2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Veszélyes vonzalom - egy parazita miatt - 2011-08-25 22:11:13 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Veszélyes vonzalom - egy parazita miatt

A parazita nemcsak táplálékforrásnak használja gazdáját. Több példa is ismert arra, hogy egy parazita képes úgy manipulálni a gazdája viselkedését, hogy abból előnye származzon. A Stanford Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint egy protozoa, mely többek között embereket is fertőz, meglehetősen bizarr irányban változtatja meg a hím patkányok viselkedését, a rágcsálók mintegy felkínálják magukat a macskáknak vacsorára.

A Toxoplasma gondii egy világszerte elterjedt, egysejtű, obligát parazita, mely képes bejutni bármely melegvérű gerinces központi idegrendszerébe. Itt ivartalanul szaporodik, ivarosan csak a végleges gazdájában, a macskafélékben, azoknak is a vékonybelében. Így a parazita számára kulcsfontosságú, hogy egy macskaféle bélrendszerébe jusson. Ezért ha rá tudja venni a köztigazdáját, hogy olyan helyzetbe hozza magát, hogy egy ilyen ragadozó megegye, azzal igencsak jól jár.

Az egészséges patkányok félnek a macskaféléktől, a macskák szaga gyors, öröklött és sztereotipizált védekező reakciót vált ki belőlük, mely feltehetően a predáció evolúciós nyomására alakult ki. A Toxoplasma gondii parazitával fertőzött patkányok azonban láthatóan elvesztik félelmüket a macskafélékkel szemben, ugyanakkor más ragadozókkal szemben nem. Patrick House, a Stanford Egyetem, PhD jelöltje és munkatársai ennek okait vizsgálták.

Már évek óta ismert a kutatók előtt, hogy a Toxoplasma manipulálja a patkányok viselkedését. Ez egy példa a sok közül az úgynevezett „manipuláció hipotézisre”, mely szerint némelyik parazita olyan módon változtatja meg gazdája viselkedését, hogy abból előnye származzon. Számos példa van erre a jelenségre a rovarok körében is.

Az azonban már rejtély, hogy a T. gondii hogy képes erre. Robert Sapolsky professzor kutatócsoportja, melynek House is a tagja, korábban megállapította, hogy a parazita megfertőzi az egész agyat, és ott cisztákat képez, ezek azonban a limbikus rendszert részesítik előnyben, mely a különböző érzelmi állapotokkal áll kapcsolatban.

House-t az érdekelte, hogy befolyásolja a parazita a limbikus rendszert, így egy kísérlet sorozatot végzett egészséges és Toxoplasmával fertőzött patkányokkal. Mindkét állatcsoport 20 percig volt kitéve egy vörös hiúz vizeletével átitatott rongy illetve párzásra kész, ám fallal elválasztott nőstény szagának. A kísérlet során a fertőzött patkányok nem futottak el, amikor megszagolták a hiúz vizeletet, hanem úgy tűnt vonzódnak hozzá, hosszabb ideig vizsgálták, mintha csak véletlenül tették volna.

Azután a kutató immunhisztokémiai módszerrel vizsgálta egy olyan gén kifejeződését a patkányok agyának szöveteiben, ami az idegi aktivitást jelzi. Az amygdala és a hypothalamus különböző részeit tanulmányozta, melyek az öröklött reproduktív, illetve az öröklött védekezési válaszban részt vesznek. A védekezési és a reproduktív útvonal ugyan funkciójában eltér, azok a struktúrák, melyek alkotják őket, anatómiailag egymás közelében helyezkednek el.

Egészséges hím patkányokban a macska vizelet a védekezési útvonalat aktiválta. A parazita azonban részben mintegy „elterelte” a szaginformációkat az amygdala védekezési útvonalban résztvevő részétől a reproduktív útvonalban résztvevő része felé. Fertőzött patkányokban a vizelet szaga a védekezési útvonal mellett a reproduktív útvonalban is aktivitást váltott ki, méghozzá akkora mértékben, mint a nőstény szaga. Ám ez nem jelenti azt, hogy a hím patkányok ugyanolyan vonzónak találnák a hiúzokat, mint a nőstény patkányokat. „Aktivitást látunk azon az útvonalon, mely normálisan azt szabályozza, hogyan reagálnak a hím patkányok a nőstényekre, ezért lehetséges, hogy a viselkedés, amit a macska vizeletre adott válaszként látunk, az szexuális vonzalmi viselkedés, de nem tudjuk,” mondta House. „Nem mondanám, hogy - a patkányok - kifejezetten vonzódnak, de az biztos, hogy kevésbé félnek.” Tehát a Toxoplasma összezavarja a félelmet és a vonzalmat, de az még nem ismert, hogy pontosan milyen molekuláris mechanizmus révén fejti ki hatását az idegsejtekre. „Valamilyen módon a Toxoplasma többet tud a félelem neurobiológiájáról, mint mi, mivel specifikusan megváltoztatja azt,” mondta Sapolsky.

A paraziták a macska ürülékkel távoznak, feltehetően így fertőződnek meg a patkányok. A patkányok közismerten nagyon kíváncsiak, majdnem mindent megízlelnek, amivel érintkezésbe kerülnek. A Toxoplasma gyakran fordul elő a trágyában, és gyakorlatilag bármilyen emlőst megfertőzhet.

Ez a vizsgálat azért is érdekes, mivel Toxoplasma fertőzés embereknél nagyon gyakori, a világ emberi népességének hozzávetőleg egyharmada fertőzött. Az emberek akkor kapják meg a parazitát, mikor nyers húst esznek meg, vagy mikor macska ürülékkel kerülnek kapcsolatba. A legtöbb emberre nem jelent veszélyt, általában tünetmentes vagy enyhe influenzaszerű tünetekkel jár. Azonban végzetes lehet olyan embereknél, akik immunrendszere meggyengült, az AIDS-betegek gyakran ebbe a fertőzésbe halnak bele. Várandós magzatát is veszélyeztetheti, ha egy kismama terhessége korai szakaszában esik át a fertőzésen életében először. Az első fertőzés által kiváltott különösen heves immunválasz a magzatot is károsítja. Ezért a várandós anyáknak nem tanácsos takarítani macskák almos dobozát.

A Toxoplasma az emberi magatartást is befolyásolhatja. Egyes tanulmányok szerint a toxoplazmózis megváltoztatja az emberek személyiségét, például férfiaknál megnöveli a társadalmi elvárásoknak való megfelelés kényszerét. Egy másik vizsgálat szerint fertőzött emberek nagyobb arányban okoznak balesetet, melyben meghalnak, mint a nem fertőzöttek. Sőt felmerült annak a gyanúja, hogy Toxoplasma fertőzésnek szerepe lehet néhány gyakori pszichés betegség, például a skizofrénia és a depresszió kialakulásában. Mint House mondta „az embereknek is van amygdalájuk. Félünk és vonzódunk dolgokhoz – ugyanazon az áramkörön.”

A kutatás a PLoS ONE folyóiratban jelent meg.

Forrás:
Patrick K. House, Ajai Vyas, Robert Sapolsky: Predator Cat Odors Activate Sexual Arousal Pathways in Brains of Toxoplasma gondii Infected Rats PLoS ONE 6(8):e23277 (doi:10.1371/journal.pone.0023277.g001)
Rózsa Lajos (2005): Élősködés, az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest.


Science Daily, 2011. 08. 20.

Duleba Mónika
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 10, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés