2018. július 20. péntek
Illés
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
RNS interferenciával gátolható a prosztatarák progressziója - 2011-01-17 09:26:34 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
RNS interferenciával gátolható a prosztatarák progressziója

A prosztatarák a férfiak rosszindulatú daganatos megbetegedései között sorrendben a második helyet foglalja el. Csak hazánkban évente 1400-1600 férfi haláláért tehető felelőssé ez a daganattípus. Szinte bármely életkorban kialakulhat, de 40 éves kor felett a betegség kialakulásának a kockázata rohamosan nő. Kezelése mindezidáig igen drasztikus volt, ám egy új felfedezésnek köszönhetően hamarosan kevésbé megterhelő és sokkal hatásosabb gyógymód is elérhetővé válhat.

A prosztata (dülmirigy) a húgyhólyag bázisa és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő mirigyes szerv, mely körülveszi a húgyhólyaghoz közel eső húgycsőszakaszt. A prosztata által termelt váladék az ondó részét képezi, a spermiumok aktivitását és mozgását segíti. A dülmirigy anatómiailag 4 különböző zónára osztható, melyeknek az egyes prosztatabetegségek szempontjából van jelentőségük. A prosztatarák az esetek nagy részében (kb. 66%) a prosztata külső, tok körüli területéből indul ki.

A betegség diagnózisa többféleképp történhet (forrás: daganatok.hu)

1) Rektális digitális vizsgálat: ennek során az orvos a végbélen keresztül áttapintja a prosztatát. Amennyiben a dülmirigy megnagyobbodottnak, aszimmetrikusnak mutatkozik, esetleg állományában rendellenes tömöttség érezhető, további vizsgálatokat végeznek
2) Ultrahangos vizsgálat: szintén a végbélen keresztül történik, erre a célra kialakított, a végbélbe vezethető vizsgálófej segítségével. A daganatos elváltozás az ultrahangos képen sötétebb foltként jelentkezik.
3) Vérvizsgálat: az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) vérben, illetve szérumban lévő szintjének megállapítása érdekében végzik. A PSA koncentrációja a szérumban normálisan - az alkalmazott módszertől függően - 3-4 ng/ml (nanogramm/milliliter) alatt van. PSA-t azonban nemcsak a prosztatamirigyek normális hámsejtjei, hanem a prosztata rákos sejtjei is termelnek. Tapasztalat szerint prosztatarák esetén a PSA-szintje jelentősen megemelkedik.
 
Dean Tang, a texasi egyetem MD Cancer Research intézet munkatársa és kollégái azt vizsgálták, hogy történik-e bármi olyan elváltozás a prosztata daganatos sejtjein, amely jellemző minden érintett rákos prosztata sejtre, és amely jellemző elváltozás esetleg jól támadható lenne. Kutatásaikat szerencse kísérte, kimutatták ugyanis, hogy a tumoros sejtek felszínén jellemzően megnő a CD44 nevű sejtfelszíni molekula szintje. Korábban ezt a glikoproteint a prosztatarák kapcsán tumor szupresszorként jellemezték  (1), későbbi kutatások azonban rámutattak, hogy a CD44 megemelkedett szintje nem gátolja a tumorok kialakulását, éppen ellenkezőleg: diagnosztikai értékűnek is számíthatna, hiszen a tumor- és áttétképző sejtek felszínén ennek a molekulának a szintje drasztikusan megemelkedik  (2).
 
A CD44:

A CD44 egy jól definiált és sokat tanulmányozott sejtfelszíni glikoprotein. Jellemzően a sejt-sejt és sejt-sejtközötti állomány közötti kapcsolatokért felelős: elsősorban tehát sejtkapcsoló szerepe ismert. Mivel a szervezetben főként az immunsejtek vándorolnak egyik helyről a másikra, érthető, hogy a CD44 elsődleges szerepét az immunsejtek tanulmányozásán keresztül ismerhették meg. Jelenléte a sejtadhézión túl nélkülözhetetlen a tímuszban a korai T-sejt érésért, de indikatív markere az effektor memória T-sejteknek is.

Sejt adhéziós szerepét tekintve a CD44 a hialuronsav receptorának tekinthető, de képes kapcsolatot létesíteni az osteopontinnal, kollagénnel és a mátrix metalloproteázokkal. Mivel ezek a molekulák a sejten kívüli állomány (extracelluláris mátrix) szerves részét képezik, evidens, hogy a CD44 központi jelentőségű a sejtek „lehorgonyzásának” folyamatában.
 

A CD44 molekuláról korábbi kutatások kimutatták, hogy bizonyos tumorszupresszor gének hatással vannak a működésére és expressziójára. Ilyen tumorszupresszor például a p53 gén, amely a tumorok esetében a leggyakrabban említett tankönyvi példa: a p53 gén fehérjeterméke ellenőrzi a sejtciklust és biztosítja a sejtosztódás normális lezajlását. A sejtciklus folyamatában jelentkező bármilyen javíthatatlan hiba esetén a p53 aktiválódik, és beindítja a sejt pusztulásához vezető apoptózist. Ha a p53 fehérje hibás, vagy más folyamatok gátolják a működését, az ellenőrizetlen és nem megfelelő sejtosztódások is végbemehetnek, az utódsejtek nem fognak elpusztulni, és a sejtek korlátlan osztódási potenciálra tesznek szert, ami végső soron hamar elvezet a daganatos szöveti elfajulásig. Egy 2008-as tanulmány rávilágít, hogy a p53 fehérjének van egy nem kanonikus kötőhelye a CD44 gén promóter szakaszában (3) és transzkripcionálisan gátolja a CD44 expresszióját. Erre azért van szükség, mert az aktív p53 szükségszerűen a sejt programozott pusztulását jelenti, ám a sejtfelszíni CD44 egyben gátolja az apoptotikus szignálok működését. Vagyis a p53 hiába indítaná be a sejtpusztulást, azt a CD44 képes lenne gátolni.

A fentiek alapján érthető, hogy a daganatsejteknek miért van nagy szükségük a CD44 nagyfoktú termelésére: nem csupán az áttétképzést segíti azzal, hogy a vándorló sejteket képes lehorgonyozni más szervekben, de jelenléte meggátolja a környező sejtekből vagy a mátrixból érkező apoptotikus jelek érvényre jutását is.

A texasi kutatók a prosztatrák sejtek tanulmányozásakor szintén megerősítették, hogy mind a metasztatikus, mind pedig a tumor további növekedéséért felelős sejtek (tumor őssejt – Cacer Stem Cell :CSC) felszínén nagy mennyiségben van jelen a CD44. A kutatók viszont ezen túl arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon létezik-e olyan miRNS, ami a CD44 expresszióját szabályozza.

Ahhoz, hogy megtalálják a CD44-et specifikusan gátló miRNS-t, különböző prosztatadaganatokból származó mintákból teljes miRNS profilt készítettek. Az alapötletet az adta, hogy az utóbbi idők kutatásai rávilágítottak arra, hogy a miRNS-ek a genom olyan egyszálú RNS termékei, amelyek majdnem minden gén működését képesek poszttranszkripcionálisan szabályozni. A feltételezést továbbgondolva a kutatók feltételezték, hogy ez a szabályozás a hibásan működő sejtekben is megfigyelhető, csak hűen a gazdasejthez, hibás módon.

A CD44+  és CD44- (vagyis a receptort kifejező és nem kifejező) tumorsejteken végzett miRNS profilok öszehasonlítása alapján a kutatóknak feltűnt, hogy a miR-34a nevű miRNS szintje a CD44+ sejtekben a CD44- sejtekhez képest jelentősen lecsökkent (Korábban a miR-34a jelű miRNS-ről egyébként kimutatták, hogy a p53 ennek a miRNS-nek a transzaktivátora, vagyis a p53 jelenléte a miR-34a működését támogatja. (4)). Ez alapján logikusnak tűnt, hogy a miR-34a az a miRNS, amely a CD44 szabályozásáért felelős lehet.

A találaton felbuzdulva a kutatók további vizsgálatokat végeztek daganatszövetből származó sejttenyészeteken, illetve egérbe ültetett, emberi eredetű (úgynevezett xenograft) tumorokkal, hogy hogyan reagálnak a miR-34a kezelésre illetve annak hiányára. Vizsgálataik a várt eredményeket hozták, mondhatni, hogy miR-34a-val kezelt tumorsejtek megszelídültek (méretük, áttétkéző tulajdonságuk, élettartamuk stb. jelentősen csökkent, sőt egy sejtvonal esetében a tumorsejtek 100%-os pusztulását is megfigyelték), míg a miR-34a hiányos sejtek továbbra is mutatták a daganatokra jellemző fenotípusokat. A megfigyeléseik jól korrelálnak azzal, hogy a tumorsejteknek azok a tulajdonságai gyengültek a mir-34a kezelés hatására, amelyekért közvetlenül a CD44 molekula jelenléte felelős.

A kutatók remélik, hogy bár a mikroRNS-ek klinikai felhaználása – főleg a célbajuttatáuk miatt – még gyerekcipőben jár, kutatási eredményeikkel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a későbbiekben a prosztatarák gyógyítása a maihoz képest kevébé invazív, gyors, és hatásos lehessen.

Dr. Tang és kutatócsoportja eredményeiket a Nature Medicine hasábjain publikálták.

EurekAlert, 2011.01.17

Szlávik Attila

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 8, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés