2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Spammerek hamisítják a tudományos folyóiratokat - 2012-12-15 23:38:39 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Spammerek hamisítják a tudományos folyóiratokat

Már a tudományos szaklapokat is megéri hamisítani: egyre gyakrabban jelennek meg megkérdőjelezhető tartalmú és színvonalú, vagy akár tartalommal sem rendelkező tudományosnak meghirdetett folyóiratok. Ezek általában csak online kiadású lapok, melyek magukat spam-emailekkel reklámozzák. Általában online adatbázisokból szerzik meg természet- vagy társadalomtudománnyal, közgazdaságtannal, művészet- történettel, történelemmel, stb. foglalkozó kutatók email címét – márpedig szaklapokban publikáló kutatóból világszerte rengeteg van, hiszen már a PhD-fokozat megszerzéséhez is előírás a szakmai publikációk megléte.

A folyóirat-átverések szervezői kétféleképp dolgoznak: a legegyszerűbb módszer, hogy tudományos cikk publikálására hívnak meg kutatókat, majd több száz dollárt kérnek a megjelentetésért cserébe. A folyóirat azonban végül sosem jelenik meg. A másik módszer, mely szerint egy nagyon rövid idő alatt összeállított online kiadás formájában közzé is teszik a beküldött cikkeket, talán még károsabb a kutatók számára, hiszen a nagyon alacsony színvonalú lapokban megjelent közleményeket senki sem veszi komolyan, ugyan akkor már publikáltnak számítanak, így az adott kutató máshol már nem jelentheti meg őket. A cikkszerzők pénzének megszerzésére szakosodott lapoknak már angol nevük is van: Predatory Journals, azaz ’ragadozó folyóiratok’. Ezek valamennyi esetben Open Access, tehát az olvasók számára szabadon elérhető tartalmú folyóiratok.

Az egyik ilyen kétes hírű folyóirat-csoport a nigériai Asaba-városban ’működő’ Global Advanced Research Journals (GARJ), mely gyakran jelentős mennyiségű spam-et küld. A csoportba 18 (!) folyóirat tartozik, melyek közül csak néhánynak van egyelőre valódi tartalma. A Seychelles-szigeteken bejegyzett Eurojournals szintén 17 folyóiratot működtet, melyek a beküldött kéziratok ’extrém gyors publikálását’ ajánlják – 400 dollárért cserébe. A nigériai Online Research Journals honlapja szerint 23 folyóirat kiadásáért felelős, melyek közül jelenleg a legtöbbnek semmilyen tartalma sincs, de a publikálás díja náluk is 400 $. A szintén nigériai Science Journal Publication 16 folyóiratot menedzsel.



Az Online Research Journals meglehetősen egyszerű honlapja



Gyakran előfordul az is, hogy az ilyen folyóiratok híresebb kutatókat a megkérdezésük ill. tudtuk  nélkül neveznek meg szerkesztőként vagy lektorként. A publikálásra készülő kutatókat segíthetik a nagy nemzetközi folyóirat-adatbázisok annak eldöntésére, hogy egy-egy kevéssé ismert folyóirat komolynak tekinthető-e (azonban direkt a ’ragadozó folyóiratokat’ komolyként bemutató adatbázisokat is létrehoztak már, ilyen pl. az EyeSource).



A Seychelles-szigeteken működő Eurojournals által kiadott American Journal of Scientific Research honlapja.


Emellett már elérhető egy online adatbázis a nem megbízható tudományos tartalmú folyóiratokról is. A meglehetősen alacsony színvonalú folyóiratok első pillantásra talán hasznosnak tűnhetnek abból a szempontból, hogy a harmadik világbeli egyetemi kutatók által írt – megfelelő források hiányában sokszor alacsony színtű – cikkeket, melyeket más folyóiratok elutasítanának, leközölnék. Azonban ezzel a gyakorlattal azt érik el mind a lapok megjelentetői, mind a publikáló kutatók, hogy a szegény országokból származó kutatásokat mindenütt szkepticizmussal fogják fogadni akkor is, ha egyébként a színvonalukkal nincs probléma. Ráadásul a ragadozó folyóiratok alapítói a fejlődő országok egyetemeinek gyakran nagyon alacsony költségvetéséből gazdagodnak meg, miközben az összes szabad hozzáférésű folyóiratra rossz fényt is vetnek.

További cikkek a témával kapcsolatban:
Nature News,
Scholarly Open Access,
A The Hindu internetes kiadása
,
University of Oregon honlapja

Kép


2012. december 15.

Walter P. Pfliegler
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 7, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés