Vág az eszed, mint a borotva?

Agyunk egy olyan összetett hálózat, melyben az idegsejtek számtalan kapcsolat segítségével kommunikálnak egymással. A kapcsolatok minősége határozza meg a gondolkodás sebességét. Egy friss tanulmány szerint a lassabb kapcsolatok kedveznek a kreatív ötletek megszületésének.

Az agy szerkezete összetett. Egy külső kéreg, és egy belső velőállományból áll. A kéreg idegsejtjei alkotják a szürkeállományt. A velő idegrostok tömege és fehérállománynak nevezzük. Az előbbi felelős a gondolkodási teljesítményért, míg az utóbbi inkább a kreativitásért.

Az Új Mexikói Egyetem kutatói Rex Jung vezetésével összefüggést találtak egy kémiai anyag, az N-acetil-aszpartát alacsony szintje és a kreativitás között. Ez az anyag a neuronok egészségéért és anyagcseréjéért felelős. Az újabb kutatások a szerkezeti ismeretekkel összhangban a fehér-állomány szerepére koncentrálnak. Ebben az idegsejtek nyúlványait, az axonokat találjuk. Ezeket egy szigetelő réteg veszi körül, amit myelinhüvelynek hívunk. Ez a szigetelés segíti a gyorsabb ingerületterjedést, hasonlóan az elektromos kábelekhez. Minél vékonyabb a szigetelőréteg, annál kisebb az idegrost elhatároltsága, integritása, így lassul az információátviel.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a magasabb rendű mentális funkciókat ellátó, jobb szigeteléssel bíró fehér-állomány nagyobb aránya magasabb intelligenciát jelent. De a kreativitás képességét vizsgálva egészen eltérő eredményt kaptak. 72 egyénen mérték az axonok integritását egy DTI (diffusion tensor imaging) nevű módszerrel, ami a víz diffúziójának irányát térképezi fel. A résztevevők divergens gondolkodását, az új ötletekre való képességét tesztelték. A legkreatívabb emberekben a prefrontális kéregállományt a mélyen fekvő thalamussal összekötő pályák alacsonyabb integritást mutattak, mint a kevésbé kreatív kísérleti személyek esetében.

Ez azt jelenti, hogy a lassabb kommunikáció egyes területek között több ötletet, több újdonságot eredményezhet. Egyes pszichiátriai betegségekben is megfigyelték a fehér-állomány átalakulását, melynek következtében a kognitív funkciók is megváltoztak. A tanulmány egyik kiinduló pontja éppen  az a felismerés volt, hogy a dementiában szenvedők kreativitása gyakran fokozódik.

A meglepő eredményekről Paul Thompson, a Californiai Egyetem kutatója így vélekedik: „Önmagában a gyorsaság jó lehet a sakkban vagy a Rubik kocka kirakásában, de nem feltétlenül gondolunk a sebességre, ha novellát írunk, vagy ha műalkotást készítünk.”

Az intelligencia és a kreativitás kéz a kézben járnak, de mégis egymástól függetlenek. Mindkettőnek van kitüntetett helye az agyban. Lehetünk egyszerre kreatívak és intelligensek is, de előfordulhat, hogy csak az egyik adottsággal rendelkezünk.

NewScientist; 2010. március 30.

Veres Dániel