2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Új antibiotikum alternatívák: jó pap holtig tanul - 2014-10-01 13:17:36 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Új antibiotikum alternatívák: jó pap holtig tanul

A kanadai McMaster University és a kaliforniai Scripps Research Institute kutatói egy, epilepsziás rohamok kezelésére már régóta használt gyógyszer (lamotrigine) új felhasználási lehetőségéről számoltak be ebben a hónapban. A kísérletek során azt vizsgálták, hogy vajon már ismert kismolekulás gyógyszerek képesek-e meggátolni az E. coli baktérium osztódását alacsony hőmérsékleten. Az eLife-ban publikált cikk segíthet újabb antibiotikumok létrehozásában, ami kiemelten fontos, hisz a már ismert antibiotikumok ellen egyre több baktérium törzs válik ellenállóvá.

A kiindulási pont egyszerű: nagyon sok, már jól karakterizált molekula létezik, amelyeknek lehetnek még nem ismert hatásai bizonyos rendszerekben. A szerzők tehát nekiálltak, hogy egyenként leteszteljék, vajon hatnak-e a baktériumok osztódására alacsony hőmérsékleten. A robotizálás és automatizálás a laboratóriumok életében is óriasi változásokat hozott; így vált lehetővé, hogy egyszerre több ezer molekulával dolgozzanak egy-egy vizsgálat során. Hasonló módszerekkel -mint például növényi anyagcsere termékek, vagy éppen a pókméreg milliónyi összetevőjének vizsgálata-  egyre több helyen dolgoznak.

Maga a teszt arra épül, hogy a baktériumok osztódásának gátlása a hideg (15 °C) hatására a bakteriális riboszómák biogenezisének hibájára utal. A riboszómák olyan RNS-ből és fehérjéből álló komplexek, amelyek a bakteriális sejt számára fehérjéket állítanak elő, és akár a sejt energiájának 40%-át is felhasználhatják aktív osztódás esetén. Ez tehát meglehetősen vonzó célpontot jelent új  antibakteriális kezelések számára, és valóban, nagyon sok antibiotikum gátolja a riboszómák működését. Bár viszonylag jól ismert, hogy működnek, az, hogy milyen faktorok szabályozzák a komplexek biogenezisét, meg nem igazán ismertek. A kutatásban részt vevő tudósok arra voltak kíváncsiak, találnak-e olyan, már ismert molekulákat, amelyek a riboszómák képződését, biogenezisét gátolják. (A vizsgálat célja voltaképp megfelelő molekulák keresése volt a bakteriális riboszómák biogenezisének vizsgálatához.) A vizsgálatokhoz használt kísérletet (hidegérzékenység) azért választották, mert előzetes vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az olyan baktériumok, amelyek a riboszómák biogenezisének folyamatában fontos génekben genetikai hibát hordoznak, nem képesek alacsony hőmérsékleten osztódni. A harmincezer molekulát tartalmazó “könyvtár” (library) átfésülésekor úgy találták, hogy a lamotrigine (C9H7Cl2N5) nevű vegyület szimulálja a legjobban a riboszomális biogenezisben defektes baktériumok fenotípusát. További vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a lamotrigine a transzlácios iniciációs faktor IF2-n keresztül fejti ki a hatását.

Az eredmények tehát azon kívül, hogy egy nagyon hasznos eszközt adnak a bakteriális riboszómák biogenezisét vizsgáló kutatók kezébe, azonosítottak egy ígéretes célpontot az IF2 molekulában, amely segíthet új hatásmechanizmusú antibiotikumok kifejlesztésében.

Forrás: eLife

Kép


2014. október 1.

Donászi András
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 7, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés