![]() |
2019. december 06. péntek Miklós |
![]() |
Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.
Kiválasztott hír:
Megosztás: 




Szabadtüdős merülés teknős módra - 2010-11-16 22:33:00 |
![]() ![]() |
Szabadtüdős merülés teknős módra![]() Sabrina Fossette, a Swansea University kutatója szerint senki sem tudta, hogyan ereszkednek le olyan mélyre: leúsznak, vagy negatívan lebegőképességűvé válnak és lesüllyednek, mint egy kő? Munkatársaival, Rory Wilsonnal és Molly Lutcavage-dzsel együtt a tojást rakó kérgesteknősök merülésére voltak kíváncsiak, ezért háromtengelyű gyorsulásmérőt tartalmazó adatgyűjtőket tettek a St Croix sziget partjain (Virgin-szigetek) fészkelő nőstények hátára. Vizsgálatuk alapján a kérgesteknősök valószínűleg úgy szabályozzák lebegőképességüket, hogy változtatják a merülés előtt belélegzett levegő mennyiségét. Eredményeiket a Journal of Experimental Biology folyóiratban jelentették meg. „Mikor először látsz egy kérgesteknőst kijönni a vízből, olyan, mint egy dinoszaurusz, nagyon hatásos,” mondja Fossette. Öt nőstény hátára erősítettek gyorsulásmérőt, mikor lerakták tojásaikat, majd 8-12 napot vártak a hüllőkre, hogy visszatérjenek a partra további tojásokat rakni. Az öt akcelerométer közül csak kettő tartalmazott használható adatokat, de ezek a működő adatgyűjtők 81 merülést mutattak, 64 métertől egészen 462 méteres mélységig. A kutatók elemezték a készülékek által rögzített hőmérséklet, nyomás és gyorsulás adatokat. Fossette szerint majdhogynem úszás közben látták az állatokat. Az adatok azonos viselkedési mintázatot mutattak a merüléseken belül az egyedek közt. A merülés kezdeti szakaszában a teknősök viszonylag meredek, körülbelül 40 fokos szögben aktívan úsztak, 0,32 Hz-es csapási gyakorisággal. Ahogy tovább merültek, egyre kevésbé erőteljesen úsztak, végül megálltak, lebegőképességük negatív lett, és kezdtek lefelé siklani. A felemelkedés kezdetekor aktívan úsztak 0,30 Hz-es csapás frekvenciával, de kis sebességgel (hozzávetőleg 0,40 ms-1) és alacsony szögben (körülbelül +26 fokban), míg a felszín közelében visszanyerték lebegőképességüket és újra siklani kezdtek. Azért, hogy kiderítsék, vajon a különböző mennyiségű belélegzett levegő szabályozza-e a lebegőképességet, a kutatók összehasonlították azokat a mélységeket, ahol a teknősök negatív lebegőképességet értek el maximális merülési mélységekkel. Azt találták, hogy a legmélyebbre merülők maradtak legtovább lebegőképesek és nagyobb mélységben kezdtek siklani. Tehát a teknősök valószínűleg már a merülés előtt szabályozzák a lebegésüket, úgy, hogy változtatják a belélegzett levegő mennyiségét. Emellett a merülés szöge és sebessége nagyobb volt a nagyobb maximális mélység esetén. Fossette szerint sok merülő állat kilélegez, mielőtt elhagyná a felszínt, hogy minimalizálja a dekompressziós betegség kockázatát, de a kérgesteknősök ehelyett levegővel teli tüdővel merülnek. A teknősök azáltal kerülhetik el a dekompressziós betegséget, hogy lassan emelkednek a felszínre. Továbbá, a kutatók gyanítják, hogy e tengeri ektoterm állatok az endotermekéhez viszonyított alacsony testhőmérséklete növelheti a nitrogén oldhatóságát a vérben, így segíthet csökkenteni annak a kockázatát, hogy buborékok képződjenek a vérben. Ez a fiziológiai előny számos viselkedési és fizikai adaptációval párosulva, magyarázattal szolgálhat arra a különleges ökológiai niche-re, melyet a kérgesteknősök elfoglalnak a tengeri hüllők közt. „A tojást rakó teknősök a merülés 80 százalékában siklanak, hogy optimalizálják az energia tartalékaikat, ami döntő fontosságú a tojásképzéshez” mondta Fossette. A kutatócsapat tovább vizsgálja kérgesteknősök merülési mintázatait táplálkozási területükön az Atlanti-óceán északi részén. Fossette szerint a tojást rakó teknősök veszítenek testtömegükből, míg a táplálkozók súlya gyarapszik, és ez befolyásolhatja a lebegőképességüket és merülésüket. Bár egy 400 kilós teknőst sokkal nehezebb az óceánban követni, mint a parton. Science Daily, 2010. november 15. Duleba Mónika |
|
![]() Hozzászólás |
|
Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):

BrainMaps
Cell Migration
CSH Protokollok
DDBJ
EMBL
External Plasmids Database
Fishmap
FlyBase
GeneCards
GeneOntology
Google tudós
Impakt faktor
Kalkulátor
Kémiai kalkulátor
Labor protokollok
Microorganisms
NCBI
Pathway Interactions
PubMed
ResearcherID
Science AAAS
Stem Cells
Western Blot protokoll
WormBase

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.
Hirdetés