2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Új nevet kapott a bíbor sallangvirág - 2012-12-06 08:50:14 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Új nevet kapott a bíbor sallangvirág

Európa egyik leglátványosabb orchidea-, avagy kosborfaja, a hazánkban is honos (és fokozottan védett) bíbor sallangvirág magyar botanikusok munkája nyomán kapott új nevet. A faj mostanáig a Himantoglossum caprinum néven volt ismert a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Ez a sallangvirág-faj az egyik legnagyobb termetű hazai orchidea, magassága akár a 60-80 cm-t is elérheti, magyar nevét virágai színéről kapta. Az virág egyik jellemző része, a mézajak bíbor színnel pontozott, 4-6 cm hosszú és nagyon keskeny, valamint két gyengén csavarodott sallangra szabdalt, ez teszi igazán látványossá ezt a ritka egyszikűt.

A Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének kutatási körébe régóta beletartozik a hazai és más európai orchideafajok taxonómiájának, filogenezisének és biogeográfiájának kutatása. A tanszék kutatói 2007-ben az Ukrajnában található Krím-félszigeten gyűjtöttek orchidea-mintákat, mikor felkeltette figyelmüket az ott található bíbor sallangvirágok populációjának a hazai példányokétól eltérő kinézete. Visszatérve Debrecenbe kiderült, hogy többről van szó egyszerű fajon belüli variációnál: a különböző sallangvirág-fajok eredeti leírásai, herbáriumi példányai, valamint számos tudományos mű áttanulmányozása után kiderült, a krími és a Közép- és Délkelet-Európában élő sallangvirágok nem ugyanabba a fajba tartoznak. A botanikai nevezéktan érvényes szabályai szerint a két faj egyikének új nevet kellett kapnia, de mint kiderült, egy érdekes, több mint száz évvel ezelőtti tévedés folytán a Magyarországon is élő fajnak van szüksége új megnevezésre és új leírásra.

A tudományos nómenklatúrában, így a botanikai nevezéktanban is a legtöbbször az elsőség elve érvényesül a latin nevek használatánál, vagyis, ha egy adott fajt többen is különböző névvel illetnek, akkor a legelsőnek publikált név lesz az érvényes. Ugyanakkor, ha egy élőlénycsoportnál kiderül, hogy valójában két, hasonló, de mégis elkülöníthető faj képviselőit illették ugyan azzal a névvel, akkor az egyik fajnak új nevet kell adni, míg a másik megtarthatja az eredetit. Azt, hogy melyik fajra lesz továbbra is érvényes a régi név, más szabályok sorozata szabja meg. A legfontosabb, hogy az élőlényt elsőként leíró tudós által gyűjtött és ún. típuspéldányként megjelölt egyedet kell figyelembe venni ennek eldöntésére. Így biztosítható, hogy az a taxon, amelyet a felfedezője leírt, továbbra is megtarthassa nevét, míg az később felismert faj kapja az új nevet. Természetesen az új faj leírásakor is szükséges egy új típuspéldányt kijelölni.

A bíbor sallangvirágok helyes faji besorolását, mint kiderült, egészen különös problémák teszik bonyolulttá. A Himantoglossum caprinum fajt a Krímről a nagyrészt az akkori Orosz Birodalom területén kutató Friedrich August Marschall von Bieberstein német botanikus és felfedező írta le. A Flora Taurico-Caucasica című művének 2. kötetében még azonosnak hitte a Párizs környékéről leírt “Orchis hircina” nevű fajjal. A harmadik kötetben azonban már - helyesen - felismerte az általa gyűjtött példányokról, hogy leíratlan fajt képviselnek, így azokat Orchis caprina néven, mint új fajt írta le. Ez módosult az orchidea-taxonómia fejlődésével Himantoglossum caprinum-má, mikor a sallangvirágokat külön nemzetségbe emelték. Ez a faj nem rendelkezik mintázattal a mézajkán. Azonban a krími növényekhez csak részben hasonló, közép- és délkelet-európai példányokra éppen ez jellemző. A 19. század végén tevékenykedő botanikusok azonban nem ismerték fel ennek jelentőségét, sőt Johannes Theodor Schmalhausen német botanikus 1897-ben írt műve nyomán egyszerűen pöttyös mézajakkal jellemezték a Himantoglossum caprinum fajt. A Krím-félsziget minta nélküli sallangvirágai pedig feledésbe merültek.


A. Habitus (Budapest). B. Téli levélrózsa (Veszprém). C–F. Virágok (C. Pilisszentkereszt, D. Tarcal, E–F. Veszprém) (Dr. Molnár V. Attila fotói, a szerző engedélyével).


Ugyanakkor Pierre Edmond Boissier svájci botanikus-felfedező mindettől függetlenül leírt egy szintén minta nélküli mézajakkal rendelkező fajt még 1884-ben, melyet kis-ázsiai felfedezőútján gyűjtött. Ez a Himantoglosssum affine nevet kapta, de a szerző nem hasonlította össze a krími sallangvirággal, amellyel, mint a debreceni kutatócsoport kiderítette, egyazon fajba sorolandó. Így tehát a Himantoglossum caprinum, a magyarul bíbor sallangvirágnak nevezett kosbor egyértelműen egy minta nélküli mézajakkal jellemezhető, a Krím-félszigeten és Kis-Ázsiában élő faj. Ennek következtében a nálunk is élő, pettyes faj név nélkül maradt: a tévedésre fényt derítő kutatók így Janka Viktorról, az 1800-as évek híres magyar botanikusáról, a Balkán flórájának kiemelkedű kutatójáról nevezték el. A régi-új faj tudományos neve Himantoglossum jankae, magyar nevének pedig a Janka-sallangvirágot javasolták. A leírást a Phytotaxa c. folyóiratban tették közzé.

Forrás: Phytotaxa

2012. december 6.

Walter P. Pfliegler
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 10, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés