2018. október 17. szerda
Hedvig, Rudolf
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Rabláncra fűzött sejtek - 2010-04-27 09:03:49 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Rabláncra fűzött sejtek

A kutatók egy olyan parazita vizsgálatáról számolnak be, amely nagyon elterjedt az emberi népességben, tünetet mégis viszonylag ritkán okoz, viszont legyengült immunrendszerű betegek, és a magzatok számára akár halálos is lehet. Az élősködő feltehetőleg idegrendszeri tüneteket is okozhat az emberekben, szélsőséges esetben ez akár magatartásbeli változással is jár. Ennek a fortélyos parazitának az emberi sejtekre gyakorolt hatását vizsgálja egy új tanulmány.

„Egy ideje tudjuk, hogy a Toxoplasma képes a gazdasejt biológiai folyamatait befolyásolni, azonban arról, hogy ez hogy zajlik, és arról, hogy milyen előnyökhöz juttatja mindez a parazitát, még sok minden tisztázásra szorul”- számol be Dr. Amos Orlofsky, az Albert Einstein College of Medicine of Yeshiva University munkatársa, a Journal of Biological Chemistry című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.   

A Toxoplasma egysejtű eukarióta endoparazita, amely életciklusát tipikusan valamely kisemlős fajban kezdi, például patkányokban. A parazita képes a patkányok viselkedését átprogramozni oly módon, hogy azok nappal is aktívvá válnak, valamint csökkenti az állatok félelmét a ragadozók szagával szemben, így azok könnyen áldozatul eshetnek például a házi macskáknak. A Toxoplasma célja valójában az, hogy gazdáját valamely macskaféle elfogyassza, mivel életciklusának második szakasza kizárólag ezen család tagjaiban (Felidae) következik be: a peték következő generációja a ragadozó ürülékével a külvilágba jut, ahol ismét képes megfertőzni a patkányokat.

Annak ellenére, hogy ritkán eszünk patkányt, vagy macskát, mi, emberek is meglehetősen nagy arányban vagyunk kitéve a fertőzésnek, amely leggyakrabban a macskaalom cseréje közben, vagy mosatlan gyümölcs, illetve nem kellően átsütött hús fogyasztása miatt következik be.ú

A toxoplasmózis a HIV-fertőzött betegek egyik legfőbb halálozási oka világszerte, és súlyos problémát jelent az olyan csecsemők esetében, akiknek édesanyja a terhesség ideje alatt fertőződött meg. A betegség emberekben is okozhat idegrendszeri tüneteket, úgymint a reakcióidő növekedése, és bizonyos esetekben szerepe lehet a skizofrénia vagy a depresszió kialakulásában is. Orlofsky szerint „jelenleg ezen betegek ellátása csupán a tüneti kezelésre terjed ki, így sürgősen olyan új megközelítésre van szükség, mely segítségével sikeresen vehetjük fel a harcot ezzel a ravasz és sikeres mikrobával.”

Kollégája, Louis M. Weiss és Yubao Wang, a Harvard Egyetem kutatójának közreműködésével Orlofsky arra vállalkozott, hogy azonosítja azokat a sejten belüli jelátvivő folyamatokat, melyek segítségével a Toxoplasma foglyul ejti és átrendezi a gazdasejt kulcsfontosságú struktúráit. 

A kutatásban a centroszóma nevű sejtstruktúrát vizsgálták, amely organellum a sejt mikrotubulusainak fő szervező központja. A centroszóma emellett azt is befolyásolja, hogy a testen belül hova vándorol a sejt, azonban ha Toxoplasma fertőzés áll fenn, ez a működés is sérül, mivel a parazita mintegy „megszállja” a sejtszervecskét. Orlofsky szerint a jelenség arra hasonlít, mikor a bábjátékos rángatja a marionett bábu zsinórjait.

A kutatók monolayer (egyrétegű) sejtkultúrát fertőztek a parazitával, majd megkarcolták a tenyészet felületét, ezzel egy sebet létrehozva azon. Normális esetben a sebhez közeli sejtek érzékelik a mellettük keletkezett űrt, és válaszul igyekeznek betölteni azt. Orlofsky munkatársaival felfedezte, hogy a fertőzött sejtek nem mutatják ezt a viselkedést, blokkolt centroszómáik miatt mozgásképtelenné válnak. Amikor a kutatócsoport bizonyos szignálok gátlása által „felszabadította” a fertőzött sejteket, azok újra képesek voltak a seb irányába mozogni.

Ezek az eredmények bepillantást engednek a parazita szándékaiba, ami úgy tűnik nem más, mint hogy blokkolja azokat a szignálokat, amelyek a gazdasejt helyváltoztató mozgását szabályozzák. Emiatt a test nem képes gyors immunválaszra, amely a fertőzött sejtek és az immunsejtek egymás felé mozgása és interakciója révén jönne létre.

Orlofsky kutatócsoportja abban reménykedik, hogy ezen szignálok részletesebb megismerésével sikeresebben harcolhatunk a parazita ellen. Az eredmények a jelenleginél hatékonyabb kezelések és megelőző intézkedések kidolgozását segíthetik elő.

ScienceDaily (Apr. 24, 2010)


Borsics József

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 10, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés