2018. április 21. szombat
Konrád, Zsombor
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Tiszta malacok: helyettesíthetik az őssejt átültetést? - 2010-01-03 16:25:42 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 9 hozzászólás 
Tiszta malacok: helyettesíthetik az őssejt átültetést?

 
Minden bizonnyal eze
k a legtisztább malacok a Földön. Körülbelül száz disznót tenyésztenek az Egyesült Államok-beli Minnesota Egyetem Schulze Diabétesz Intézetében speciálisan arra, hogy az inzulint kiválasztó hasnyálmirigy sejtcsoportok, a Langerhans-szigetek donorjai legyenek a cukorbetegségben szenvedő emberek számára.- írja a Science Magazin internetes portálja.

Egy kutatócsoport Bernard Hering sebész és endokrinológus vezetésével már a közeljövőben, néhány éven belül elkezdené ezen sejtek klinikai vizsgálatát.
Azonban az immunológiai kihívások mellett egyéb nehézségekkel is szembe kell nézniük: engedélyt kell szerezniük az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóságtól (U.S. Food and Drug Administration) élő állati szövetek emberbe való beültetésére, ami más elbírálás alá esik, mint a mechanikai transzplantátumok beültetése (például porcszövet), továbbá le kell küzdeniük a közvélemény általános viszolygását az ötlettel szemben.

A Minnesotai Egyetem immunológusa, Henk-Jan Schuurman, múlt héten a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (National Institutes of Health - NIH) Új generációs béta-sejt transzplantáció címmel megtartott ülésén mutatta be ezeket a speciális sertéseket mint megoldást az 1-es típusú diabétesz kezelésére, mely beteg
ség következtében az inzulintermelő béta-sejteket tartalmazó hasnyálmirigy sejtcsoportokat, a Langerhans-szigeteket, a beteg saját immunrendszere pusztítja el. A világ számos kutatója dolgozik lázasan, hogy emberi őssejtekből fejlesztett inzulintermelő sejtekkel, vagy újabban indukált pluripotens őssejtekkel helyettesíthessék a nehezen hozzáférhető, humán tetemből származó sejtcsoportokat. A legtöbb kutató úgy véli, ezek a malacok jelentik a reményt, hogy a cukorbetegek inzulintermelő szövethez juthassanak.

Az új-zélandi Aucklandben egy biotechnológiai cég, a Living Cell Technologies, legalább két sertés-hasnyálmirigyszövet transzplantációs kísérletet folytat jelenleg is Robert Elliot, a cég orvosi igazgatója vezetésével. Az első vizsgálat 2007-ben Oroszországban indult, a második múlt hónapban Új-Zélandon, 14 év késlekedés és a közvéleménnyel való egyeztetés után. 

  A cég Auckland Island fajtájú malacokat használ kísérleteihez, és büszkén hirdeti: ezek a világon egyedülálló, vírusmentes sertések. A Minnesota Egyetem disznófarmja azonban komoly vetélytársuk lehet. „A 2007-ben nyílt üzem speciális levegő- és vízszűrőkkel rendelkezik, minden beérkező anyagot autoklávval csírátlanítunk, a dolgozók steril ruházatot viselnek, és az állatok állandó orvosi megfigyelés alatt állnak, továbbá kizárólag növényi táplálékot kapnak, hogy idegen emlős eredetű fehérje ne juthasson a szervezetükbe. Csak második generációs, az üzemben felnevelt disznók lehetnek donorok.” -mondja Schuurman.

„Kísérleteinkkel olyan szintre jutottunk, hogy a következő lépés a humán klinikai vizsgálatok megkezdése lehet” – jelentette be Bernard Hering a NIH ülésén. Amellett érvelt, hogy a sertés sejtcsoportok kisebb valószínűséggel váltják ki az 1-es típusú cukorbetegségért felelős autoimmun reakciót, mint a humán eredetű transzplantátumok. A disznókból származó szövetek azonban még így is erőteljes immunválaszt indukálnak. Az új-zélandi kutatógárda a következőképpen igyekszik kiküszöbölni ezt a problémát: egy különleges anyaggal szigetelik a sejtcsoportokat, amely visszaveri az immunrendszer támadásait, az inzulin kijutását viszont lehetővé teszi. Ezzel szemben a Minnesota Egyetem csapata még dolgozik egy immunszupresszív étrend kidolgozásán, ami lehetővé tenné csupasz sejtcsoportok beültetését, ily módon a transzplantált szövet tápanyagellátása is biztosítva lenne – számol be Schuurman. A problémakörrel természetesen nem csak ez a két intézmény foglalkozik, a Pittsburghi Egyetemen és más kutatóintézetekben már dolgoznak a sertésgének módosításán, illetve a páciens immunrendszerének kondicionálásán, ezzel is tovább szűkítve a két faj közötti szakadékot.

A vélemények megoszlanak, hogy a disznókból származó hasnyálmirigy sejtcsoportok alkalmazása a jövő útját jelenti vagy sem. Christian Larsen - az atlantai Emory Egyetem immunológusa és transzplantációs sebésze - úgy véli, ez a helyes út, mivel a kutatók még mindig nem oldották meg a humán őssejtekkel kapcsolatos legnagyobb problémát: hogy teratómát (magzati sejtekből álló tumort) okozhatnak. Larsen beszámol róla, hogy sertés hasnyálmirigyszövetet sikeresen ültettek be majmokba az Emory Egyetemen és másutt is, és az eredmények alapján elmondható, hogy a sejtek akár egy éven keresztül is kifogástalanul funkcionálnak.

Ezzel szemben Gordon C. Weir - aki Bostonban a Harvard Joslin Diabetes Centerben vizsgálja a sejtcsoportokat - úgy gondolja, hogy az embrionális őssejtek alkalmazása a helyes irányvonal. Ő így fogalmaz: „Bár a disznókkal folytatott munka roppant érdekfeszítő, félek, hogy a sertés-rajongók túlzottan optimisták, ha azt gondolják, az immunproblémával könnyen megbirkóznak.”
 
Forrás: Science 20. November 2009: Vol. 326. no. 5956, p. 1049

Borsics József


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: schand2009-12-17 15:47:06 
Egész szerveket, pl:Szivet, májat vesét kivesznek cadaverből és be is ültetik.. akkor szövetdarabot, csontvelőt (amiből sejtet izolálnak) miért ne lehetne? Szerveknél is vannak etikai problémák, mégis működik. Ez is működni fog. :)
Egyetértek Adventel : amit nem értenek, az ellen tiltakoznak. Ha nyugaton betiltják az őssejt terápiát akkor megcsinálják azt keleten felügyeletlenül.. titokban, eldugott laborokban, vagy nemzeközi vizeken.. aztán tele lesz a sajtó azzal, hogy kisgyerekek lettek telis tele teratómákkal az őssejt terápia miatt..(ezt régebben olvastam asszem az indexen) ezen aztán felhördül a tömeg és mi más történik: TILTSUK BE még a kutatást is. fojtsuk el csírájában. mert veszélyes. Megjegyzem, minden az, ha kontrolálaltlanul csinálják.
Ugyan ez van a GMO növényekkel... és a klónozással is...
ennyit erről :)
 
Küldő: YOJIKA2009-12-17 15:07:29 
A tetemből nyert sejteknél máris felmerülnek etikai kérdések.

Ne értsetek félre, én nem vagyok az őssejtek alkalmazása ellen. Csak szeretném körbejárni a kérdéskört, mivel nagyon aktuális probléma.
Érdekel a többi biológus/orvos (meg a többiek) véleménye.
 
Küldő: Advent2009-12-17 14:53:55 
Humán őssejtek esetében etikai problémák disznóknál meg higénes kérdések merülnek fel.... Általában a felvilágosult emberek nem látnak etikai problémát az emberi őssejtek felhasználása mögött (észérvekért lásd schand utolsó hozzászólását) azonban a világ nem ilyen egyszerű, az emberek amit nem értenek az ellen tiltakoznak, szerintem az etika itt csak ürügy, a tiltakozás alapja az értetlenség.
A disznók meg disznók, hiába tartod sterilen, több nemzedéken keresztül vizsgálgathatod, hogy vírus mentesek-e. Csak azzal nem számolhatsz, hogyha ennek a tiszta malacnak a sejtjeit beülteted egy emberbe, nem mellesleg a host szervezet immunrendszerét is szuppresszálod a coca sejtek az új környezetre nem tudni, hogy hogyan reagálnak. Értem én ezalatt azt, például hogy a genomba rejtőzködő retrovirális szakaszok aktiválódhatnak. A többit találjátok ki ti...
 
Küldő: schand2009-12-17 13:50:20 
azt gondolom, hogy etikai kérdések az embionális őssejt kutatásoknál áll fenn. Hiszen azokat abortuszmaradékból nyerik. az embriócsomó sejtjei. -mellesleg az meg ha nem a kutató kezébe.. akkor kukába kerülne
SAJÁT sejtjeidet saját gyógyulásod érdekében felhasználni-(esetleg cadaveről)... nem tudom ebben hol a probléma...

 
Küldő: YOJIKA2009-12-17 13:00:15 
Viszont a röfik esetében nem merülnek fel (vagy csak kisebb mértékben) olyan etikai kérdések, mint a humán őssejtekkel kapcsolatban.
Tényleg! Erről mi a véleményetek?
 
Küldő: schand2009-12-17 00:05:45 
mármint nem a keringésben funkcionálnak, hanem miután kitapadtak :) pl a májban...
 
Küldő: schand2009-12-17 00:04:26 
Ugyan nem vagyok őssejt-kutató, de van itt egy mondat miszerint: teratómát okozhatnak az őssejt-beültetéssel. Teratóma nem más mint rákosodott embionális sejt ami bármilyen szövetté diferenciálódhat.
DE az őssejt kutatásnak két ága van mégpedig vannak kutatók akik a felnőttből származó őssejtekre és vannak akik az embrinális őssejtekre esküsznek. Mindekettőnek van előnye és hátránya. Viszont a teratóma képződés -ha jól tudom- az CSAK abban az esetben lehetséges ha az az őssejt embrinális eredetű. a felnőtt őssejt már csak uni, bi vagy multipotens.. az nem képezhet teratómát
szóval ez így helytelen az állítás miszerint nem oldották volna meg. dehogynem: felnőttből származó össejtekkel az embrionális helyett
A DM gyógyításához használt őssejteket a pancreasból izolálják. azokat expandálják beta sejteket tartalmazó szigetekké differenciáltatják és beinjektálják asszem a májba (mert ott jól megtapad) vagy pedig a keingéseb juttatják és funkcionálnak!. Én inkább erre tennék mint a sertés pancreasra...

de javítsatok ki ha tévednék...
 
Küldő: Advent2009-12-16 17:03:40 
Szerintem a lényeg az utolsó mondatban rejlik...
 
Küldő: palipunk2009-12-16 12:09:41 
Szóval az őssejt-terápia mégsem a bölcsek köve a humán gyógyászatban?
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés