2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Zebracsíkos védelem - 2012-02-19 18:47:54 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Zebracsíkos védelem

Hogyan szerezte a zebra a csíkjait? Valószínűleg nem úgy, ahogy Kipling írja a „Hogyan szerezte a leopárd a foltjait?” című novellájában. A csíkok a ragadozók előli rejtőzködésben segítenek vagy fiziológiai szempontból fontosak? Régóta vizsgált probléma ez, melyre több magyarázat is született, kísérletes bizonyíték azonban annál kevesebb. Horváth Gábor, az ELTE Biológia Fizika Tanszék docense és kutatócsoportja új megvilágításba helyezte a kérdést.

A klasszikus felfogás szerint a zebracsíkok azért alakultak ki, hogy a ragadozók, például az oroszlánok vagy a hiénák nehezebben vegyék észre a zebrákat. Mások azt feltételezik, hogy csíkoknak a szociális érintkezésben, a fizikai állapot jelzésében vagy a termoregulációban van szerepe. Azonban ezeket az elméleteket jórészt kísérletes bizonyíték nem támasztotta alá. Egy elmélet szerint a csíkok a vizuálisan tájékozódó vérszívó rovarok elleni adaptációként alakultak ki: csíkok megszüntetik azt az ingert, amit a nagy sötét alakok jelentenek a gazdát kereső vérszívó rovarok számára. Ezt a hipotézist cecelegyek esetében részben igazolták.
 
A böglyök csúnya sebeket okoznak, betegségeket terjesztenek, és zavarják az állatokat legelés közben. Ezekre a rovarokra jellemző a pozitív polarotaxis, ami azt jelenti, hogy vonzza őket a vízszintesen poláros fény. A vízről visszaverődő fény is ilyen, ami alapján a rovarok megtalálják vizet. A víznél a böglyök párt találhatnak és lerakhatják petéiket, a lárvák is vízben vagy iszapban fejlődnek. A vérszívó nőstényeket ugyancsak vízszintesen poláros fény vezeti áldozataikhoz, ami visszaverődik azok szőréről. A böglyöket a sötét, fekete vagy barna állatok jobban vonzzák, mint a fehérek. Ebből kiindulva azt gondolhatnánk, hogy a fekete-fehér csíkos mintázat vonzerő szempontjából valahol a sötét és a fehér közt lehet. Ez azért is érdekes, mert a zebra embriók bőre kezdetben fekete, és csak az embrionális fejlődés késői szakaszában, születés előtt alakulnak ki a fehér sávok.
 
Horváth és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy a zebrák csíkos mintázata azért alakult-e ki, hogy kevésbé legyenek kívánatosak a vérszívóknak, köztük a böglyöknek. Pest megyei lovas tanyákon végeztek kísérleteket, ahol sok volt a bögöly. Egyszerű modellek (étolajjal töltött tálcák, beragasztózott sík felületek és háromdimenziós modellek) segítségével azt tesztelték, hogy mennyire vonzóak a vérszívó rovaroknak a fekete-fehér csíkos mintázatok, melyeken a csíkok szélessége, sűrűsége és szöge, valamint a visszavert fény polarizációjának iránya különböző.

Ezekből a kísérletekből meglepő módon az derült ki, hogy a csíkos mintázat kevésbé vonzza a böglyöket, mint akár a sötét, akár a fehér felületek, és sokkal többször szálltak a böglyök fekete csíkokra, mint fehérekre. A csíkos mintázatoknak is csökkent a vonzereje fehér csíkok számának növekedésével. A kutatók azt is meg tudták állapítani, hogy melyik az a csíkszélesség-tartomány, melyben a mintázat leghatékonyabb a rovarok távol tartásában. A zebrák csíkjai is ebbe a tartományba esnek. A zebrák fején és lábain a legvékonyabbak a csíkok, ezeken a testrészeken kifejezetten fontos, hogy ne lepjék el a paraziták, egyrészt az érzékszervek miatt, másrészt azért, hogy gyorsan el tudjanak futni a ragadozók elől.
 
A fehér csíkok polarizálatlan fényt vernek vissza, míg a feketék vízszintesen polárosat. A fekete-fehér csíkok azonban egyszerre jelentenek módosulást a fény polarizációjában és fényességében, ezért a kutatók olyan kísérletet is végeztek, melyben a csíkoknak csak a polarizációs iránya különbözött. Így ki tudták mutatni, hogy a vonzerő csökkenésében a visszavert fény polarizációjának fontos szerepe van.
 
A zebrák szőrének színmintázata tehát a kétszárnyú vérszívókra válaszul alakulhatott olyanná amilyen: a csíkok elég vékonyak ahhoz, hogy a mintázat a lehető legkevésbé legyen vonzó e paraziták szemében. Bár meglehet, hogy önmagában ez nem elég magyarázat, a paraziták távol tartása fontos szerepet játszhatott a mintázat kialakulásában. Mivel ezek a csípős rovarok dominánsak Afrika-szerte, és jelentős hatással vannak a potenciális emlős gazdák rátermettségére, Afrikában valószínűleg nagyon magas a szelekciós nyomás.
 
Ha ilyen előnyös a csíkos bunda, akkor felmerül a kérdés, hogy az eurázsiai lófélék miért nem ilyen kültakaróval rendelkeznek. Erre már a későbbi kutatások adhatnak majd magyarázatot.

Forrás:

Egri Ádám, Blahó Miklós, Kriska György, Farkas Róbert, Gyurkovszky Mónika, Susanne Åkesson, Horváth Gábor (2012): Polarotactic tabanids find striped patterns with brightness and/or polarization modulation least attractive: an advantage of zebra stripes. The Journal of Experimental Biology 215, 736-745.

http://arago.elte.hu



Science Daily, 2012. február 9.

Duleba Mónika


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés