2018. október 15. hétfő
Teréz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Tengeri mikroorganizmusok részvétele az óceán anyagforgalmában - 2010-07-19 00:06:40 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Tengeri mikroorganizmusok részvétele az óceán anyagforgalmában

Egy, a Science folyóiratban megjelent, új kutatás szerint a mikroszkopikus szervezetek és az őket körülvevő szerves anyag szemcsék kölcsönhatása megváltoztathatja az óceán kémiai tulajdonságait és a felhőképződésre hatva végül a globális éghajlatot is befolyásolhatja.


A bioszféra kémiai jellemzői sok élőlénynek hasznos nyomjelzőként szolgálnak. Az óceán táplálékban gazdag területei foltszerűen helyezkednek el, melyeket olykor nagy kietlen részeket átszelve lehet megtalálni. Egyes madarak és fókák kiszagolják a táplálék jelenlétére utaló anyagokat, köztük a fitoplankton által termelt, ezáltal egy teljes táplálékhálózatot jelző, kellemetlen szagú dimetil-szulfidot (DMS), így tudják meghatározni a zsákmány helyét. Justin Seymour, a University of Technology Sydney kutatója és a cikk első szerzője leírja, hogy a DMS-dal rokon vegyület, a  dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) hogyan szolgálhat hasonló célt mikrobák szintjén: segíti a tengeri mikroorganizmusokat, hogy táplálékot találjanak, és részt vegyenek a vegyületek körforgalmában, ami a klímára nézve fontos.

„Azt találtuk, hogy ökológiai kölcsönhatások és viselkedési válaszok, melyek egy csepp tengervízben játszódnak le, befolyásolhatják az óceán kémiai körforgalmát” mondta Seymour. Bizonyos fitoplankton fajok DMSP-ot bocsátanak ki zooplankton támadás vagy vírusfertőzés hatására, melyet más fitoplankton szervezetek, baktériumok DMS-dá és más termékekké alakítanak.

A Roman Stocker professzor (Massachusetts Institute of Technology) vezette kutatócsoport óceáni környezetet hozott létre, egy körülbelül flash drive méretű microfluid berendezés segítségével, ami gumiszerű anyagba helyezett apró csatornákból állt. A kutatók DMSP-ot injektáltak a csatornába, hogy utánozzák egy algasejt szétesését, majd egy fényképezőgéppel összekötött mikroszkóppal rögzítették, hogy a mikróbák vajon úsznak-e és hogyan úsznak a vegyület felé.

Ez a vizsgálat az első, amely mikroszkópos képfelvételeket készített mikróbák DMSP jelenlétében mutatott viselkedéséről. „Fontos, hogy közvetlenül meg tudjunk nézni egy környezetet, azért, hogy megértsük az ökológiáját” mondta Stocker. „Most már sokkal jobban meg tudjuk jeleníteni a tengeri mikroorganizmusok viselkedését, mint az ökológusok tették ezt már régóta a makro-organizmusokkal.”

A csoport megfigyelte, ahogy a mikróbák a DMSP felé úsztak, amint azt a mikróbák által elfoglalt kis csatornába engedték. Ez azt jelzi, hogy ezek az apró szervezetek szerepet játszanak az óceán kén- és szénkörforgalmában, melyek erőteljes hatást fejtenek ki a Föld klímájára. Fontos, hogy a mikroorganizmusok milyen gyorsan fogyasztják a DMSP-ot (ahelyett, hogy DMS-dá alakítanák), mert a DMS a légkörben dimetil-szulfoxiddá (DMSO) oxidálódva részt vesz a felhőképződésben. Ez pedig a légkör hőegyensúlyára hat.

Néhány tengeri mikróbát, köztük baktériumokat, azért vonzott a DMSP, mert azzal táplálkoztak, míg másokat azért, mert ez zsákmány jelenlétét jelzi. Ez megkérdőjelezi a korábbi elméleteket, melyek szerint ez a vegyület elriasztja a ragadozókat.

„Megfigyeléseink egyértelműen mutatják, hogy néhány plankton szervezet számára a DMSP inkább a zsákmányhoz vezető, vonzó anyagként működik, mintsem elriasztóként” mondta Rafel Simó a barcelonai Institute for Marine Sciences intézetből. „Azzal, hogy a vegyület mikroszkopikus léptékű foltjait szimuláltuk és közvetlenül figyeltük a ragadozókat, miközben ezek felé a foltok felé úsztak, sokkal pontosabb megfigyeléseket tettünk ezekről az ökológiailag fontos kölcsönhatásokról, mint a hagyományos megközelítésekkel tehettük volna.”

A kutatás arra is rámutat, hogy a tengeri mikroorganizmusok legalább egy viselkedésben megegyeznek a nagyobb tengeri és szárazföldi állatokkal, nevezetesen mindannyiunkat vonz a táplálék.

A csapat azt tervezi, hogy kiterjeszti a kutatást a laboratóriumról az óceáni környezetre: olyan kísérleti rendszeren dolgoznak, ami oceanográfiai hajók fedélzetén is használható.

Science Daily, 2010. július 15.

Duleba Mónika
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés