2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Perm végi kihalást egy Methanosarcina okozhatta - 2014-04-08 08:31:01 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Perm végi kihalást egy Methanosarcina okozhatta

Korábban egy konferencián
előadott elméletüket most az MIT és a Kínai Tudományos Akadémia kutatói a PNAS-ben március végén publikálták, ami egy új lehetséges magyarázatot vet fel a Perm végi kihalási esemény okára. Az öt kihalási hullám közül a 250 millió éve bekövetkezett kihalás volt az eddigi legnagyobb. A tengeri élőlények 95 %-a, a szárazföldi gerincesek 70 %-a pusztult ki, és az ismert taxonómiai csoportok fele eltűnt. Maga a kihalási esemény két fázisban játszódott le pár százezer (mások szerint pár millió) év alatt, tehát valószínüleg nem egy egyszeri esemény (mint, például egy meteorbecsapódás) okozta.

A legnagyobb mértékű kihalás a második eseménykor következett be mintegy húszezer év leforgása alatt. Ekkor pusztultak ki az addig igen sikeres Trilobiták is, és ez volt az egyetlen kihalási hullám, amely a rovarokat is súlyosan érintette. A tengeri előlények közül elsősorban a mészvázas élőlények pusztultak ki (korallok, puhatestűek, pörgekarúak), amelyek mészvázat nem képző közeli rokonai viszonylag épségben vészelték át a kihalási hullámot. Ez a tenger savasságának megnövekedésére és az oxigénszint lecsökkenésére utal, amely kedvezőtlen a mészváz képzéséhez. Több lehetséges okot tartanak nyilván, amelyek valószínűleg együttesen okozták ennek a katasztrófális eseménynek a kialakulását. (Meteorbecsapódás mellett a szibériai platóbazalt vulkanizmust, és az ennek eredményeként bekövetkező globális klímaváltozást, valamint Pangea, a szuperkontinens kialakulását is felvetették, mint lehetséges okokat.) Valószínűleg ezek mindegyike szerepet játszott a kihalásban az eddigi elméletek szerint: a szibériai vulkanizmus óriási mennyiségű port es kén-dioxidot juttatot a levegőbe, és mivel szénrétegeken keresztül hatolt át, ez további szén-dioxiddal es metánnal dúsította az atmoszférát, globális felmelegedést okozva.

A Summons professzor által vezetett csoport cikke szerint egy új mikrobiális metabolikus út kialakulása borította fel a globális szénkörforgalmat annyira, hogy ez a Perm végi kihalási hullámhoz vezetett. Vizsgálatok szerint ekkoriban történt, hogy az Archea (ősi, baktériumszerű, sejtmag nélküli élőlények) doménba tartozó Methanosarcina nemzettség tagjai horizontális géntranszferrel megszereztek egy baktériumból a szerves szén lebontását metanogén úton sokkal hatékonyabbá tévő mechanizmust. (Hatékonyabb acetát-lebontást tettek lehetővé a baktériumból megszerzett gének.) Ez a metabolikus útvonal nikkel-igényes, csakhogy a szibériai vulkanizmus óriási mennyiségben tette elérhetővé ezt az addig korlátozó faktort, ezzel lehetővé téve a Methanosarcina robbanásszerű felszaporodását a vízben. (Ezek az archeákhoz tartozó egysejtűek minden oxigénszegény környezetben megtalálhatók – mocsaraktól az állatok bendőjéig-, és az anyagcseréjük melléktermékeként metánt termelnek.) Ez a folyamat a légköri metán és szulfátok koncentrációjának ugrásszerű megnövekedésével járt, amely létrehozta azt az állapotot (oxigénszegény, savas tengerek, savas eső, hidrogén-szulfidok a levegőben, globális felmelegedés), amely a szén globális körforgásának totális felborulásához vezetett, elindítva a katasztrofális kihalási hullámot.

A cikk rámutat arra, hogy ez az esemény példázza, mennyire érzékeny a földi bioszféra a mikrobiális evolúcióra. (Hasonló globális eseményekre vannak példák. A légköri oxigénszint megnövekedése is mikrobiális hatás következménye volt, valamint a karbon kori szénfelhalmozódás is annak köszönhető, hogy a faanyag – lignin- megjelenése után millió évekig egyetlen baktérium- és gombafaj sem volt képes lebontani azt.)

Forrás: PNAS, kép


2014. április 8.

Donászi András
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés