2019. október 15. kedd
Teréz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


« | Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Kávé és dohányzás – búcsú a Parkinson-tól? - 2010-04-29 07:59:30 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Kávé és dohányzás – búcsú a Parkinson-tól?

A Parkinson-kór sokak időskorát megkeserítő neurodegeneratív betegség. Fő tünetei a remegés, izommerevség, és a meglassultság, de depresszió és dementia is kísérheti. A kávé és a dohányzás megelőző hatását számos kutatás bizonyítja, azonban ennek a folyamatáról nem rendelkezünk kellő tudással. Legújabb ismereteink rámutatnak, hogy nem a koffein és a nikotin okozza a kedvező tulajdonságokat. Az okot másban kell keresni.

A parkinsonismus egy olyan klinikai tünetcsoport, melyet a mimika csökkenése, görnyedt testtartás, akaratlagos mozgások lassulása, csoszogó járás, izommerevség és remegés jellemez. A mozgászavarok oka a substancia nigra agytörzsi terület dopaminerg idegsejtjeinek, vagy ezek pályáinak sérülése. Kiváltó ok lehet toxikus hatás, vagy más, pontosan meghatározható agyi történés. Ha ilyen nincs, abban az esetben beszélünk idiopathiás, vagyis ismeretlen eredetű Parkinson-kórról.

Leggyakrabban a 60-as éveiben járó embereknél mutatkoznak az első tünetek a nemtől függetlenül. A Parkinson-kór véletlenszerűen fordul elő a populációban, de vannak adatok családi halmozódásra is. A betegség prognózisát L-DOPA kezeléssel lehet javítani, ami a dopamin neurohormon előanyaga. A terápia hatása azonban az idő múlásával csökken, a betegség átlagos lefolyása 10-15 év.  Az esetek 10-15%-át agyi leépülés, dementia is kíséri. A halált leggyakrabban az immobilitásból fakadó fertőzések okozzák, de gyakoriak a balesetek is a rossz mozgáskoordináció miatt.

A kávé koffein tartalma miatt kedvelt serkentő ital. Hétköznapi hatásai közé tartozik, hogy fokozza a szellemi tevékenységet, növeli a reakciósebességet, csökkenti a fáradtságot, izom teljesítőképesség növekedést okoz, javítja a kedélyállapotot. A gyakran kialakuló tolerancia következménye a hatás csökkenése, ami egyre nagyobb dózisok bevitelére ösztönöz.

A modern életstílus sokak számára még mindig elengedhetetlennek tűnő kelléke a cigaretta. A dohány hatóanyaga a nikotin, ami adrenalin felszabadulást okoz a nikotinos acetil-kolin receptorok aktiválásával. Ennek hatása a szimpatikus idegrendszer aktivációja: pulzus, vérnyomás és vércukorszint emelkedés. Fogyasztása a koffeinnel ellentétben súlyos függőséghez vezet, aminek oka az agy dopamin termelésének fokozása.

Látható, hogy mindkét alkaloid a központi idegrendszerben fejti ki hatását. A nikotin közvetlenül is fokozza a dopamin termelést, ami közrejátszik a Parkinson-kór kockázatának csökkenésében. Több epidemiológiai tanulmány jelent meg csökkent Parkinson-kór előfordulásról a kávé és cigaretta fogyasztók körében. Eddig úgy tűnt, ennek oka a koffeinben és a nikotinban rejlik.

Leo Pallanck, a seattle-i Washington Egyetem neurológusa, és munkatársai kutatásokat végeztek a hatásmechanizmus megismerése érdekében, melynek eredményeit a The Journal of Neuroscience c. újságban közölték. A vizsgálatok modellállata a Drosophila melanogaster, vagyis az ecetmuslica volt. A kísérlet során a dopamin termelő idegsejtekben mutációt okoztak, hasonlóan az emberi öröklött Parkinson-kórhoz. A legyeknek koffein tartalmú és koffeinmentes kávét valamint nikotinos és nikotinmentes dohány kivonatot adtak. Az alkaloidokat tartalmazó és azoktól mentes fogyasztás esetén egyaránt csökkent a mozgási rendellenességek kialakulásának valószínűsége a kávén és dohányon nem élő kontroll csoporthoz képest. Az eredmények ismeretében kiegészítették a kísérletet egy kizárólag az alkaloidokat tartalmazó diétával. Ezek a legyek a kontroll csoporthoz hasonló arányban betegedtek meg. Ez azt jelezte, hogy nem a koffein és a nikotin közvetlen hatása felelős a jótékony hatásért.

A kutatók azonosítottak egy cafestol nevű molekulát, ami mind a koffeintartalmú, mind a mentes kávéban megtalálható. Ez a molekula fokozza az Nrf2 fehérje termelését, ami a dopaminerg idegsejtek védelmező hatásáért felelős lehet. Az Nrf2 gátlása a védelem megszűnűsét okozza.

Az eredmények terápiás jelentősége kiemelkedő. Ha sikerül azonosítani a dohányban is a protektív összetevőket, azok alkalmazásával csökkenthető a Parkinson-kór kialakulásának valószínűsége. Új gyógyszerek pedig képesek lehetnek utánozni a dohány és kávé pozitív hatásait. Az új ismeretek birtokában pedig kijelenthető, hogy a nikotin de nagyobb mértékben a koffein tartalmú tudatmódosítók fogyasztása nem ajánlott. Megdőlt egy újabb dogma, ami alátámasztotta ezen egészségkárosító szokások létjogosultságát.

New Scientist, 2010-04-23

Veres Dániel

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 11, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés