2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Új megvilágításban a virágos növények evolúciója - 2010-03-18 12:25:01 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Új megvilágításban a virágos növények evolúciója

A virágos növények eddigi számítások alapján kb. 140-190 millió évvel ezelőtt, a Jura időszakban alakultak ki. Most azonban egy csoport úgy találta, hogy 215 millió évvel ezelőtt, már a Triászban megjelenhettek a legelső zárvatermők.


Az evolúcióbiológia és a rendszertan gyorsan fejlődő és változó területekké váltak, amióta újabb és újabb módszerek állnak a rendelkezésükre. Hogy meghatározzuk, melyik nagy rendszertani csoport mikor alakult ki, ahhoz a fosszíliák kormeghatározása csak egy megközelítés a sok közül. A molekuláris biológiai háttértudás lehetőséget nyújt arra, hogy úgynevezett molekuláris órák alapján próbáljuk kiszámítani a nagy evolúciós történések idejét. A molekuláris órákat olyan gének DNS-szekvenciája alapján állítják fel, melyek az összes vizsgált élőlényben megtalálhatóak, és az idők folyamán csak nagyon keveset változnak. A válozások mértékéből így visszamenőleg ki lehet számolni, hogy mely csoport mikor alakult ki, a genetikai kód összehasonlítása pedig a rokonsági viszonyokra is rávilágít.

A molekuláris órák alapján felállított evolúciós időskála azonban sok vitára ad okot. Egyrészt nem mindegy, hogy a kormeghatározáshoz, vagy az evolúciós leszármazási viszonyok meghatározásához mely gének szekvenciáit veszik alapul. Másrészt pedig a genetikai változások alapján meghatározott adatokat korrelálni kell, azaz össze kell vetni olyan biztos tényezőkkel, amelyek más módszerrel, például radioaktív kormeghatározással lettek becsülve.

A zárvatermőkre jellemző, három hasítékkal nyíló (trikolpát) pollen megjelenése 125 millió évvel ezelőttre tehető, az ilyen pollent tartalmazó kőzetek vizsgálata legalábbis erről tanúskodik Azt azonban többen kétségbe vonják, hogy ez az időpont a molekuláris kormeghatározás során korrekciós tényezőként használható, ugyanis azok a kőzetek, amelyek a trikolpát pollen fosszíliáit tartalmazzák, földrajzilag egymástól független helyekről származnak. Ez viszont azt feltételezi, hogy a zárvatermőknek ekkor már el kellett terjedniük, vagyis megjelenésük még ennél is korábbi időpontra tehető.

A Yale Egyetem kutatócsoportja Michael Donoghue vezetésével 154 szárazföldi növény 3 génjét vizsgálta, és a jelenleg elérhető legteljesebb módszert alkalmazták a számításokhoz. A legtöbb rendszertani csoport esetében olyan dátumokat kaptak, melyek megfelelnek a korábbi becsléseknek, valamint fosszíliák által megállapított koroknak. Egyedül a zárvatermők csoportja mutatott jelentős eltérést, az eddigi becslésekhez képest 25-75 millió évvel korábbra datálták megjelenésüket.

A trikolpát virágpor megjelenése ettől az időponttól meglehetősen távol esik, majd' 80 millió év hiányzik az első mikrofosszíliák fellehetőségéig. Valószínű magyarázat azonban, hogy kezdetben még nem értek el megfelelő egyedszámot ahhoz, hogy fizikai nyomot hagyjanak maguk után.

Eredményeik ugyan felvetik annak lehetőségét, hogy a 230 millió évvel ezelőtt megjelent bogarak, lepkék, vagy hártyásszárnyúak evolúciójához már hozzájárulhattak a virágos növények, ám hozzáteszik, hogy ez igen kétséges, mivel a zárvatermő fosszíliák hiánya a Triász és Jura korszakban arra utalhat, hogy elterjedésük és ökológiai szerepük ekkor még korlátozott lehetett.

A molekuláris alapú törzsfák sok új és érdekes eredményt hoztak az utóbbi évtizedben, és teljesen felforgatták a morfológiai alapú rendszertant. Az emlősök és madarak esetében pedig szintén zavart okozott, hogy a fosszíliák kora nem feleltethető meg a genetikai alapú számításoknak.„Mivel egyre jobb molekuláris módszereket használunk, mindenki azt várja, hogy az így kapott eredményeket majd visszaigazolják a fosszíliák. Ám ehelyett a szakadék egyre szélesebb. De legalább érdekes” - mondja Donoghue.

ScienceDaily (Mar. 17, 2010)

Lózsa Rita



Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés