Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

Újabb, eddig ismeretlen emberi fajt fedeztek fel - 2010-03-27 12:13:47	0 hozzászólás
Újabb, eddig ismeretlen emberi fajt fedeztek fel A Homo floresiensis, azaz a "hobbit" 2003-as felfedezése után újabb kihalt emberfajt azonosítottak a szibériai Altáj-hegységben. A felfedezésnek magyar vonatkozása is van, az egyik munkatárs Viola Bence, paleoantropológus. 2008-ban orosz kutatók a szibériai Gyenyiszova-barlangban egy emberi ujjcsontot találtak, a lelet kora a réteg alapján 30-48 ezer évesre becsülhető. Az éghajlat ezen a területen kedvezőbb a DNS fennmaradásához, mint más, népszerű paleoantropológiai lelőhelyen, mint Kelet-Afrika, vagy Kína, így lehetséges volt, hogy a csontból mitokondriális DNS-t (mtDNS) nyerjenek. A körülményeknek köszönhetően az örökítőanyag minősége megfelelő volt a teljes szekvencia meghatározásához. A szekvencia összehasonlítása más emberi (54 modern ember, egy késő pleisztocéni és 6 Neandervölgyi) és főemlős (bonobó és csimpánz) mintákkal érdekes eredményt hozott: nem hasonlított egyik eddig ismert fajéra sem. Ráadásul, míg egy modern ember és egy neandervölgyi mtDNS-e között kb. 200 különbség van, addig a gyenyiszovai lelet majdnem a dupláját - 400 különbséget mutat. Mai ismereteink szerint a korai emberszabású majmok és az ember fejlődése egy ideig közös volt, majd az első emberszabásúak fejlődési vonala 10-15 millió évvel ezelőtt levált, és külön zajlott. A legrégebbi, biztosan emberféle előd a Ramapithecus, amely 10-12 millió éves. Ez a faj még erősen majomszerű jellegeket mutatott. A már két lábon járó, a szakirodalomban felegyenesedett emberként (Homo erectus) emlegetett faj körülbelül 1,9 millió évvel ezelőtt, míg az „igazi ősembernek” tartott  Neandervölgyi a feltételezések szerint csak 250-300 ezer évvel korábban jelent meg. A kutatók eredményei arra engednek következtetni, hogy a Gyenyiszova-hominidák jóval korábban alakultak ki, mint a Neandervölgyiek, akár 1 millió évvel ezelőtt. Ez továbbá valószínűsít egy újabb, eddig nem feltételezett elvándorlást, mely azelőtt történt, hogy a Neandervölgyiek elhagyták volna Afrikát, ám csak az után, hogy a Homo erectus vándorolt el. A felfedezés alátámasztja azt a elképzelést, hogy a jégkorszak idején több emberfaj is élt egy időben, akár egy helyen, és végül a forráskért folyó versengésből a a Homo sapiens került ki győztesen. A kép azonban nem lesz és nem lehet teljes egészen addig, amíg sejtmagi DNS-vizsgálatokat nem tudnak végezni. A mitokondriális DNS csakis anyai úton öröklődik, nem mond tehát semmit az apai ágról. Ilyenformán elképzelhető az is, hogy a gyenyiszovai ember sajátos mitokondriális DNS-el bírt, amely talán az akkoriban élő emberi fajok közti kereszteződés révén jött létre, és nem képvisel önálló fajt. Mások bírálják a lelet fontosságát, mondván: az ujjperc 40000 éves, míg az mtDNS akár több millió éves is lehet, így ez a közlemény nem visz minket közelebb az emberiség evolúciójának megértéséhez. Egy biztos, a molekuláris paleoantropológia is sok izgalmat tartogathat még számunkra, és sokkal pontosabbá teheti elképzeléseinket fajunk eredetéről, hisz a morfológiai adatokra csak kivételesen jó állapotban megmaradt leletek esetében támaszkodhatunk. További nehézségek adódhatnak viszont abból, hogy a jól megmaradt leleteknél viszont nincsen használható DNS, így igazán nehéznek ígérkezik majd az alaki és a molekuláris adatok összeegyeztetése. NatureNews, 2010. 03.24 Lózsa Rita
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 9, Cikk értéke (1-10):