2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
„Teljes értékű társadalom egyetlen Petri-csészében” - Interjú dr. Markó Bálinttal  - 2013-03-21 13:09:09 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 1 hozzászólás 
„Teljes értékű társadalom egyetlen Petri-csészében” - Interjú dr. Markó Bálinttal 



dr. Markó Bálint
– egyetemi adjunktus, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének vezetője

Kutatási terület: hangyaökológia és -faunisztika, szociális rovarok viselkedésökológiája, szárazföldi rovarökológia


Születési év: 1975.



1994-1998. egyetemi tanulmányok, kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), biológia szak
1998-2001. doktori képzés, Szegedi Tudományegyetem, Környezettudományi Doktori Iskola
1998-2002. egyetemi gyakornok, BBTE, Biológia és Geológia Kar (BGK), Állattani Tanszék
2002-2005. egyetemi tanársegéd, BBTE BGK, Állattani Tanszék, majd Taxonómiai és Ökológiai Tanszék
2005-  egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Taxonómiai és Ökológiai Tanszék
2012- egyetemi adjunktus, intézetigazgató, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet


Miért lettél biológus, kutató? Mely élményeid voltak meghatározóak a pályaválasztásodban?


Az az igazság, hogy már nem emlékszem, mikor döntöttem el, hogy biológus leszek. Mindig is állatokkal akartam foglalkozni, s egy rövid kilengés kivételével – amikor állatorvos szerettem volna lenni – mindig zoológusként képzeltem el magam. Gyerekkoromban is rovarokra vadásztam, békákkal pakoltam tele a teraszunkat, gőtéket és gyíkokat nevelgettem, néhanapján pedig siklókkal tartottam sakkban a családot. Mindenképpen meghatározó volt, hogy biológus rokonaim, ismerőseim is sokat foglalkoztak velem, mindent megmutattak az erdőn, mezőn.

Ők folyamatosan újabb és újabb könyvekkel láttak el, például madár- és növényhatározókkal, a Búvár Zsebkönyv sorozattal, amely szakmailag is kiváló, de kisgyerekek számára is különösen izgalmas. A kirándulások, az olvasmányaim, majd később a Gerald Durrell könyvmániám, kiegészülve Bíró Lajos, Széchenyi Zsigmond, Germanus Gyula és a többi utazó írásaival, elég egyértelműen  meghatározta érdeklődésemet. Ezen kívül egyáltalán nem elhanyagolható, hogy filológus szüleim is támogattak, sosem próbáltak engem eltéríteni, pedig középiskolában mutattam ezirányú „elhajlásokat”, hiszen, többek között, diáklapszerkesztéssel is foglalkoztam.


Mi a fő érdeklődési területed, és ezt mi alapján választottad?

Szociális rovarokkal foglalkozom legfőképpen, sőt, majdnem kizárólagosan hangyákkal. Már egyetemre is úgy jöttem, hogy engem a rovarok és az etológia érdekel. Inkább az volt kérdés számomra, elsőéves egyetemistaként, hogy miként kapcsolhatnám össze evidens módon ezt a két területet? Erre a hangyák a tökéletes válasz volt - legalábbis szerintem. Ez egy gyönyörűen változatos, forgatagos világ, ahol a történések egyszerre bonyolultak és csodálatosan egyszerűek, miközben számos újdonságot, felfedezni valót tartogatnak még. Így lettem én faunisztikával, picit taxonómiával és legfőképpen viselkedésökológiával foglalkozó hangyász, mürmekológus. Ebben meghatározó volt Gallé László professzor, szegedi ökológus és hangyász szerepe, nélküle nem lennék ma az, aki vagyok.


Táncoslábú sivagati hangya


Habár, számos olyan téma érdekel, foglalkoztat, ami nem kötődik hangyákhoz, de kutatás szintjén semmiféleképpen nem váltanék. Hangyákkal foglalkozni picit olyan érzés, mintha egy majdnem teljes értékű társadalmat vizsgálnék egyetlen Petri-csészében vagy cipősdobozban. Egyedi stratégiázások , nemek és kasztok közötti konfliktusok, szagok és táplálék formájában terjedő információk áramlása szövi át ezt a világot, ahol egyszerű interakciókból olyan bonyolult társas mintázatok jöhetnek létre, amelyek kialakulását mi, emberek, el sem tudjuk képzelni központi vezérlés, főmérnökök és topmenedzserek nélkül.


Myrmica-k gondoznak levéltetveket fehér sarkvirágon (Platanthera bifolia)


Persze nem utolsósorban, az is roppant izgalmas, ahogy ugyanaz a genetikai állomány szárnyakkal, szárnyizmokkal, hatalmas torral, pontszemekkel és működőképes szaporítószervvel rendelkező királynő formájában, vagy szárnyatlan, karcsú torú, csökevényes szaporítószervű dolgozóként is testet tud ölteni.


Camponotus vagus-ok
 

Milyen tevékenységek töltik ki jelenleg az mindennapjaidat?


Erre nagyon szeretném azt válaszolni, hogy reggel nyugodtan bemegyek az egyetemre, leülök a mikroszkóphoz, határozgatok, majd elolvasok egy-két cikket. A valóság ezzel szemben más. Nagyon sok adatunk halmozódott fel az elmúlt években folytatott terepi és laboratórium kísérletekből, s ugyanakkor hatalmas mennyiségű gyűjtött anyagunk is van. Így jelenleg újabb és újabb adatsorok elemzésével, kéziratok összeállításával foglalkozunk, valóságos versenyt futunk önmagunkkal, miközben persze újabb kísérleteket tervezünk, futtatunk. Panaszra persze semmi okom, ez így van jól. A kutatás, és persze az oktatás állandó edzésben tartja az agyat. Sajnos mindezekkel összekapcsolódik a kellemetlen adminisztráció, ami sokkal több energiát leszív, mint amennyit megérdemel. No és jut idő nemcsak a szakmára.


Milyen lényeges állomásokat emelnél ki az eddigi pályafutásodból?


A gyerekkori élményeken túl meghatározó volt számomra az általános iskolai időszak biológia szakköre, majd a középiskola, ahol a biológia laborgyakorlatokon mikroszkópoztunk, metszeteket készítettünk. A kolozsvári egyetemi évek szakmailag szintén nagyon sokat jelentettek. Kolozsvár egyébként is egy állandóan pezsgő, lüktető diákváros, ahol lehetetlen unatkozni, és ez a szűk „szakmára” is igaz. Az én évfolyamomon, de az előttünk és utánunk következőkben is, jó értelemben nagyon kompetitív volt a hangulat. Sokat kirándultunk, önállóan dolgoztunk, mini-kutatási programokat találtunk ki, kutatóműhelyeket, természetvédelmi nyári egyetemeket, kisebb-nagyobb előadássorozatokat szerveztünk, folyamatosan ösztönöztük egymást, és ezek az események, a hangulat, szerintem sokunk számára meghatározó volt a továbbiakban. Diákszervezetet is működtettünk, az Öko Stúdium Társaságot az Erdélyi Múzeum-Egyesület keretében, amelynek célja kifejezetten a diákok tudományos életének szervezése volt a célja.

Különbejáratú élmények kötnek Szegedhez is. Már diákként többször megfordultam az akkori József Attila Tudományegyetem Ökológiai Tanszékén, Gallé László hangyásziskolájában, hogy aztán doktorálni is ott kezdjek. Ez a periódus, a rovarász barátokkal való közös határozások, szakmai és baráti beszélgetések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az ökológia mellett „cövekeljek” le, és hogy például a taxonómiát – ellentétben sok más biológussal – egy izgalmas, pezsgő tudományterületnek tartsam, aminek műveléséhez valódi detektívalkatnak kell lenni.

Életem fontos sarokköve lett a szegedi kollégák, barátok mellett később, a varsói Zoológiai Múzeumban és Intézetben működő hangyászműhellyel való találkozásom, amivel azóta is fennáll intenzív szakmai és baráti kapcsolatom.


Pihen a hangyászcsapat - külföldi kollégákkal együtt


Mi volt a legemlékezetesebb élményed a munkával kapcsolatban?

Sok ilyen van – most is minden először látott hangyafajnak ujjongok, legyen az ritka, faunára új, vagy egyszerűen csak általam korábbról nem ismert faj. Persze, emellett örülök minden szép eredménynek. Talán egyike a legemlékezetesebb élményeimnek az, amikor egy négyórás intenzív, több mint harminc iskolai tanárkolléga és hangyász bevonásával zajló hangyafészekszámlálás eredményeit összegeztük. Ekkor derült ki, hogy a Gyergyói-medencében, az általunk tanulmányozott, körülbelül 20 hektáron elterülő szuperkolónia több mint 3400 hangyafészekből áll, s ezzel messze lekörözte az addig ismert legnagyobbat, ami el sem érte a 2000-es számot.




Európa legnagyobb Formica exsecta szuperkolóniája



Mire vagy a legbüszkébb?


Erre nem tudok egyértelmű választ adni, mert sok mindenre. Büszke vagyok a csapatomra, a hallgatókra, akik az évek során nálam, velem hangyásztak, rovarásztak. Úgy gondolom, hogy a csapatban való munka kulcsfontosságú, talán a legfontosabb és a legproduktívabb – én nem tudnám magánzóként elképzelni magam. Annak köszönhetően, hogy közösen dolgozunk, együtt elemezzük, és értelmezzük az adatokat, ha nem is száz százalékosan, de mindenki belelát abba, hogy mit, hogyan és miért csinálunk. Emellett természetesen nagyon büszke vagyok az egyetemen végzett munkára is – az adott körülmények között jó színvonalon tanítunk és kutatunk.


Hangyászok Szenétén


Kérlek, mutasd be röviden a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetet!

Az Intézet 2011 őszén alakult meg az új tanügyi törvény alapján, amely lehetővé tette, hogy a magyar tagozat kari szinten, szakmai alapon önálló intézetekbe tömörüljön. Mint ilyen elsődleges szerepe a magyar nyelvű oktatás szervezése, fejlesztése, biológia és ökológia terén. Egyébként a BBTE Biológia és Geológia Karon 1993 óta van teljes értékű magyar nyelvű oktatás, de ez az Intézet megalakulása révén a magyar tagozat végre adminisztratív szinten is egyértelműen elkülönül. Két magyar nyelvű M.Sc. programot is működtetünk, a Szárazföldi és vízi ökológia, valamint a Biológiai források kezelése és védelme szakokat. Emellett, ha minden jól megy, idén elindítjuk az Orvosi biológia M.Sc. képzést is. Az az igazság, hogy nem vagyunk egy nagy Intézet, hiszen mindössze 13 állandó oktatóval, és néhány társult oktatóval rendelkezünk, kiegészülve doktoranduszokkal. Ugyanakkor körülbelül 120 magyar hallgató vesz részt B.Sc. és M.Sc. képzéseinben, s ez a létszám lehetővé teszi azt, hogy az diákok megismerjék egymást, jó baráti kapcsolatok alakulhassanak ki és a munkahangulatot se terhelje a fölöslegesen felduzzasztott hallgatói létszámból fakadó személytelenség, a rohanás érzete. Nálunk tényleg minden hallgató ismer minden oktatót és fordítva.


Évnyitó a BBTE, Biológia és Geológia Karán (BGK)


Kérlek, mutasd be az Intézethez tartozó kutatócsoportokat!

Az egyik legproduktívabb kutatócsoportunk az Evolúciós ökológiai műhely, ahol elsődlegesen madár-viselkedésökológiai kutatások és az ezekhez szükség szerint kapcsolódó parazitológiai és immunológiai vizsgálatok folynak. De vannak kollégáink, akik például békászósasok telemetriás vonuláskövetésével foglalkoznak.


Madárgyűrűzés ökológia terepgyakorlaton


 
Téli madárles - ornitológia terepgyakorlat


A sok hallgatót vonzó a Növényökológiai műhelyben, invazív fajok ökológiáját és csírázási stratégiákat vizsgálnak. A Növényélettani munkacsoport a stresszélettannal kapcsolatos kutatásoknak ad helyet. Az Intézetben molekuláris biológiai és mikrobiológiai vizsgálatokkal számos kolléga foglalkozik, legyen az meticilin rezisztencia baktériumoknál vagy éppen növénygenetika, esetleg szövettan.


Ökolőgia terepgyakorlat a Duna-deltában


Külön erőssége Intézetünknek a hidrobiológia. Az elmúlt húsz év során számos erdélyi és kárpát-medencei folyó növény- és állatközösségeinek kutatása valósult meg a kollégáim közreműködésével. Sárkány-Kiss Endre vezetésével a Marosról, a Körösökről, a Szamosokról, a Tiszáról, a Berettyóról, a Küküllőkről és még számos más folyóról születtek kisebb-nagyobb tanulmányok, sőt, monográfiák, amelyek a mai napig megkerülhetetlenek, azok számára, akik ezekkel a folyókkal, élővilágukkal akarnak foglalkozni.




Duna-delta gerinces állattani es növényrendszertani terepgyakorlat




Csónakkal a Duna-deltában terepgyakorlaton

 
A Dipterológia munkacsoport tagjai főleg lószúnyogfélék taxonómiáját, ökológiáját tanulmányozzák. Sok a tudományra új fajt írtak le, de a taxonómia mellett komoly biogeográfiai és evolúciós ökológiai vizsgálatokat is folytatnak a Kárpátokban előforduló reliktumokra és endemizmusokra vonatkozóan. Az Intézet keretében azonban nem a lószúnyogfélék az egyetlen tanulmányozott rovarcsoport: gubacsokozó darazsakkal és a gubacsokban kialakuló parazitoid közösségekkel, valamint hangya-viselkedésökológiával és  -közösségökológiával szintén foglalkozunk szép számban. Mindezek mellett persze kollégáink különböző természetvédelmi felmérésekbe is bekapcsolódnak. Fontos kiemelni, hogy az Intézethez tartozó kutatócsoportok mindegyikében nagy szerep jut a hallgatóknak is.


Rovarhatározás gerinctelen állattan terepgyakorlaton





Gerinctelen állattan terepgyakorlaton a vaslábi lápban, 2007.

 
Mennyire tudtok/kívántok együttműködni magyarországi egyetemekkel?

Nagyon jól együttműködünk a szegedi, a debreceni és a budapesti egyetemekkel. Állandó baráti és tudományos kapcsolatok fűznek ezekhez az itt oktató, kutató kollégákhoz, de hasonlóan jó a viszony a Magyar Tudományos Akadémia különböző (például tihanyi, szegedi vagy vácrátóti) kutatóközpontjaival is. A Szegedi Biológiai Központban például valóságos kolozsvári „kolónia” dolgozik hosszú évek óta. Közös projektek, áttanítások, kölcsönös meghívások, tanulmányutak, terepgyakorlatok jellemzik ezeket a kapcsolatokat.


Sztárfajunk a Formica exsecta - jellegzetes fészek


Hogyan látod a romániai magyar nyelvű biológusképzés jövőjét?


Nemrég végeztünk egy felmérést, a végzetteink körében, amire több mint százan válaszoltak. A kérdőívet kitöltők több, mint 65%-a a szakmában helyezkedett el, s a többség meglepően gyorsan, alig egy éven belül, munkahelyet talált. Ha ez az arány évfolyamonként ingadozik is, akkor is már elégedettek lehetünk, hiszen ez azt jelenti, hogy, aki nálunk végez, nagyon jó eséllyel meg is marad a szakma mellett, tehát van kereslet a biológusokra a klinikumban, a különböző laboratóriumokban, de természetvédelemben is. Az elmúlt néhány évben eddig soha nem tapasztalt mértékben nyíltak álláslehetőségek az ökológusok számára a Natura 2000-es területeken beinduló természetvédelmi felmérések nyomán. Végzetteink vannak Csíkszeredától Cambridge-ig és Svédországtól Ausztráliáig midenfelé, ők kutatóként, oktatóként, biológusként és ökológusként dolgoznak.



  Kolozsvári Biológus Napok - hallgatóság

 
Mindezek alapján optimista vagyok, habár elismerem, az egyetemre jelentkezők számában évek óta tapasztalt csökkenő trend nem túl sok jóval kecsegtet, de én ezt elsődlegesen a szakokról való rossz tájékoztatás, és a döntéshozók középiskolai tananyaggal való végtelen kísérletezgetésének a számlájára írom.


Mi a véleményed az mRNS.hu-ról?

Tetszik, tetszik és tetszik. Nagyon jó törekvésnek tartom, mert az online tartalom dinamikus, könnyen terjeszthető, könnyen kezelhető, és talán nem utolsósorban, úgy gondolom, hogy nagy szükség van mérvadó, szakmailag megalapozott anyagokat tartalmazó hírforrásokra, mert túl sok tudományos kacsa úszkál mind az írott, mind az elektronikus sajtó vizében.


Fotók: Markó Bálint magánarchívumából

2013. március 14.

Dimény Orsolya


A Nagyhagymás csúcsán - gerinctelen állattan terepgyakorlat


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 16, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: primavis2013-03-14 11:54:19 
Gratulálok az utódoknak a szép és eredményes munkájuk láttán! Csak így tovább.
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés