2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Transzgénikus gombákkal a malária ellen - 2011-03-02 21:22:11 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 2 hozzászólás 
Transzgénikus gombákkal a malária ellen

Számos olyan betegség ismert, melyek kórokozóját ízeltlábúak terjesztik. Ilyen a szúnyogok által közvetített malária, ami évente százezrek életét követeli, elsősorban, de nem kizárólag, Afrikában. A jelenleg alkalmazott kezelések hatékonysága gyorsan csökken, mivel a szúnyogok rezisztenssé válhatnak rájuk. Egy új kutatás szerint azonban egy genetikailag módosított gomba, mely malária ellenes emberi antitest vagy skorpióméreg génjét tartalmazza, nagyon hatásos, specifikus és környezetbarát eszköz lehet a betegség ellen.

Évente világszerte 240 millióan fertőződnek meg, és 850000-en halnak bele. A legtöbb eset a Szahara alatti Afrikában fordul elő, de világszerte 108 országban bukkan fel. Sőt hazánkban a XX. század első feléig a Dél-Dunántúl és a Felső-Tisza vidéke is fertőzött területnek számított.

A betegséget spórás protozoák, Plasmodium-fajok okozzák. E paraziták végleges gazdái, melyben a Plasmodium ivaros szaporodására sor kerül, mindig csípőszúnyogok (Culicidae). Köztigazdái hüllők, madarak vagy emlősök. Emberben négy Plasmodium-faj fordul elő, közülük a leggyakoribb a P. vivax, viszont a legtöbb halálos áldozatot P. falciparum szedi. Az emlős-specifikus fajokat Anopheles-szúnyogfajok terjesztik. Mikor a szúnyog megcsípi az embert, a nyálmirigyéből a parazita fertőző alakjai, sporozoitok jutnak a vérbe. Először a májban telepednek meg, majd a vörösvértestekben ismételten egy ivartalan szaporodási cikluson (skizogónián) mennek át. A ciklusok végén a vörösvértestek szétesnek és a vérplazmába jutó kórokozók okozzák a lázrohamokat, amiről a betegség a váltóláz nevet kapta. A vörösvértestbe furakodó táplálkozó formák, a merozoitokból ivarsejtképző alakok (mikro- vagy makrogametociták) fejlődnek. A makrogametociták még itt hozzák létre a makrogamétákat, viszont a mikrogaméták csak a szúnyogokban képződnek. A vérszívással fertőződik a szúnyog, emésztőrendszerében egyesülnek az ivarsejtek. A mozgékony zigóta átfúrva a gyomor falát annak külső oldalán betokozódik. Itt egy ivartalan szaporodási cikluson (sporogónia) megy át, melynek eredményeként létrejövő sporozoitok a nyálmirigybe vándorolnak.

A fejlődő országokban a betegség terjedését elsősorban a szúnyogok irtásával előzik meg, például az ágyneműt és a házak belső falait rovarirtókkal kezelik, és nagyban csökkenti is a fertőzések számát. A gond ott kezdődik, hogy idővel a szúnyogok rezisztenssé válnak ezekre a szerekre.

A Metarhizium anisopliae gomba a természetben megtámadja a maláriaszúnyogot, a kutikuláján keresztül fertőzi meg és a hemolimfájában szapororodik. Az egyik jelenleg használt megelőzési stratégia ezt használja ki: ezzel a patogénnel fújják le a szúnyogokat. Egy korábbi vizsgálatban afrikai, holland és brit tudósok azt találták, hogy ez a módszer majdnem teljesen megszüntette a betegség terjedését. Ez az eljárás azonban nem tartható fenn sokáig és a szúnyogokat a Plasmodium-fertőzés korai fázisában kell befújni. Ha a szúnyogok M. anisopliae-vel történő befújása megöli őket, mielőtt szaporodhatnának, és fogékonnyá válhatnának a fertőzésre, akkor a gombára rezisztens egyedek hamar dominánssá válnak, és a spray többé nem lesz hatásos. Mindezek miatt új módszerekre van szükség.

Raymond St. Leger, a University of Maryland entomológia professzora által vezetett kutatócsapat, Weiguo Fang és Johns Hopkins School of Public Health és a University of Westminster munkatársai által kifejlesztett módszer elkerüli ezt a problémát. Olyan M. anisopliae-törzseket hoztak létre, melyek a szúnyogon belül szelektíven a parazitát célozzák meg, így már fertőzött szúnyogokban harcolhatnak a maláriával. A gombával fertőzött szúnyogok szaporodni tudnak, így csökken a szelekciós nyomás, ami a biopeszticidre rezisztens egyedeket eredményez.

A kísérletben a gombába nyálmirigy és középbél peptid 1 (salivary gland and midgut peptide 1, SM1) illetve skorpió toxin génjét ültettek. Mind az antitest, mind a toxin specifikus a maláriát okozó Plasmodium falciparum parazitára. Az SM1 gátolja a sporozoitok kapcsolódását a nyálmirigyekhez, a skorpióméreg pedig egy antimikrobiális toxin.

Három csoport szúnyogot hasonlítottak össze. Az első csoportot génmódosított gombával, a másodikat módosítatlan gombával fújták be, a harmadikat pedig nem fújták be 11 nappal a Plasmodium-fertőzés után. A kutatók kimutatták, hogy a transzgenikus gomba csökkentette a parazita fejlődését. A génmódosított gombával befújt szúnyogok 25%-ának nyálmirigyében találtak csak kórokozót, ezzel szemben a módosítatlan gombával befújt állatok 87, a kezeletlenek 94%-ában volt protozoa. Sőt a génmódosított gombával kezelt egyedekben a kórokozók száma 95%-kal csökkent a többi állathoz képest.

St Leger és munkatársai terepen is tesztelni akarják a technikát Afrikában. Sőt további kombinációkat is ki akarnak próbálni, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogy optimalizálták a malária gátló patogént.

A kutatók szerint ez az általános megközelítés használható más, ízeltlábúak által terjesztett betegségek, mint például a dengue-láz, a Lyme-kór, vagy az álomkór kordában tartására. „Bár itt a malária ellen használtuk, transzgenikus gomba megközelítésünk nagyon rugalmas, ami lehetővé teszi szinte bármely, rovarok által terjesztett betegséget célzó gyógyszerek tervezését és szétosztását,” mondta St Leger. Olyan genetikailag módosított gombák kifejlesztésén dolgoznak, melyekkel csökkenthető e betegségek terjedése. Emellett specifikus toxinokat kódoló géneket vizsgálnak, hogy olyan patogéneket hozzanak létre, amik ízeltlábúak terjedését korlátozzák. Ezzel az embereket nemcsak a betegségektől menthetik meg, hanem a termést is megóvhatják.

A kutatás eredményei a Science folyóiratban jelentek meg.(1)

Science Daily, 2011. február 26.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: vAirDa2011-03-02 21:31:53 
hamarosan jönnek a transzgén számítógépek. Nem olyan meglepő :)
 
Küldő: vargak2011-03-02 10:12:01 
transzgén gomba????
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés