2018. október 15. hétfő
Teréz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Remény a mitokondriális betegségek megelőzésére - 2010-04-18 00:16:04 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 1 hozzászólás 
Remény a mitokondriális betegségek megelőzésére

A Newcastle University tudósai úttörő technikát fejlesztettek ki, mely lehetővé teszi, hogy most először sikeresen vigyenek át DNS-t egyik emberi petesejtből a másikba. A technika segíthet megelőzni a mitokondriális betegségek néven ismert, komoly, öröklött rendellenességek átadását.

A sejtek számára szükséges energiát a mitkondriumok biztosítják (sejtek „elemei”). A mitokondriumok minden sejtben megtalálhatók, csakúgy, mint a géneket tartalmazó sejtmag. Ezeknek az „elemeknek” a létrehozásához szükséges információ, a mitokondriális DNS anyai ágon öröklődik.

Egy anya petesejtje saját DNS-ének egy másolatát (23 kromoszómát) tartalmazza, valamint DNS-t a mitokondriumaihoz. A mitokondriális DNS által tartalmazott genetikai anyag mennyisége nagyon kicsi (13 fehérjekódoló gén, összehasonlítva a 23000 génnel, amit a szüleinktől örökölünk) és ez az információ csak energia generálására használódik, amit ezek a sejtorganellumok termelnek.

Mint minden DNS, a mitokondriumokban lévő is mutálódhat, és az anyák átadhatják ezeket, a mutációkat gyermekeiknek. Körülbelül 200 gyermekből egy születik olyan mutációkkal, melyek a legtöbb esetben a mitokondriális betegségek enyhe vagy tünetmentes formáit okozzák. Azonban, hozzávetőleg 6500 gyermekből egynél kifejlődnek mitokondriális betegségek, úgy, mint izomgyengeség, vakság, végzetes szívelégtelenség, májelégtelenség, tanulási nehézség és cukorbetegség. Ezek kora gyermekkorban halálhoz vezethetnek.

Nincs elérhető gyógymód ezen állapotok kezelésére, és az anyáknak kell gyakran szembesülniük azzal a nehéz döntéssel, hogy vagy vállalják a kockázatát, hogy ilyen betegségben szenvedő gyermekük születik, vagy egyáltalán nem vállalnak gyermeket.

Most a Newcastle University kutatói kifejlesztettek egy technikát, mely lehetővé teszi a mitokondriumok pótlását. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen technikát megtermékenyített petesejteken alkalmaztak.

Egy megtermékenyített petesejt általában két pronucleust, a petesejtből és a hímivarsejtből származó genetikai anyagot, valamint mitokondriumokat tartalmaz. A newcastle-i csapat csak a pronucleusokat vonta ki, a mitokondriumokat nem. Majd vettek egy megtermékenyített petesejtet egy donortól, eltávolították a pronucleusait (vagyis „üres petesejtet” hoztak létre) és az eredeti petesejtből kivontakkal helyettesítették. Ez a megtermékenyített petesejt az anya és apa DNS-ét, valamint a donortól származó mitokondriumokat tartalmazta.

„Amit tettünk az olyan, mint elemet cserélni egy laptopban. Az energiaellátás most megfelelően működik, de a merevlemezen lévő információ nem változott” magyarázza Turnbull professzor. „E módszer alkalmazásával született gyermeknek helyesen működő mitokondriumai lesznek, minden más tekintetben az apjától és az anyjától kapott információt hordozza majd.”

A kutatócsoport összesen 80 zigótát (megtermékenyített petesejtet) hozott létre ezzel a technikával. Ezeket hat-nyolc napig nevelték laboratóriumban, hogy fejlődésüket egészen a blastocysta állapotig (addig az állapotig, mikor körülbelül száz sejtre osztódnak) követhessék.
Néhány esetben az anya mitokondriális DNS-ének nagyon kis mennyiségét is átvitték az új petesejtbe. Ám ez nem valószínű, hogy hat a gyermek egészségére, mivel a komoly betegségek csak nagyszámú mutáció esetén fordulnak elő.

A kutatás bizonyíték arra, hogy a mitokondriális betegségek megelőzhetők, így az anyák egészséges gyermekeknek adhatnak életet. Turnbull professzor szerint ez egy nagyon izgalmas fejlesztés, hatalmas lehetőség a családok megsegítésére. „Most nincs módunk arra, hogy gyógyítsuk ezeket, a betegségeket, de ez a technika lehetővé teszi, hogy megelőzzük őket. Fontos, hogy mindent megtegyünk, amit tudunk, hogy segítsünk ezeknek, a családoknak és esélyt adjunk nekik, hogy egészséges gyermekeik legyenek, ami a legtöbbünk számára természetes.”

A kutatók mesterséges megtermékenyítésre alkalmatlan petesejteket használtak, amelyek például egy vagy három pronucleusszal rendelkeztek. Ez gyakran előfordul a mesterséges megtermékenyítés folyamatában, hozzávetőleg tíz megtermékenyített petesejtből egynél. A petesejteket a Newcastle Fertility Centre at Life intézetbe látogató párok adományozták. A Dr. Mary Herbert és Doug Turnbull professzor által vezetett vizsgálat eredményeit a Nature-ben közölték.


ScienceDaily 2010. április 16.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: zakar572011-10-08 16:34:29 
Magyarországon alkalmazzák-e ezt az eljárást ?
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés