2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Tévedések, melléfogások és csúsztatások az élettudományok világából - 2013-04-01 21:24:40 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Tévedések, melléfogások és csúsztatások az élettudományok világából


Április elsején aktuális a közelmúltban napvilágot látott tudományos közlemények 'kevésbé jól sikerült' darabjaiból is megemlíteni néhányat. A legtöbb esetben a tudományos folyóiratok több lépcsőben szűrik ki a vitatható eredményeket felmutató kutatásokat, ám a jól bevált rendszereket is meg lehet kerülni. Emiatt előfordul, hogy megkérdőjelezhető tanulmányok látnak napvilágot, melyek gyakran nagy médiavisszhangot kapnak. Emellett a különböző sajtótájékoztatókon, interjúkban gyakran elhamarkodott kijelentések látnak napvilágot, melyeket a média gyakran pontatlanul és felfújva ad közre. Ilyen esetekből válogatunk alább.


Az 'ismeretlen baktérium' a Vosztok-tóból

Március 7-én jelentették be egy sajtótájékoztatón az antarktiszi Vosztok-tóból felhozott vízmintákat vizsgáló orosz tudósok, hogy ismeretlen baktériumot mutattak ki a kilométeres jégpáncél alatt rejtőző édesvízből. A hír gyorsan bejárta a külföldi és hazai hírportálokat, az új baktériumot pedig egyenesen új életformaként kezdték emlegetni. Ráadásul a kutatócsoport vezetője tett egy nehezen értelmezhető kijelentést, mely szerint "Ha a Marson találták volna, akkor az emberek marsi DNS-nek neveznék, de ez egy Földről származó DNS". Minden esetre új baktériumot találni meglehetősen megszokott dolog, százszámra írják le az új fajokat évente a legkülönbözőbb élőhelyekről. Emellett megszámlálhatatlanul sok baktérium részleges DNS-szekvenciája ismert, melyek mind-mind különböző, leíratlan fajokat képviselnek (a bakteriális nevezéktan szerint ezeket azonban nem lehet új fajként leírni, amíg nem sikerül tenyészteni őket mesterséges körülmények között). Maga az a tény, hogy a Vosztok-tóban van élet, valóban rendkívüli felfedezés. Csakhogy mindössze két nappal a bejelentés után már vissza is vonták a nyilatkozatot: kiderült, csak egy, a jégpáncél áttörésére használt fúrófejen lévő baktérium nyomait mutatták ki.
Forrás: Russia Beyond the Headlines


Élet az űrben (?)
Március közepén egy Srí Lanka-i kutatócsoport bejelentette, ismét földön kívüli élet nyomait találták meg egy meteoritban. Az eset meglehetősen csekély érdeklődést keltett világszerte: ennek oka, hogy a tanulmány egyik szerzője, Chandra Wickramasinghe, az ún. pánspermia-elmélet úttörője (az elmélet szerint az élet a világűrben képes terjedni), már többször állította, hogy meteoritokban mikroorganizmusok kövületeit találta meg. Eredményeiket most is a rendkívül rossz szakmai hírnévnek örvendő Journal of Cosmology c. online folyóiratban tették közzé. A vizsgált kődarabokban, melyeket egy 2012. decemberében látott tűzgömb vélt becsapódási helyén gyűjtöttek, kizárólag a Földön is jól ismert édesvízi mikrobák nyomait mutatták ki (l. a képen).
Forrás: Phys.Org




A nagylábú felfedezése
Február végén amerikai Sasquatch-kutatók bejelentették, hogy szekvenciaadatok alapján bizonyították: a nagylábú valóban létezik. Önkéntesek által gyűjtött sasquatch-nyomokból vett mintákat szekvenáltak meg, és jelentős mennyiségű humán szekvenciát mutattak ki. A legendás lény létezésének hívei szerint szó sincs szennyeződésről: sokkal valószínűbb, hogy a nagylábúak valamikor a régmúltban kereszteződtek az emberekkel. Eredményeiket egy újonnan alapított folyóiratban tették közzé, megkerülve a független bírálói rendszert. Az esetről korábban részletesen beszámoltunk.
Forrás: Phys.Org


Az 'embriós élelmiszerek' esete
Március elején több hazai médiumban (index.hu, origo.hu) is különböző hírek jelentek meg az embriók felhasználásáról az élelmiszeriparban. Ennek kiváltó oka az volt, hogy idehaza az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettese egy olyan vizsgálat elindítását jelentette be, amely az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszeripari felhasználására koncentrálna. A hírekben előszeretettel sokkoltak embriók felhasználásával készült élelmiszerek emlegetésével, bár valójában arról van szó, hogy bizonyos adalékanyagokat a fejlesztés során emberi sejtvonalakon tesztelnek, mielőtt a kereskedelmi forgalom számára gyártani kezdenék őket. Ezek a sejtvonalak mesterséges körülmények közt szaporítható emberi testi sejtek, egy részüket pedig valóban sok évvel ezelőtt embriókból nyerték ki, másokat például rákos betegek tumorjából. Ezek a sejtek (nem szövetek) képesek korlátlanul osztódni és számos módon felhasználják őket pl. a rákkutatásban, a gyógyszerfejlesztésben, és újabban az élelmiszeradalékanyagok kifejlesztése (tehát nem gyártása) terén is. Az embriókból nyert sejtek felhasználása valóban komoly bioetikai kérdéseket vet fel, ám a szenzációhajhász hírek ill. szalagcímek éppen nem az etikai kérdések tisztázásáról szólnak, és meglehetősen félrevezetőek. A polcokra kerülő termékekben nincs embrionális sejt, ugyan úgy, mint ahogy nincs bennük a gyártósor vezetője, vagy a cég vezérigazgatója sem, vagy bárki és bármi más, aminek valamilyen szinten köze van a termék létrejöttéhez.

Forrás: lásd a cikkben.
Kép

2013. április 1.

Walter P. Pfliegler

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 6, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés