2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
„Rovarászni” Magyarországon és Skóciában – Interjú Pozsgai Gábor ökológussal - 2013-08-09 14:46:27 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
„Rovarászni” Magyarországon és Skóciában – Interjú Pozsgai Gábor ökológussal


Pozsgai Gábor – ökológus
www.photogabor.com

Születési év: 1977.

Végzettségek:
1996 - 2002.   Debreceni Egyetem, biológus, ökológus
2002 - 2005.   Veszprémi Egyetem, Georgikon 
                     Mezőgazdaságtudományi Kar, PhD
2010 –           jelenleg Aberdeen University, Aberdeen,
                     PhD




Munkahelyek:

2006-2011.    Macaulay Land Use Research Institute, Aberdeen, UK
2009 -           Harlekin Projekt
2011 -           The James Hutton Institute, Aberdeen, UK


Miért lettél biológus? Kérlek, mesélj az életutadról!


Kora gyerekkorom óta szeretem figyelni az állatokat. Már akkoriban minden érdekelt, ami mozgott, különösen a rovarok. Hat éves korom körül már együtt madarászkodtam Palkó Sándor zalai természetvédővel. A pontos pillanatot, amikor eldőlt, hogy biológus leszek, nehéz meghatározni, de valószínűleg ettől az időszaktól vált egyértelművé.
Gimnáziumi éveim alatt összeállt az első rovargyűjteményem, és a szobám kisebbfajta állatkerthez kezdett hasonlítani, annyi állatot tartottam. Könyvespolcomon a túlnyomó többséget, a biológia minden ágával foglalkozó különböző munkák képviselték.
Később a Debreceni Egyetemen folytatott tanulmányaim, ennek a gyermeki érdeklődésnek a tudományos alapot teremtettek. Egyetemi éveim alatt sokat foglalkoztam a levélbogarakkal (Chrysomelidae), sőt részt vettem néhány, ezzel a bogárcsoporttal kapcsolatos faunisztikai felmérésen is.


A levélbogarak szépségét nehéz felülmúlni. A képen a margaréta-levélbogár (Chrysolina graminis) egy párja látható. fotó: Pozsgai Gábor


A szakmában Magyarországon nem tudtam elhelyezkedni, ezét megpályáztam és elnyertem egy skóciai entomológus állást. Így a „levélbogarászkodást” fel kellett adnom, jelenleg elsősorban futóbogarakkal foglalkozom.

Életem fontos állomása a 2009-ben néhány lelkes emberrel együtt létrehozott magyarországi Harlekin Projekt, mely a harlekinkatica (Harmonia axyridis) és az összes hazai katicafaj monitorozását tűzte ki célul. A harlekinkatica 2008 tavaszán jelent meg először Magyarországon. Az Ázsiából behurcolt faj gyors terjedése ekkor már több európai országban is gondot okozott. A projekttel anyagi támogatás hiányában, sajnos ma már csak én foglalkozom szabadidőmben. Mindezek mellett elhivatott természetfotós is vagyok. Rovartani érdeklődésemet itt, madár- és tájfotózással egészítem ki.


A harlekinkaticát (Harmonia axyridis) Magyarországon először 2008-ban gyűjtötték, terjedését, az őshonos fajokra gyakorolt hatását a Harlekin Projekt monitorozza. fotó: Pozsgai Gábor


Kérlek, mutasd be jelenlegi munkádat Skóciában!


A James Hutton Institute Nagy-Britannia egyik legkiemelkedőbb kutatóintézete. Az Intézet működését 1930-ban, Thomas B. Macaulay gáláns adományából, Macaulay Institute for Soil Research néven kezdte. A más intézetekkel történő egyesülés után 1987-től Macaulay Land Use Research Institute, majd 2011-től James Hutton Institute néven működött.

Az Intézet kutatási profilja széles. A fenntarthatóság, a klímaváltozás és a jövő élelmiszerbiztonsági problémáinak feltárása mellett, múltját megtartva, továbbra is intenzív talajtani kutatásokat folytat. A természetvédelemmel és a mezőgazdaság minden szereplőjével karöltve elkötelezetten törekszik a természeti és mezőgazdasági területek biodiverzitásának a megóvására. A Scottish Crop Research Institute-tal való, 2011-es egyesülés óta jelentőssé váltak a mezőgazdasághoz és élelmiszertudományhoz köthető projektek.


Skócia talán legismertebb madara: a lunda (Fratercula arctica). fotó: Pozsgai Gábor


Az egyik program (Glen Finglas Project), amelyben dolgozom, egy hosszú távú nagyparcellás kísérlet, mely azt vizsgálja, milyen hatással van az eltérő intenzitású legeltetés a skót felföldi biodiverzitásra. A festői szépségű völgyben 2001-től kezdve minden évben madárfelmérés, valamint botanikai és rovartani kutatások folynak. Emellett, az intézet nagy-britanniai környezeti monitoringjába (United Kingdom Environmental Change Network, ECN) bevont két skót helyszín (összesen 12 UK), futóbogár adatainak begyűjtéséért és ezek elemzéséért is felelős vagyok.


Glen Finglas, a vadregényes kultúrtáj.
A völgy megkapó felszíni formái az erőteljes legeltetés következében maradnak láthatóak. fotó: Pozsgai Gábor


Az éppen csak beindult láp restaurációs kutatásunk mellett, már nagyrészt szabadidőmben, dolgozom a PhD munkám befejezésén. A téma szorosan kapcsolódik az ECN projekthez, a futóbogárközösségek hosszú távú változásait elemzi a klímaváltozás függvényében.


Hogyan telnek a mindennapjaid?

A napi munkám hármas tagolódást követ. Áprilistól-októberig az időm körülbelül egyharmadát terepen, többnyire talajcsapdák lerakásával és begyűjtésével töltöm, de a Glen Finglas Project-ben fűhálós és D-vaces (motoros rovarszívó) gyűjtéseket is végzünk. Közel ugyanennyi idő telik el a laborban határozással, a harmadik részt pedig a statisztikai elemzés, a cikk- és jelentésírás teszi ki. A terepmunka szépségeit némileg beárnyalja a skót időjárás, de a gyönyörű táj sok mindenért kárpótol. Gyakran utazom terepre, megbeszélésekre Angliába, vagy konferenciákra bel- és külföldre egyaránt.


A láncos futrinka (Carabus problematicus) az egyik leggyakrabban csapdába kerülő faj. fotó: Pozsgai Gábor


Milyen eredmények születtek eddig?

A legjelentősebb eredmények a hosszú távú monitoringból származnak. Ez a projekt egy közel 20 éves adatsor elemzésével bizonyítja nagy-britanniai futóbogár populációk jelentős mértékű hanyatlását és fenológiai változásait. Sajnos a rovarpopulációk nagyarányú népességcsökkenése nem új keletű dolog, azonban az ilyen hosszú távú adatsorokon végzett elemzések ritkák. Hasonló a helyzet a futóbogarak évenkénti aktivitásának korábbra tolódásával is: több növény- és állatfaj esetében leírták már, azonban - a sokéves adatsorok ritkasága miatt - nem sok rovarcsoportnál akadt korábban bizonyíték.

Jelenlegi kutatásaink szoros összefüggést találtak a fajok fenológiai alkalmazkodóképessége, és populációs stabilitása között. Azon fajok népessége, melyek sikerrel tolták el az aktivitási időszakukat a korábbi dátumok felé, kisebb eséllyel csökkent a vizsgált időszak alatt. A téli nagy hidegek, majd a meleg periódusok közötti hirtelen váltások, a téli sok csapadék, a futóbogarak telelő lárváit, és imágóit is megtizedeli. A meleg és száraz nyár, a nagyrészt ragadozó bogarak táplálékforrását apasztja el. A korábbra tolódott tavaszi melegebb periódusok, kevesebb időt hagynak a lárvák fejlődésére, így csökkentve azok fitneszét.


Milyen következtetések vonhatók le az eredményekből?

A hosszú távú monitoring adatainak elemzése, sajnos sok negatív folyamatra világított rá, köztük a már említett futóbogár és lepkepopulációk hanyatlására, fenológiai átalakulására. Mivel területeink tájhasználata és kezelése az elmúlt 20 évben többé-kevésbé változatlannak mondható, ezek a változások nagy valószínűséggel a klímaváltozás direkt hatásai.

A specialista lápi fajok (bog species) eddigi állandó környezete jelentősen átalakult az utóbbi években. Ezen fajok populációit a klímaváltozás fokozottan veszélyezteti. Azt azonban, hogy pontosan mely fajok profitáltak a klímaváltozásból, és melyek szorultak háttérbe, még nem tudjuk pontosan. Valószínű azonban, hogy az éghajlati hatások mellett a generalista, vagy a délebbről északra szoruló fajok által okozott kompetíció is jelentős szerepet fog játszani az egyes fajok népességcsökkenésében vagy eltűnésében.


Mire vagy a legbüszkébb?

Őszintén szólva a legbüszkébb a
Harlekin Projekt - nem szakmabeliek között - elért sikerére vagyok. Ez ugyan nincs szoros összefüggésben a skóciai munkámmal, és a relatív kevés adat miatt még komoly tudományos jelentősége sincs, de kézzelfogható eredménye, hogy megmozgatta a magyar közvéleményt egy környezeti problémával kapcsolatban.


Mi a
Harlekin Projekt jelentősége?

A Harlekin Projekt az egyik első magyarországi széles társadalmi rétegeket és önkénteseket bevonó monitoring program. Nem csak monitorozó feladatot lát el, hanem az aktív társadalmi szerepvállalást is segíti, közelebb hozza az emberekhez a rovarokat, megismerteti velük a hasznukat és a velük kapcsolatos környezeti problémákat.

A Harlekin Projekt ebből a szempontból kimondottan sikeresnek mondható, hiszen már több ezer bejelentés érkezett és érkezik folyamatosan. Az oldalt az elmúlt években több mint ötvenezren látogatták. Elsősorban harlekinkatica (Harmonia axyridis) bejelentéseket kapunk. Ez részben abból is fakadhat, hogy ez az ázsiai eredetű faj, ma már széles körben elterjedt és nagyon gyakorivá vált hazánkban. Csakúgy, mint minden szándékosan vagy véletlenül behurcolt fajtól, a harlekinkaticától sem lesz könnyű - ha egyáltalán lehetséges – megszabadulni. Hosszú távú ökológiai hatásait egyelőre csak találgatni tudjuk. Az azonban nyilvánvaló, hogy a harlekinkatica elterjedése komoly hatással lehet az őshonos faunára. Angliában három faj, a kétpettyes katica (Adalia bipunctata), a hétpettyes katica (Coccinella septempunctata) és a tizennégypettyes katica (Propylea quattuordecimpunctata) populációinak hanyatlását jelentette a harlekinkatica térnyerése (Brown et al., 2011).


A Harlekin Projekt az őshonos katicafajok monitorozását is célul tűzte ki. A legnagyobb magyarországi katicafaj, a szemfoltos katicafaj (Anatis ocellata) elterjedésének feltérképezése is szükséges. fotó: Pozsgai Gábor


Valószínűleg Magyarországon is ezek a leginkább veszélyeztetett katica fajok, de rendszeres és hosszú távú monitoring nélkül a hatások nem mérhetőek pontosan. Jelenleg a projektnek sajnos nincs nagy jövője. Rendszeres és komoly támogatás nélkül nem valószínű, hogy sokáig működhet.


Mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást?

Úgy gondolom, hogy egy idegen országban élni és dolgozni mindig kihívást jelent. Természetesen a meglehetősen bokros napi teendők bezsúfolása napi 24 órába sem kis feladat.


Mi volt a legemlékezetesebb élményed?

Gerald Durrell és Lee Durrell: Az amatőr természetbúvár című könyve, ezt követően a madarászások Palkó Sándorral voltak a gyerekkorom meghatározó állomásai. Később a göcseji bogárfaunisztikai kutatások, majd amikor először léptem be a londoni Természettudományi Múzeumba nem turistaként, hanem, mint belépőkártyás „szakmabeli” nyitás előtt.

A legemlékezetesebb élményem talán az volt, amikor először pillantottam meg egyik állandó kutatási helyszínemet a Glen Finglast. Ilyen szépségű, és vadregényes tájat addig csak fotókon láttam.


Glen Finglas szinte állandóan üde zöld színét a bőséges csapadéknak köszönheti. fotó: Pozsgai Gábor


Milyen távlati terveket szeretnél megvalósítani?

Régi nagy vágyam, a trópusokon rovarkutatóként dolgozni, ezt máig nem adtam fel. Elsősorban Afrikát vagy Dél-Amerikát szeretném célba venni, azonban jelenleg ez inkább csak dédelgetett álom, mintsem komoly realitásalappal rendelkező terv.
Emellett szeretnék újra aktívan részt venni a magyarországi tudományos életben, ezen belül is a hazai rovarfajok monitoringjában.


Mi a véleményed az mRNS.hu-ról?

Nagyon hasznos és információ dús oldal, rendszeresen olvasom.

A profilképet Král Balázs készítette.

2013. augusztus 9.

Ferenczi Tímea

Kapcsolódó cikkeink:
„Be kell látnunk, hogy a természet nem foglalható jogszabályokba, táblázatokba, brosúrákba.” - Interjú Dr. Ambrus Andrással

„…csak a háttérben – az elefántcsonttoronyban – dolgozni nem megy, és nem is érdemes.” – Interjú dr. Merkl Ottó entomológussal

Interjú Bálint Miklóssal – A változatos tiszavirágról

A harlekinkaticák biológiai fegyvert használnak európai rokonaik ellen

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 6, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés