Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

Új reménnyel szolgálnak a rákra immunis földikutyák és turkálópatkányok - 2012-11-06 21:27:47	1 hozzászólás
Új reménnyel szolgálnak a rákra immunis földikutyák és turkálópatkányok A rákbetegségekre immunis, föld alatti életmódot folytató turkálópatkányok (Bathyergidae család) és a hozzájuk felületesen hasonló földikutyák (Spalacidae család) különleges képességeiknek köszönhetően reflektorfénybe kerültek egy új PNAS-tanulmány nyomán: a furcsa rágcsálók sejtenyészetekben vizsgált sejtjei tömegesen pusztulnak el, hogy elkerüljék a tumorok kialakulását. A föld alatti életmódot folytató - és gyakran hosszú életű -  rágcsálók többféleképpen is képesek elkerülni a tumorok képződését, mely tulajdonságuk révén potenciálisan hasznosnak bizonyulhatnak az orvostudomány számára. A földikutyák két kisázsiai faja, a Spalax judaei és a Spalax golani, melyeknek sejttenyészeteit Vera Gorbunova, a New York-i Rochester Egyetem kutatója és kutatócsoportja vizsgálta, érdekes módon egy egyedülálló mechanizmussal rendelkeznek a rákbetegségek kialakulásának megelőzésére. Stratégiájuk eltér a jobban kutatott csupasz turkálópatkányokétól, melyek szintén immunisak a daganatos betegségekre. Fontos lehet mindkét rágcsálócsoport immunitásának okát felderíteni, illetve összehasonlítani, hiszen a kutatók így értékes adatokat nyerhetnek az akár 21 évig is elélő apró állatoktól, melyeket később a humán gyógyászatban is sikerrel hasznosíthatnak. "Ezek az állatok szörnyű stresszhatásoknak vannak kitéve a föld alatt: sötétség, élelemhiány, rengeteg kórokozó és alacsony oxigénszint. Így kifejlődött bennük számos olyan mechanizmus, melyek segítik az életben maradásukat" - magyarázta a tanulmány társszerzője, Eviatar Nevo, az izraeli Haifa Egyetem munkatársa, aki a hatvanas évek óta közöl tanulmányokat ezekről az állatokról. A tudós úgy nyilatkozott, hogy "hiszek benne, hogy ezek az állatok egy napon drámai fordulatot hoznak majd el az orvostudomány számára". Három éve Grobunova már részt vett egy, az afrikai csupasz turkálópatkányok sejttenyészeteit vizsgáló kutatásban. A legtöbb állat sejtjeiből készült tenyészetre jellemző, hogy a sejtek kitapadnak az aljzatra, majd addig nőnek, míg be nem borítják azt, ill. amíg a körülmények (tápanyagok, pH, oxigén és szén-dioxid szintje, hőmérséklet) megfelelőek. A felület beborítása után az egészséges sejtekből létrehozott vonalak általában abbahagyják az osztódást (ilyenkor szokás passzálni a sejtvonalakat a kutatólaborokban, vagyis új tápközegbe juttatni a sejtek egy kis részét), míg a rákos sejtvonalak továbbra is kontrollálatlanul osztódnak. A csupasz turkálók sejtjei azonban nagyon hamar abbahagyják az osztódást, jóval hamarabb, mint más állatokéi, valamint rákos vonalakat sem sikerült még belőlük létrehozni. “Arra gondoltunk, hogy a földikutyák is bizonyára ezt a mechanizmust használják" - nyilatkozta Grobunova. "Így amikor kiderült, hogy mégsem, az hatalmas meglepetést jelentett". Ezeknek az apró rágcsálóknak a sejtjei nem egyszerűen leállnak az osztódással, hanem tömegesen, egyszerre elhalnak - a tudósok így az "összehangolt sejthalál" (concerted cell death) nevet adták az újonnan felfedezett folyamatnak. Az összehangolt sejthalált úgy tűnik, hogy az interferon-béta nevű szignálmolekula együttes felszabadítása váltja ki, és a nekrotikus sejthalál folyamatára hasonlít. A sejtek valamiképpen érzékelik, hogy túl sokan vannak, de még nem világos, hogyan teszik ezt. "Ezt kell most kiderítenünk, mert ez információval szolgálhatna arról, hogy hogyan lehetne ezt a folyamatot aktiválni az emberi sejtek esetén is" - tette hozzá a kutató. Nem megfelelő módszerek? A Texasi Egyetem, Dallasban található kutatóegységében dolgozó és a sejtöregedést ill. a sejthalál jelenségét kutató Jerry Shay ugyanakkor úgy véli, hogy a kollégái esetleg nem megfelelő módon vizsgálták a rágcsálók sejtjeit. Elképzelhetőnek tartja, hogy egyszerűen nem voltak megfelelőek a körülmények a földikutya-sejtek fennmaradására, és azok a stressz következtében pusztultak el a kutatók laborjában. Természetesen azt sem szabad kizárni, hogy a földikutyák valóban az összehangolt sejthalál révén szabadulnak meg a rák kialakulásával fenyegető sejtjeiktől, így biztosítva maguknak hosszú és egészséges életet. Forrás: Scientific American, PNAS, Kép: A földikutyák néhány faja nálunk is él, valamennyi fokozottan védett. A képen az erdélyi földikutya (Nannospalax leucodon transsylvanicus) látható. 2012. november 6. Walter P. Pfliegler
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):