2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Új kékbaktériumfaj segítheti a legkorábbi fotoszintetizáló szervezetek jobb megértését - 2012-05-14 20:55:52 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Új kékbaktériumfaj segítheti a legkorábbi fotoszintetizáló  
  
szervezetek jobb megértését


A Science folyóiratban publikált, korábban ismeretlen, primitív cianobaktérium (kékbaktérium), a Candidatus Gloeomargarita lithophora eddig sohasem látott dologra képes: sejtjén belül választ ki ásványi anyagokat úgy, hogy azok apró szemcséket képeznek. A jelenség segíthet megérteni, miért hiányoznak ezek az oxigéntermelő mikroorganizmusok furcsa módon a fosszilis leletanyagból sok százmillió éven át.

A fotoszintézisre képes kékbaktériumoknak a földi élet kialakulásának korai szakaszában mindig is fontos szerepet tulajdonítottak, mióta csak felfedezték, hogy az ún. sztromatolitok, az ősi kőzetrétegekben világszerte fellelhető jellegzetes réteges kőzetek nem mások, mint ilyen mikrobák fosszilizálódott telepei. Ezek a baktériumok sekély vizekben biomfilmet képezve éltek és élnek ma is (igaz, mára kevés helyen maradtak fenn, ilyen hely pl. az ausztráliai Shark Bay, a Világörökség része).



Jelenkori sztromatolitok Ausztráliában
Kép forrása
 

Képesek a vízből sejtjeikbe bekerülő ásványi anyagokat maguk köré kiválasztani, eközben pedig fokozatosan akár méteres kőzetstruktúrákat hoznak létre. Ezek a jól felismerhető kékbaktérium-nyomok gyakoriak az ősi, kambriumi és korábbi rétegekben, de a bizonyosan tőlük származó legkorábbi sztromatolitok nem idősebbek 700-1500 millió évesnél (sok kutató véleménye eltér a nagyon ősi maradványok értelmezését illetően), ami azért meglepő, mert sokkal korábban, 2-2,5 milliárd éve is léteznie kellett fotoszintetizáló kékbaktériumoknak, hiszen ekkorra már a légkör jelentősebb mennyiségű oxigént tartalmazott. Megjegyzendő, hogy egyes geológusok több milliárd éves sztromatolitokról is beszámoltak, ezeket azonban manapság általában nem-biológiai úton keletkezett kőzeteknek tekinti a paleogeológiai szakirodalom.

A francia kutatók által április végén a Science-ben publikált új faj érdekes különbséget mutat a sztromatolitokat képző fajokhoz képest. Neve, Candidatus Gloeomargarita lithophora, követ hordozó ragadós gyöngy-öt jelent (a név elején a Candidatus szó arra utal, hogy mivel laboratóriumi tenyésztése még nem megoldott, a fajnév a bakteriális nevezéktan szabályai szerint ezért csak provizorikus). Ez a Mexikó egyik tavából izolált kékbaktérium nem választja ki a felesleges ásványokat a sejtjén kívülre, hanem sejten belül, apró, egyharmad mikrométernél is kisebb ásványszemcsékké formálja azokat. A faj felfedezői a baktériumokban kalcium-karbonátot és, érdekes módon, abba beépülő stronciumot és báriumot mutattak ki. Ez arra utalhat, hogy a baktérium aktívan befolyásolja a szemcsék képződését és összetételét. A korábban teljesen ismeretlen intracelluláris ásványképzés módja egyelőre rejtély.

Az új faj DNS-szekvenciájának elemzése alapján arra is fény derült, hogy a Gloeomargarita a többi kékbaktériummal nagyon távoli evolúciós rokonságban áll: a Gloebacterales rendbe sorolható be, melynek eddig csak egyetlen tagja volt ismert, melyet a legősibb típusú cianobaktériumként tartottak számon (vagy pontosabban, a többi kékbaktérium fejlődési vonalától legkorábban leágazott fajként). Az új, nanoszemcséket képző faj felfedezése most felveti annak a lehetőségét, hogy talán a földtörténet korai szakaszában ezek a fotoszintetizáló szervezetek az ásványi anyagokat szintén sejten belül választották ki, emiatt pedig nem maradtak fenn maradványaik. A sejten kívülre történő kiválasztás evolúciós újítás lehetett, amely hirtelen változást hozott az akkori tengerpartok ökológiájában és jó megtartású fosszíliákat is eredményezett.

ScienceDaily, 2012. május 14.

Fent: Az új faj mikroszkópos képe. © Karim Benzerara & Stefan Borensztajn). Kép forrása

Walter P. Pfliegler

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 6, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés