2018. április 21. szombat
Konrád, Zsombor
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Okos varjak - 2010-04-25 09:04:45 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Okos varjak

Majmokéhoz hasonló ügyességük miatt „tollas emberszabású majmoknak” is nevezett varjak eszközöket használnak, értik a fizikát, felismerik önmagukat és az embereket. Egy új kutatás azonban azt sugallja, hogy ezek az okos madarak még találékonyabbak, mint azt korábban gondolták. Egy összetett feladat elé állítva őket, néhány eszköz birtokában, az új-kaledóniai varjak olyan kreatív megoldást találtak, ami magasabbrendű gondolkodásra utal.

A Csendes-óceánon elterülő Új-Kaledónián és Loyauté-szigeteken honos új-kaledóniai varjak botokból vagy levelekből eszközöket készítenek, amiket arra használnak, hogy ínycsiklandozó lárvákat húzzanak ki fák üregeiből. Ez önmagában még nem lenne lenyűgöző (ily módon még néhány rovar is használ eszközöket), de a varjak még kombinálják is az eszközöket, ha a szükség úgy hozza.

Alex Taylor és kollégái (University of Auckland, Új-Zéland) által 2007-ben vezetett kísérletben a varjak rövidebb pálcákkal ragadtak meg olyanokat, melyek elég hosszúak voltak ahhoz, hogy segítségükkel megszerezzék az egyébként elérhetetlen táplálékot. Az ilyenfajta cselekvés éleslátást és logikát jelezhet. Azonban nem mindenki volt erről meggyőződve. Taylor szerint „néhány tudós úgy gondolta, hogy az eszközök váltak értékessé a varjak számára, mert belőlük táplálékra asszociáltak.” Ez azt jelentené, hogy a madarak azért keresték az egyes pálcákat, mert azokat akarták, nem azért, mert megértették a lehetséges funkciójukat. A különbség, bár hajszálnyinak tűnik, mégis elválasztja egymástól a magas és alacsony szintű tanulást és a megismerés központi kérdését veti fel: hogyan tudjuk megállapítani, hogy vajon egy állat a tettein keresztül gondolkodik vagy egyszerűen megtanul egy sor viselkedést, majd kombinálja őket?

Így Taylor arra nevelt hét vad varjat, hogy egy rövid pálcát a hatástalansággal kapcsoljanak össze: a varjak nem tudták megszerezni a táplálékot ilyen eszközzel és végül kezdték figyelmen kívül hagyni vagy visszautasítani ezeket. A tanuló csapat hat tevékenységet tanult meg, (mint például azt, hogy szedjenek ki egy dobozból egy rövid pálca segítségével egy hosszút) melyek együttesen segíthettek megszerezni a táplálékot. Az újonc csapatot nem tanították meg arra, hogy szerezzenek hosszú botot a dobozból, de más technikákra igen.

Ezután azt a feladatot kapták a varjak, hogy érjenek el egy finom falatot egy lyukban. Egy fonalon lógó rövid, és egy dobozba zárt hosszú pálca állt ehhez rendelkezésükre. A feladatot mindegyik madár sikeresen teljesítette. A három varjú a tanuló csapatban a tanult viselkedéseket összekötötte, így létrehozva egy újat. Kiszabadították a rövid botot a fonalból, kivették vele a hosszút, aminek segítségével megszerezték a táplálékot. Az újonc csapatban lévő mind a négy varjú saját maga találta ki a helyes sorrendet. Egyikük kevesebb, mint két perc „gondolkodási idő” után hajtotta végre a feladatot, sikeresen, már az első próbálkozásra.

A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közölt eredmények megerősítik Taylor korábbi felfedezéseit, de egy új csavart is visznek bele. Taylor szerint a varjak hajlandósága, hogy rövid pálcát használjanak, annak ellenére, hogy az önmagában nem alkalmazható a táplálék megszerzésére, magasabb szintű megismerésre utal. Ez azt mutatja, hogy nem a kellemes asszociációk (bot=táplálék) irányítják a viselkedést.

A vizsgálat „szellemes” és jó irányban halad afelé, hogy állatok gondolkodását is tanulmányozhassuk, ne csak a cselekedeteiket, állítja Alex Kacelnik, a University of Oxford zoológusa. Szerinte a tanulmány nem utasíthatja el határozottan az asszociatív tanulást – a varjak már jelentős tapasztalatokat szereztek mindenféle méretű pálcával, mire Taylor kísérletébe kerültek. Ám azt is mondja „ezek az állatok valami érdekeset tanulnak, az kétségtelen, és rugalmasan tudják alkalmazni, hogy új viselkedést hozzanak létre, erről pár évtizeddel ezelőtt még azt hitték, hogy csak az emberekre és az emberszabású majmokra jellemző”.

ScienceNOW 2010.04.20.


Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés