2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Pázmány Péter kriptájának mikrobiológiai rejtelmei - 2013-04-26 09:22:29 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Pázmány Péter kriptájának mikrobiológiai rejtelmei

Szlovák kutatók Pázmány Péter egykori esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakjának pozsonyi kriptáját vetették alá részletes vizsgálatnak. A munkában részt vett egy, a biodegradációval és biodeteriorációval foglalkozó kutatócsoport is, akik a kriptában talált anyag- és szövetmaradványok sajátos mikrobiális közösségét vizsgálták.

Pázmány Péter (1570. október 4. - 1637. március 19.) sírja a pozsonyi Szent Márton-dóm szentélye alatti kriptában található. Pázmány a katolikus ellenreformáció vezéregyéniségeként az egész Habsburg Birodalom egyik fontos történelmi alakja volt a XVII. században. Teológiai szemináriumokat, kollégiumokat alapított, valamint nevéhez fűződik a Nagyszombati Egyetem megalapítása is. 1637-ben, Pozsonyban halt meg, végrendelete szerint a Szent Márton-dómban temették el, sírjának pontos helye sokáig ismeretlen volt (az érsek maga kérte végrendeletében a dísztelen, egyszerű kriptát).

1859-ben Ferdinand Knauz, a dóm egyik papja bukkant rá a sírra az akkori felújítási munkálatok során: a koporsót ekkor kinyitották, de a kriptát visszazárták, pontos helye pedig idővel ismét feledésbe merült. Az akkori feljegyzések alapján egy szlovák-magyar kutatócsoport végül 2009. végén találta meg újra a sírt, majd részletes tudományos munkát követően a maradványokat 2013. márciusában újratemették.

A kriptában talált maradványokat nem csak antropológiai és régészeti szempontból vizsgálták meg, hanem, szokatlan módon, mikrobiológiailag is. A különböző mikrobák rendkívül sokféle természetes vagy szintetikus anyagot képesek lebontani, így világszerte hozzájárulnak a kulturális örökségek lassú nem kívánt pusztulásához, deteriorációjához. Ókori építmények falazóanyagait, korai feljegyzések papírjait, híres festmények festékanyagait, múmiákat és számtalan más tárgyi emléket veszélyeztetnek a gombák, baktériumok és ősbaktériumok világszerte. Így az utóbbi időben egyre több kutató vizsgálja a különböző régészeti tárgyak, műemlékek anyagainak biológiai lebomlását, illetve a biodeterioráció és biodegradáció megakadályozásának lehetőségeit.

Egy kripta, főleg, ha évszázadokon át zárva marad, rendkívül speciális élőhelyet jelent a mikroorganizmusok számára. A körülmények hatására rendkívül lassú a bomlás folyamata, de előbb-utóbb a mikrobák együttese elkezdi a nehezen lebontható biopolimerek ill. egyéb szerves anyagok felhasználását is. Még a ruhákat alkotó keratin vagy cellulóz is erre a sorsra jut.

Pázmány ruhájának szövetmaradványai érdekes objektumnak bizonyultak a kutatók számára, hiszen kriptákban több száz éven át őrzött mintákat csak nagyon kevés esetben vizsgáltak meg eddig - jelenleg alig áll rendelkezésre információ az ilyen körülmények közt lezajló mikrobiológiai folyamatokról. A kutatáshoz PCR-vizsgálatokat alkalmaztak, ezek lehetővé teszik, hogy egy adott minta valamennyi mikroorganizmusának egy-egy jellemző DNS-szakaszát felszaporítva, azokat fajra pontosan meghatározzák. Ugyanakkor a mintákból tenyészthető fajok protein-, keratin-, cellulóz- és fibroinbontó-képességét is vizsgálták különböző táptalajok segítségével. A keratin a gyapjúruhák, a cellulóz a növényi kelmék, míg a fibroin a selymek anyaga, melyek a mikrobák számára mind-mind szénforrást jelenthetnek.

Az érsek ruhájának apró darabjaiból a gombák közül számos faj jelenlétét sikerült kimutatni (Penicillium és Aspergillus-fajok, Beauveria bassiana, Eurotium cristatum, Xenochalara juniperi, Phialosimplex caninus, Myriodontium keratinophilum, stb.), a baktériumok között pedig több Bacillus-fajra bukkantak. Kiderült az is, hogy a jelenlévő gombák főleg a cellulóz és a fibroin lebontására, a baktériumok pedig a keratin és egyéb fehérjék felhasználására specializálódtak.

Forrás: Microbiological Research, Kép

2012. április 25.

Walter P. Pfliegler
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés