítettek, hogy a predáció még nagyobb mértékű legyen. Ezek után a kutatócsoport egy nyáron keresztül nyomon követte a gyíkokat, hogy felmérjék, melyek pusztulnak el, és melyek élnek túl az eltérő szelekciós nyomásra „beállított”, különböző szigeteken.   „Többszöri bizonyítékát kaptuk annak, hogy az állatok ragadozók miatt bekövetkező elhullása nem áll összefüggésben az olyan jellemzőkkel, mint a testméret, vagy a futási sebesség”- mondja Robert Cox, a cikk társszerzője.”Viszont azt is felfedeztük, hogy ha egy szigeten megnöveljük a gyíkok egyedsűrűségét, az erős szelekciós nyomást eredményez, ami nagyobb testméret és a jobb futási képesség kialakulásának kedvez.” Calsbeek és Cox magyarázata szerint a magas denzitású (denzitás = egyedsűrűség) populációkban megnövekszik a táplálékért, búvóhelyekért és egyéb erőforrásokért való versengés. Ez a megnövekedett kompetíció a nagyobb, erősebb gyíkok túlélését segíti elő. Habár a kutatók tudatában vannak, hogy a versengés más környezetben élő más fajok esetében lehet, hogy kevésbé meghatározó, mint a ragadozás, úgy gondolják, hogy tanulmányuk mégis széleskörű szociális hatással bír majd, mivel demonstrálja, hogy lehetséges természetes környezetben élő állatpopulációkon evolúciós kísérleteket végezni. Carlsbeek szerint „sok ember szkeptikus az evolúciós biológiával szemben, mivel azt pusztán történeti tudománynak tekintik, melyet nem lehet kísérletileg igazolni. Jelen tanulmányunkban a valóságos, szemünk előtt lejátszódó természetes szelekciót vizsgáló kísérletet folytattunk a vadonban. Reméljük, eredményeink hatással lesznek a közvélemény evolúcióról alkotott képére.” A kutatók eredményeiket a Nature május 9-i online számában közölték. ScienceDaily (May 12, 2010) Borsics József
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 17, Cikk értéke (1-10):

Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: YOJIKA	2010-05-16 22:20:37
Ha megnyerem az ötöslottót, veszek mindkettőnknek accountot! :D Köszi a konstruktív hozzászólást!

Küldő: lengyela	2010-05-16 19:54:10
Kedves YOJIKA! Így van, de a ScienceDaily-ből vett cikk alapján nem derül ki, miért várják a testmérettől és a gyorsaságtól azt, hogy összefüggésben legyen a predációval. Ezen kívül a ScienceDaily cikkben nem esik benne szó az absztraktban szereplő adaptív radiációban mutatott mintázatokról sem. Nyilván, a méret és a gyorsaság a legfeltűnőbb jellemzők, amik előnyösségét várhatjuk, és amiket gyakorlati szempontból a legkönnyebb nyomon követni. De például ha egy gyíkfaj (és az említett barna anolisz tudtommal ilyen) egyedei alapból is nagyon fürgék, akkor lehet, hogy a predátoraik nem azzal próbálják őket tőrbecsalni, hogy még gyorsabban futnak, hanem, tegyük fel, kihasználják bizonyos érzékszerveik korlátoltságát. A cikk szerint a jellemző ragadozóik kígyók és madarak. Most sem olyan gyíkot fogyasztó kígyó, sem madár nem jut eszembe, amely elől egy gyík kitartó futással ("high running stamina") eséllyel menekülne, és nem mondjuk gyors reakciókészséggel, jó érzékszervekkel, mimikrivel, búvóhelykereséssel; de persze a Bahamák élővilágát nem ismerem. A barna anolisz tudtommal adventív a Bahamákon, úgyhogy a ragadozói valószínűleg nem rá specializálódtak. Arról nem derül ki semmi a cikkből, hogy a ragadozók részéről mekkora trade-offot jelent a préda mérete az elejtés nehézsége miatt. Ezzel szemben a populáción belüli versengésnél lehet fontos tényező a gyorsaság, ha a faj táplálékszerző viselkedése erre rendezkedett be. Vagyis nem derül ki, hogy számolnak-e azzal a lehetőséggel, hogy a populáción belüli versengés dominálta helyzetben sikeres jellemzőktől FÜGGETLENÜL a predációs nyomás más jellegekre szelektál. Így azonban nem vonhatnak le konklúziót a kétfajta szelekció "erősségéről", ahogy ez megtörténik a cikk bevezetőjében. Ha a következtetések megmaradtak volna annál, hogy ebben az esetben ilyen módon fontos a populáción belüli versengés, akkor minden korrekt lett volna. Persze, az is lehet, hogy az eredeti cikkben minden problémámra választ találnék, csak a ScienceDaily tolmácsolása ilyen felületes. Saj nos a 32 USD érthető korlát egy cikk lefordításáért. :(

Küldő: YOJIKA	2010-05-16 18:27:21
Kedves lengyela! Szívesen lefordítanám az eredeti cikket is, csak kicsit sokallom érte a 32 USD-t. Az eredeti abstract szerint: "...predation treatments did not alter selection on phenotypic traits. By contrast, experimentally increasing population density dramatically increased the strength of viability selection favouring large body size, long relative limb length and high running stamina." Clausilida - ha a gyíkjaink csigaházat növesztenének, lehet, hogy újabb szelekciós tényezővel kellene szembenézniük. Mondjuk a franciákkal... :)

Küldő: lengyela	2010-05-16 13:54:14
Szerintem vigyél be valami új gént a gyíkpopulációba, amitől lehet páncéljuk és végezd el a kísérletet újra a Bahamákon. :) A cikk eredetileg a Nature-ben jelent meg, a ScienceDaily csak egy bulvár változatot hozott le. A Nature-ben közöl cikk már az absztraktja alapján is mérföldekkel elfogadhatóbb (a teljes cikkhez nincs hozzáférésem). Olvassátok el, értelmesebb kontextusba kerülnek az eredmények! Kedves Szerkesztők! Nem lenne jobb esetleg az eredeti cikkeket fordítani és összefoglalni? Igen, hosszabb, nehezebb munka.

Küldő: Clausilia	2010-05-16 12:35:23
Én is üdvözlöm ezt a jó cikket! Ezek helyében növesztenék egy csigaház-szerű képződményt, az nagy szelekciós előny; a jövő a lassú és defenzív puhatestűeké ;-) Valóban gyakran fordul elő, hogy látszólag rossz vagy elhamarkodott következtetéseket vonnak le a kutatók mondjuk egy Science-szintű lapban. Ez mitől lehet?

Küldő: lengyela	2010-05-16 11:53:37
Végre egy újabb érdekes cikk. :) Miért egyértelmű az, hogy a populáció fennmaradása szempontjából a testméret és a futás gyorsasága a legfontosabb tényező? Miért nem pl. valamelyik érzékszerv? Lehet, hogy a nagyobb predációs nyomású szigeteken a jobban látó egyedek szelektálódtak sokkal erősebben. Azt elfogadhatónak tartom, hogy a populáción belüli versengés a nagyobb és gyorsabb egyedeknek kedvez, de azt nem jelenthetik ki a kutatók, hogy "sokkal erősebb szelekciós tényező, mint a ragadozók hatása", ha egyszerűen nem vizsgáltak több jellemzőt...

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.