2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Új módszert vetettek be az aszpergillózis kórokozójának kutatásában - 2013-01-07 08:53:06 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Új módszert vetettek be az aszpergillózis kórokozójának kutatásában

A The Journal of Biological Chemistry folyóirat legutóbbi számában számoltak be amerikai kutatók a bizonyos esetekben súlyos tüdőbetegséget okozó Aspergillus fumigatus nevű penész anyagcseréjének és patogenezisének egy újfajta vizsgálatáról. A módszer alapja a multiplex aktivitás-alapú protein profiling (multiplexed activity-based protein profiling, ABPP). A Pacific Northwest National Laboratory-ban (PNNL) tervezett analizáló eljárás segítségével a kutatók megvizsgálták, hogyan válik a lakásokban is megtalálható gyakori penészfaj kórokozóvá, mikor emberi szérumban növekszik. Az ABPP-módszerrel a gomba metabolizmusában és stresszválaszaiban jelentős változásokat tudtak kimutatni, amikor szérummal kiegészített tápközegben növesztették.

Az A. fumigatus spórái mindenütt jelen vannak környezetünkben, átlagosan több száz ilyen spórát lélegzünk be naponta. Azok számára, akiknek az immunrendszere nem tudja felvenni a harcot ezekkel a penészekkel, az A. fumigatus komoly veszélyt jelent - ilyenek az immunszupresszánsokkal kezelt betegek, az AIDS-betegek, valamint egyes tumorbetegségekben szenvedők. Ezekben az emberekben könnyen kialakulhat az invazív aszpergillózis (IA), mely nagyon súlyos tünetekkel jár és nehezen kezelhető. A kutatócsoport tagjai feltételezték, hogy az invazív módon terjedő penész a vérszérumból nyeri tápanyagait, ez pedig hatással van a metabolizmusára, tápanyag-érzékelésére és növekedésére.

A kutatók kétféle, általuk tervezett aktivitás-alapú kémiai próbát terveztek, hogy az A. fumigatus különböző körülményekre adott válaszait vizsgálják. Az eredmények alapján egyértelműen elkülöníthetőek a változások a szérumban növekvő patogén anyagcseréjében, így értékes betekintést nyújtanak abba, hogy a gomba szervezetben való túlélésének mik jelentik az alapjait. Az invazív aszpergillózis során a penész fonalas növekedése során megsérti a gazdaszervezet szöveteit és kapcsolatba kerül a szérummal, melyben jól tud növekedni. A gomba képes az emberi transzferrin fehérjékről vasmolekulákat nyerni, ez a tulajdonsága nagyon fontos a növekedése szempontjából, mivel a szérum egyébként vasszegény környezetet jelent. A gomba képes a szérumban jelenlévő proteineket tápanyagként is hasznosítani, mindemellett a patogenitásának pontos mechanizmusa még nem tisztázott teljesen.

A kutatók által bevetett ABPP módszer lényege, hogy az adott organizmus - jelen esetben a patogén penész - proteinjeit valamilyen fehérjevizsgálati (pl. tömegspektrometriai) eljárással analizálják, ám a helyett, hogy minden proteint alávetnének a vizsgálatnak, csak  bizonyos enzimekre koncentrálnak, melyek a vizsgált élőlény valamilyen tulajdonsága szempontjából fontosak. Ezt úgy érik el, hogy egy, a kívánt enzimek aktív központjába kapcsolódó, ugyanakkor valamilyen módon megjelölt molekulát adnak az organizmusból kinyert fehérjék keverékéhez. A jelölés, azaz tag alapján már könnyen lehet azonosítani és analizálni a kijelölt enzimeket. Dr. Susan Wiedner, a PNNL munkatársa, a tanulmány első szerzője elmondta, hogy vizsgálataik alapján drasztikusan változik a két kísérleti körülmény során (szérum ill. normál tápközeg) a gombában kimutatható enzimek összetétele és az egyes enzimfajták száma, aktivitása. A csapat folyékony kromatográfiával kombinált tömegspektrometriával (LC-MS) vizsgálta a minták proteinösszetételét, az ABPP-megközelítés segítségével pedig csak a lényeges proteinekre tudtak koncentrálni.

Az átfogó proteomikai adatokat és az ABPP-módszerrel nyert eredményeket összehasonlítva kiderült, hogy az utóbbi technikával jóval érzékenyebben lehetett kimutatni azokat a proteineket, melyek másképp viselkednek szérum jelenlétében, vagyis amelyeknek köszönhetően a gomba képes életben maradni az emberi szervezetben. Ez a kezdeti kutatás így löketet adhat a célzottabb vizsgálatok számára: az Aspergillus-szal foglalkozó kutatók most pl. az ABPP-eredmények alapján tervezhetnek  knock-out mutánsokat a penész patogenezisének jobb megértése céljából.

Az ABPP az elmúlt két évtizedben (feltalálása óta) egyre népszerűbbé vált, de még mindig csak kevés kutatócsoport ismeri ezt  technikát. A PNNL az egyik ilyen labor, melyet Dr. Aaron Wright vezet. A módszer komoly segítség lehet a patogének metabolizmusának kutatása mellett a gyógyszermolekulák vagy a protein-inhibítorok tervezésében is. A proteom-analízisek során pedig a multiplex, azaz többféle próbát használó módszer elterjedése hozhat sok új eredményt.

Forrás:
Phys.org, Kép
: Aspergillus fumigatus telepei

2013. január 7.

Walter P. Pfliegler

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés