![]() |
2019. december 06. péntek Miklós |
![]() |
Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.
Kiválasztott hír:
Megosztás: 




Újabb, eddig ismeretlen emberi fajt fedeztek fel - 2010-03-27 12:13:47 |
![]() ![]() |
Újabb, eddig ismeretlen emberi fajt fedeztek fel![]() 2008-ban orosz kutatók a szibériai Gyenyiszova-barlangban egy emberi ujjcsontot találtak, a lelet kora a réteg alapján 30-48 ezer évesre becsülhető. Az éghajlat ezen a területen kedvezőbb a DNS fennmaradásához, mint más, népszerű paleoantropológiai lelőhelyen, mint Kelet-Afrika, vagy Kína, így lehetséges volt, hogy a csontból mitokondriális DNS-t (mtDNS) nyerjenek. A körülményeknek köszönhetően az örökítőanyag minősége megfelelő volt a teljes szekvencia meghatározásához. A szekvencia összehasonlítása más emberi (54 modern ember, egy késő pleisztocéni és 6 Neandervölgyi) és főemlős (bonobó és csimpánz) mintákkal érdekes eredményt hozott: nem hasonlított egyik eddig ismert fajéra sem. Ráadásul, míg egy modern ember és egy neandervölgyi mtDNS-e között kb. 200 különbség van, addig a gyenyiszovai lelet majdnem a dupláját - 400 különbséget mutat. Mai ismereteink szerint a korai emberszabású majmok és az ember fejlődése egy ideig közös volt, majd az első emberszabásúak fejlődési vonala 10-15 millió évvel ezelőtt levált, és külön zajlott. A legrégebbi, biztosan emberféle előd a Ramapithecus, amely 10-12 millió éves. Ez a faj még erősen majomszerű jellegeket mutatott. A már két lábon járó, a szakirodalomban felegyenesedett emberként (Homo erectus) emlegetett faj körülbelül 1,9 millió évvel ezelőtt, míg az „igazi ősembernek” tartott Neandervölgyi a feltételezések szerint csak 250-300 ezer évvel korábban jelent meg. A kutatók eredményei arra engednek következtetni, hogy a Gyenyiszova-hominidák jóval korábban alakultak ki, mint a Neandervölgyiek, akár 1 millió évvel ezelőtt. Ez továbbá valószínűsít egy újabb, eddig nem feltételezett elvándorlást, mely azelőtt történt, hogy a Neandervölgyiek elhagyták volna Afrikát, ám csak az után, hogy a Homo erectus vándorolt el. A felfedezés alátámasztja azt a elképzelést, hogy a jégkorszak idején több emberfaj is élt egy időben, akár egy helyen, és végül a forráskért folyó versengésből a a Homo sapiens került ki győztesen. A kép azonban nem lesz és nem lehet teljes egészen addig, amíg sejtmagi DNS-vizsgálatokat nem tudnak végezni. A mitokondriális DNS csakis anyai úton öröklődik, nem mond tehát semmit az apai ágról. Ilyenformán elképzelhető az is, hogy a gyenyiszovai ember sajátos mitokondriális DNS-el bírt, amely talán az akkoriban élő emberi fajok közti kereszteződés révén jött létre, és nem képvisel önálló fajt. Mások bírálják a lelet fontosságát, mondván: az ujjperc 40000 éves, míg az mtDNS akár több millió éves is lehet, így ez a közlemény nem visz minket közelebb az emberiség evolúciójának megértéséhez. Egy biztos, a molekuláris paleoantropológia is sok izgalmat tartogathat még számunkra, és sokkal pontosabbá teheti elképzeléseinket fajunk eredetéről, hisz a morfológiai adatokra csak kivételesen jó állapotban megmaradt leletek esetében támaszkodhatunk. További nehézségek adódhatnak viszont abból, hogy a jól megmaradt leleteknél viszont nincsen használható DNS, így igazán nehéznek ígérkezik majd az alaki és a molekuláris adatok összeegyeztetése. NatureNews, 2010. 03.24 Lózsa Rita |
|
![]() Hozzászólás |
|
Értékelések száma: 9, Cikk értéke (1-10):

BrainMaps
Cell Migration
CSH Protokollok
DDBJ
EMBL
External Plasmids Database
Fishmap
FlyBase
GeneCards
GeneOntology
Google tudós
Impakt faktor
Kalkulátor
Kémiai kalkulátor
Labor protokollok
Microorganisms
NCBI
Pathway Interactions
PubMed
ResearcherID
Science AAAS
Stem Cells
Western Blot protokoll
WormBase

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.
Hirdetés