2018. október 16. kedd
Gál, Bedő
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Őssejt dilemma - 2011-02-04 14:08:17 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Őssejt dilemma

Az őssejtek a modern tudományos érdeklődés központi alakjai. A lehetőségek, amit ezek a sejtek nyújthatnak szinte kimeríthetetlenek és számos betegség gyógymódjává válhatnak. A kutatások egyre nagyobb intenzitással folynak, így nap mint nap új eredmények jelennek meg. Az embrionális és indukált pluripotens őssejtek (iPS sejt) ránézésre nagyon hasonlóak, de mint az kiderült, valójában alapjaikban különböznek.

Az őssejt kutatással foglalkozó szakemberek nagy reményekkel fordultak az iPS sejtek felé. Az embrionális őssejtek (embryonic stem cell - ESC) kinyerése etikai aggályokat vet fel. Ezeket a sejteket vagy elhalt magzatból, vagy az in vitro fertilizáció során „feleslegben” termelődő sejt populációkból lehet kinyerni. Az iPS sejtek azonban mindannyiunkban megtalálható általános szöveti sejtekből képezhetők. Transzkripciós faktorok hatására a testi sejtek a sejtciklus G0 fázisából kibillentve képesek újra belépni a sejtciklusba és pluripotens őssejtekké válni. Az indukált pluripotens őssejtek (induced pluripotent stem cell - iPSC) és az embrionális őssejtek gén-expressziós mintázata hasonló és mindkettő képes bármilyen szövet irányába differenciálódni. Az epigenetikai módosulások  azonban jelentősen eltérnek. A Nature-ben közölt legfrissebb kutatási eredményeket (1) Joseph Ecker, a kaliforniai Salk Institute molekuláris genetikusa és munkacsoportja jegyzi.

Az eredmények alapján az embrionális őssejtektől ránézésre alig különböző iPS sejtek nem alkalmasak betegségek modellezésére vagy kezelésére. Ecker és kollégái az epigenetikai módosulások közül a DNS metiláció mintázatát vizsgálták 15 sejtvonal genomján. Ez négy embrionális őssejt- és öt indukált pluripotens őssejtvonalat tartalmazott, valamint azokat a szöveti sejteket, ahonnan kinyerték őket.

A kutatók azt találták, hogy az embrionálisnak megfelelő metilációs mintázat felvétele helyett az iPS sejtek kromoszómáinak csúcsain és centrumában megfigyelhető mintázat a kinyerés helyének megfelelő felnőtt szöveti sejtekére hasonlított. Ez a tulajdonság korlátozhatja a sejtek differenciációs potenciálját. Az indukált szöveti sejtek újraprogramozása elengedhetetlen ahhoz, hogy visszanyerjük az embrionális őssejt-szerű pluripotens állapotot.

Az újraprogramozott őssejtek epigenetikus „memóriájával” kapcsolatban tavaly megjelent cikkek  összefüggnek a friss eredményekkel. Az egerekben a metilációs különbségek visszaállíthatók az indukált pluripotens őssejtek további tenyésztésével, vagy a sejtek újbóli differenciálásával  specializáltabb sejttípusok irányába (2). Az emberben azonban az epigenetikai minták megmaradnak új szövet irányába történő differenciáció esetén is (3).   

Tekintet nélkül az epigenetikai különbségekre, sem az indukált pluripotens őssejtek, sem az embrionális őssejtek nem válhatnak tökéletes szöveti modellekké. Mindkét sejttípus genomikai abnormalitásokat hordoz. Egy múlt hónapban megjelent tanulmányban Jeanne Loring őssejt kutató jutott arra a felfedezésre (4), hogy az embrionális őssejtek duplikálódott DNS-t tartalmaznak az ön-megújulással kapcsolatos génekhez kötődve, míg az iPS sejtek több onkogént, és kevesebb tumor-szupresszor gént tartalmaztak. A genomikai különbségek valószínűleg a tenyésztési módszerek eltéréseiből fakadnak.

Ezek a változások is mutatják, hogy az organizmuson kívül in vitro tenyészett sejtkultúrák olyan változásokon mehetnek keresztül, melyek megakadályozhatják a kompatibilitást a későbbi terápiás alkalmazás során. A legnagyobb probléma jelenleg az, hogy nem tudjuk mi a következménye ezeknek az eltéréseknek.

Az őssejt terápia az egyik legígéretesebb eszköze lehet a jövő orvostudományának, de addig is még számos kutatás szükséges, ami biztonságossá teszi a sejtek felhasználását.

NatureNews, 2011. február 2.

Veres Dániel

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 8, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés