2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Ősi négylábú szörnyek nyomában - 2010-01-10 11:37:02 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Ősi négylábú szörnyek nyomában


Tudósok felfedezték a négylábú állatok megjelenésének legkorábbi bizonyítékát. Lábnyomokat és egyéb lenyomatokat őrzött meg a megkövesedett iszap Lengyelország délkeleti részén egy elhagyott kőfejtőben. A leletek 395 millió évvel repítenek vissza minket az időben, megdöntve az eddig elfogadott nézetet arról, hogy hol és mikor léptek partra először a szárazföldi állatok.

A kutatók eddig úgy hitték, hogy a négylábú állatok, más néven tetrapodák, a halakból fejlődtek ki átmeneti formákon, az Elpistostegidae családba tartozó fajokon keresztül. Ezek a teremtmények  valódi lábak és karok  helyett páros úszókkal rendelkeztek, amelyekkel képesek voltak minimális távolságokat megtenni a szárazon. A legősibb elpistostegida leletek, a Tiktaalik és a Panderichthys, 386 millió évesek.

Megkövesedett iszap őrzi egy olyan állat nyomait, amely lábain közlekedett, nem úszókra támaszkodva.
Per Ahlberg et al., Nature 463 (2010)


A lengyel lelet szerint azonban, az elpistostegidák evolúciós zsákutcát képviselnek. A kőfejtőben talált lenyomatok egyértelműen lábnyomoknak bizonyultak, néhányon még ujjperceket is sikerült felismerni. Ez azt jelenti, hogy már 9 millió évvel a Tiktaalik és Panderichthys fajok úszószerű struktúráinak megjelenése előtt léteztek lábbal rendelkező szárazföldi állatok. Ráadásul egyes nyomok elemzése kimutatta, hogy az élőlény olyan koordinált járásmóddal haladt, amely elképzelhetetlen úszókra támaszkodva. „Ez az állat négy, csak a tetrapodákra jellemző végtaggal rendelkezett” – számol be a kutatócsoport vezetője, Grzegorz Niedźwiedzki, a Varsói Egyetem paleobiológusa, aki a helyszínen már 2002 óta végez ásatásokat.

A nyomok körüli felszín csodálatosan jó megtartású, a száradó iszap repedéseitől kezdve az esőcseppek lenyomatáig mindent megőrzött. A leleten nem fedezhető fel a farok és a hasi oldal nyoma a lábnyomok között, ami arra enged következtetni, hogy az állatok teste úszott a sekély vízben, amikor a lenyomatok képződtek. Niedźwiedzki szerint a környező felszín alakja és a közelben talált gerinctelen fosszíliák alapján feltételezhető, hogy az ősi négylábúak valamiféle sós vizű lagúnán gázoltak keresztül. Ez meglepő, mivel a hagyományos elképzelés szerint az első, szárazföldet meghódító fajok édesvizű folyókból léptek partra. A csapat a Nature január 7-i számában számol be eredményeiről.

Számos kutatót megdöbbentett a nyomok felfedezése. „Azt hittük, a tetrapodák származásának kérdését már tisztáztuk”- mondja Jennifer Clack, a Cambridge-i Egyetem munkatársa. „Újra kell gondolnunk az egész dolgot.”

Niedźwiedzki csapata a nyomokhoz tartozó fosszíliák után kutat, hogy többet tudhassunk meg az állatról, ami a lábnyomokat hagyta. A csontmaradványok segíthetnek tisztázni a korai tetrapodák és uszonyos elődeik közti kapcsolatot.

Andrew Curry, ScienceNOW Daily News 2010. január 6.

Borsics József

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés