2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Öntudatos majmok?  - 2012-05-25 07:26:21 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Öntudatos majmok?  

Gondoljunk bele, milyen lenne az, ha egyik pillanatról a másikra képtelenekké válnánk az empátiára, vagy felismerni társaink arckifejezéseinek jelentését, esetleg önmagunkat a tükörben, nem tudnánk emocionális válaszokat adni, kiválasztani a megfelelő szavakat és kifejezéseket. Agyunk elülső kérgének egy kis elszigetelt részén található egy feltételezhetően mindezekért felelős régió, az ún. insula, amely fontos szerepet játszik az emberi öntudatban, a szociális kognícióban és a hozzá kapcsolódó neuropszichiátriai betegségekben, például a frontotemporális demenciát is (amelynek tünetei hasonlóan az Alzheimer-kórhoz elbutuláshoz vezetnek).

Itt foglalnak helyet egy egyedülálló sejttípus – a von Economo neuronok (VEN) – képviselői, amelyekről korábban azt feltételezték, hogy a primáták közül csakis az emberszabású majmokra és az emberre jellemző, valamint olyan nagytestű emlősökre, amelyek komplex szociális viselkedést mutatni, mint például a bálnák és elefántok.

Egy nemrég a Neuron c. folyóiratban közzétett tanulmányban német tudósok, a tübingeni Max Planck Biológiai Kibernetikai Intézet kutatói, Henry Evrard neuroanatómus vezetésével  felfedezték, hogy a von Economo idegsejtek előfordulnak makákó majmok insulájában is. Sőt, ezek morfológiája, mérete és eloszlása a majmoknál azt mutatja, hogy legalább egy ősi anatómiai homológia létezik az emberi VEN sejtekkel.    Ez a megállapítás, új és nagy gyakorlati jelentőséggel bíró lehetőséget kínál arra, hogy részletesen megvizsgálhassák a sejteknek és így az agyrégiónak a kapcsolatait.

Az insula-t mindössze 200 évvel ezelőtt írták le, és kiterjedtebb, mint korábban gondolták, gyakran ötödik lebenyként is említik, és mélyen el van rejtve az agyon belül. A többi, jól látható lebenyhez képest (amiket már a görögök és latinok is említenek) a neuroanatómia modern módszereinek kifejlesztéséig funkciójáról nagyon keveset tudtak. Vizsgálatát az nehezítette leginkább, hogy az insula a kísérleti állatokban még nem fejlődött ki teljesen, (Palkovits, 2010). A modern képalkotó technikák fejlődésével, az elmúlt évtizedben a régió kiemelkedni látszik a tudatlanság sötétségéből.

 A kutatók rájöttek arra, hogy az insula számos agyi tevékenységben igen fontos szerepet játszik – többek között: szag- és ízérzékelés feldolgozásában, belső miliőnk állandó érzékelésében, a fájdalom megélésében, a beszéd kialakításában, megfelelő figyelem, empátia, emocionális állapotok és válaszok alakításában, öntudat kifejlődésében és a szociális interakciókban is. Az insula károsodása apátiához vezet és azt eredményezi, hogy képtelenekké válunk megállapítani, hogy milyen érzéseket váltunk ki másokból.

Az insula elülső része arra szolgál, hogy az emberek tudatosan megéljék a szubjektív érzelmeiket, mint például a szeretet, gyűlölet, harag, önbizalom. A von Economo neuronok az elülső cinguláris kéregen kívül kizárólag csak az elülső insulaban fordulnak elő. Szemben a szomszédos tipikus piramidális sejtekkel, amelyek jelen vannak az összes emlősnél és minden agyi régióban, a VEN-ek sajátos orsó alakkal rendelkeznek és nagyjából háromszor nagyobbak, számbeli denzitásuk pedig szelektíven változik például autizmus esetén.

Jelen tanulmányban a tübingeni kutatók invazív módszerekkel kimutatták, hogy bár a makákók nem képesek felismerni magukat a tükörben, ami az öntudatnak egy alapvető viselkedési mintázata, azonban az elülső insulájukban előfordulnak az emberi von Economo idegsejteknek a primitív formái. Így feltételezhető, hogy szemben azzal, amit korábban hittek, ezek a neuronok más főemlősöknél is megjelennek. Mindez új megvilágításba helyezi ezeknek az idegsejteknek és az insulának az evolúcióját.

Annak érdekében, hogy tisztább képet kapjunk ezen speciális idegsejtek működéséről, jelentőségéről, ismét érdemes lesz megvizsgálni ezek filogenetikáját, morfológiáját és fiziológiáját. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy megismerjük ezeknek az egyedi neuronoknak a kapcsolatait más agyi régiókkal is, ugyanis akkor képesek leszünk kideríteni az öntudat anatómiai alapjának evolúcióját, ami hasznos segítséget nyújthat a súlyos neuropszichiátriai betegségek megértéséhez.

Science Daily, Cell, Orvosi Hetilap  Kép, 2012. május 21.

2012. május 24.

Dimény Orsolya

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés