Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

„Térszaglás” a vakondnál - 2014-08-04 17:24:25	0 hozzászólás
„Térszaglás” a vakondnál Az érzékszerveink által felfogott információk alapján tudunk környezetünkben tájékozódni. A tér érzékelésében nagy szerepe van a páros érzékszerveinknek (szem, fül), melyek segítenek a tájékozódásban. Mostanáig azonban nem sikerült bizonyítékot találni arra, hogy esetleg az emlősök képesek a szagok irányának megállapítására. Kenneth Catania, a Vanderbilt Egyetem munkatársa különleges megfigyelést tett nemrégiben. Nagyon úgy tűnik, hogy az általa vizsgált csupaszfarkú vakond (Scalopus aquaticus) képes arra, hogy feltérlépezze merre van a  szag forrása. Ez azt jelentheti, hogy a vakondok elégséges információt kaphatnak környezetükről, téplálékukról kizárólag a szaglásukat használva. A kísérletből ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a szagok követésének mikéntje sztereó szagérzékelést feltételez. Ezt másképp úgy mondhatjuk, hogy a vakondnak „térszaglása” van. Catania figyelme akkor irányult a vakondok szaglására, mikor a csillagorrú vakond (Condylura cristata) fejlett tapintási érzékelését vizsgálta. Ekkor figyelte meg, hogy a csupaszfarkú vakond fejlett tapintó érzékszerv nélkül is gyorsan megtalálja a táplálékot. Ezt az állat fejlett szaglásának tulajdonította és ezután kezdte behatóbban. A Nature Communications-ben megjelent cikkből kiderül, hogy a vakondok szaglási képességét több módszerrel vizsgálta. A kísérlet során egy olyan kamrát használt, melynek volt egy kis ajtaja, amin keresztül a vizsgált egyedek be tudtak mászni abba a részbe, ahol félkörben, 180°-os szögben tégelyek voltak elhelyezve (lásd: 1. ábra)  melyek valamelyikébe táplálékot helyeztek.     1. ábra "Kamrás" szaglási képességek vizsgálata táplálékot tartalmazó tégelyekkel   A vak állatok minden esetben nagyon gyorsan, 5 másodpercen belül megtalálták a táplálékot (2 vizsgált egyed, 20 próbálkozás). A szimatolások és az orr mozgatása közötti összefüggés alapján arra következtetésre jutottak, hogy az orr két nyílásáról érkező információk alapján következtetnek a forrás helyére. Ennek igazolására apró műanyag csövecskékkel blokkolták néhány vakond jobb vagy bal orrlyukát. Ezzel azt szerették volna megvizsgálni, hogy mennyivel nehezebben találják meg a kihelyezett táplálékot. Az eredmények igazán meglepőek voltak. A „blokkolt” orrlyukú egyedek megtalálták a táplálékot, de sokkal lassabban, és némi eltéréssel érkeztek meg a tégelyekhez. Azok az példányok, melyeknek a jobb orrlyukát zárták el, azok kicsit balra keresték a táplálékot, míg a bal oldalt blokkoltak épp fordítva, kissé jobbra keresték azt. Ezek az eredmények egyre inkább arra engedtek következtetni, hogy a szagok forrásának gyors megtalálásához nem elég egy orrnyílás. A sztereó szaglás ellenőrzéséhez apró csöveket helyeztek el mindkét orrnyílásban. Ezek arra szolgáltak, hogy tudják szabályozni azt, melyik irányból érkező ingerek melyik orrnyílásba érkezzenek. A normál állású csövek esetén az egyedek minden esetben megtalálták a kihelyezett táplálékot, azonban megcserélt állás esetén egyszer sem. Ezek után egyértelműen kijelenthető, hogy a csupaszfarkú vakond „térszaglással” rendelkezik, azaz a tájékozódásához képes a szaglását használni. Ezen eredmények alapján érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fejlett szaglású emlősök, mint például a kutyák vagy macskák is képesek-e a sztereó szaglásra és ha igen milyen mértékben. A cikket a Nature Communications közölte. Forrás: Phys.org 2013. február 12. Molnár Attila
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):