2018. január 22. hétfő
Vince, Artúr
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Nem marad más hátra, mint tovább tanulni - 2010-03-11 11:08:48 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Nem marad más hátra, mint tovább tanulni

A bolognai folyamatot értékeli 47 ország oktatási minisztere a Parlamentben és a Hofburgban

A bolognai folyamat elmúlt tíz évet értékeli 47 ország oktatási minisztere március 11–12-én Magyarországon és Ausztriában. A jubileumi konferencia megrendezésének lehetőségét hazánk két éve pályázat útján nyerte el: csütörtökön a budapesti Parlamentben üléseznek a tárcavezetők, majd délután vonattal indulnak Bécsbe, hogy pénteken a Hofburgban folytassák a tanácskozást. A rendszer hibáiról előadást tarthatna akár Villányi Benjámin magyar egyetemista is.

„Hetvenen kezdtünk 2006-ban gazdaságelemzés alapszakon, a második szemesztert már csak ötvenen fejeztük be, a hároméves alapképzés végén pedig mindössze harmincan szereztünk diplomát. A szak tulajdonképpen a hagyományosan ötéves gazdaságmatematikai elemző szak „kettészedéséből” alakult ki, így a tantárgyakat összevissza határozták meg, időbeli sorrendiségük teljesen felborult – érezhető volt, hogy az egészet igazából öt évre találták ki.

Nem vizsgálták meg kellőképpen, hogy bizonyos tantárgyakhoz szükséges előtanulmányok adottak-e, lehet-e rájuk hivatkozni. Rengetegszer párhuzamosan futott két tárgy vagy még nem is tanultuk az előzményeket. Problémáinkra – például, hogy nem voltak világosak a szigorlatok és a komplex vizsga feltételei – a válasz mindig az volt: mi vagyunk az első bolognai évfolyam”, meséli Villányi Benjámin, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója, aki úgy százezer hallgatótársával együtt elsőként szembesült a hazánkban is bevezetett bolognai képzési rendszer anomáliáival.

Az összehasonlíthatóságot és átjárhatóságot, így a mobilitást is célzó, egész Európában bevezetett új, többciklusú képzési rendszernek is nevezett oktatási forma lényege, hogy minden hallgató előbb egy 3-3,5 éves alapképzésben vesz részt. Ezután a hallgató az alapdiplomával a zsebében vagy kilép a munkaerőpiacra, vagy bekapcsolódik az általában kétéves mesterképzésbe. A harmadik ciklust pedig a doktori fokozat megszerzése jelenti.

Villányi Benjámin szerint a kettős cél – használható tudást adni már három év után a hallgatóknak és egyidejűleg felkészíteni őket a mesterszakra –egyik része sem valósult meg igazán. Úgy látja: nem feltétlenül a bolognai folyamattal van a probléma, de bizonyos szakokon – például a gazdaságelemzés szakon – vissza kellene állítani az osztatlan képzést. – A hároméves alapképzés végén mi egy „semmire sem használható diplomát” kaptunk – állítja. Szerinte nem véletlen, hogy két hallgató kivételével – akik szintén tervezik a továbbtanulást – minden évfolyamtársa tovább tanult. Alapdiplomája megszerzése után, a szakmai gyakorlat megszerzése céljával maga is megpróbálkozott az álláskereséssel, ám a tucatnyi helyre elküldött pályázatait válaszra sem méltatták.

– Nem marad más hátra, mint tovább tanulni – véli, és ezzel nincs egyedül. Az Educatio nonprofit kft. hallgatói motivációs vizsgálatában megkérdezett mintegy nyolcezer hallgató kétharmada tovább tanulna, azaz nem elégszik meg az alapdiplomával. Ennek legfőbb oka pedig, hogy nem érzik úgy, hogy az alapdiplomával elboldogulnának a munkaerőpiacon. Már csak azért sem, mert nem is tudják, mire elegendő a tudásuk, mint ahogyan – tapasztalatok híján – egyelőre a cégek sincsenek igazán tisztában azzal, milyen tudást takar egy bolognai alapdiploma.

Nyilván nem független ettől, hogy a vállalatok inkább a hagyományos diplomával rendelkezőket részesítik előnyben. A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 1306 cég HR-vezetőjének megkérdezésével készült kutatása szerint legalábbis a vállalatok 6 százaléka tervez a következő egy évben BSc-diplomást felvenni, míg hagyományos képzésben részesült friss diplomást 9 százalékuk szándékozik alkalmazni. A cégek kétharmada nem tenne különbséget a különböző diplomák birtokosai között, 12 százalékuk viszont a bérezésben, tíz százalékuk a rájuk bízott munkában, 9 százalékuk pedig a pozícióban érzékeltetné, hogy azért van különbség.

Egy 2008-as nem reprezentatív felmérés – amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem készített 48, építési területen dolgozó cég megkérdezésével – eredményei hasonló képet festenek. A cégek 56 százaléka szerint egy hagyományos oklevéllel rendelkező munkavállaló alkalmasabb volna számukra, mint egy alapdiplomás, ebből kifolyólag 60 százalékuk előnyben is részesítené a hagyományos diplomával rendelkezőket. Kérdés persze: ezek a vélemények menynyire megalapozottak, hiszen a felmérés az új típusú diplomával végző hallgatók munkaerőpiacon történő megjelenése előtt egy évvel készült – vagyis a cégek konkrét tapasztalatokkal nem rendelkezhettek akkor még az alapdiplomások tudásáról és képességeiről.

Egy ilyen helyzetben azonban nem csoda, hogy a hallgatók többségének hosszú távú tervei között mindenképpen szerepel a mesterdiploma megszerzése. Egyelőre azonban nem sokan jutottak el idáig.

Tavaly megdöbbentően kevesen jelentkeztek és kerültek be mesterképzésre. A bolognai rendszer második oktatási szintjére alig valamivel több mint 17 ezren pályáztak, holott támogatott képzésben is több mint 21 ezer hely volt. Felvételt pedig mindössze 12 ezren nyertek. Az elutasítások fő oka a továbbtanulás minimumfeltételeként megjelölt alapdiploma hiánya volt. Ez nem csoda, tekintve, hogy a 2006-ban a hároméves alapképzésekre beiratkozottaknak csak a fele, természettudományos alapszakokon pedig mindössze a 20 százaléka szerzett idén tavaszra oklevelet.

A hallgatók dolga persze nem egyszerű, hiszen a legtöbb képzésnél egyszerűen belegyömöszölték három évbe az addigi négy-öt év képzési anyagát.

– Egy-egy vizsgaidőszakban 8-10-szer kell vizsgázni, az utolsó szemeszterben a szigorlatok mellett ehhez járul még a diplomamunka megírása és védése, az államvizsga, illetve a mesterszakra történő felvételi – mindez három-öt hét alatt. Ez rengeteg stresszel jár – hangsúlyozza Villányi Benjámin.

A bolognai képzés kísérleti jellegéből adódó problémákat tovább fokozza, hogy valódi szűrő híján egyre gyengébb teljesítményű hallgatók kerülnek be az egyetemekre és a főiskolákra. A 2005-ben bevezetett érettségi-felvételi rendszerben ugyanis igazából nincsen felvételi vizsga, az egyetemek és a főiskolák csak a kétszintű érettségin elért eredmények alapján rangsorolhatják a jelentkezőket. A magasabb követelményeket támasztó emelt szintű érettségit azonban – a minél több hallgató beiskolázására ösztönző létszámalapú finanszírozási rendszer miatt – csupán néhány szakon kérnek.

A Corvinus gazdaságelemzés alapszakja nem tartozik ezek közé, sőt, bár Villányi Benjámin szerint ez az egyik legnehezebb képzés, amikor felvételizett, az egyetemen a gazdasági képzések között itt volt a legalacsonyabb a ponthatár. – A képzés során a matematika okozta a legnagyobb problémát, még nekem is, pedig én humán gimnáziumból ugyan, de emelt szintű érettségivel kerültem be. Volt azonban olyan évfolyamtársam is, aki csak középszinten érettségizett, egyébként a szakon akkor még nem is volt kötelező matematikából érettségizni – magyarázza Villányi Benjámin.

Az alapképzésen így-úgy átbukdácsoló hallgatók tudásbéli hiányosságai mesterképzésben még jobban kitűnnek. Hiába célkitűzése ugyanis „Bolognának” a tömeg- és a mesterképzés ellentétének feloldása azzal, hogy mesterképzésre csak az adott évfolyam 30 százaléka léphet tovább, ha a helyekért nincs igazi verseny, vagyis mindenki tovább tanulhat, aki akar. Tavaly ez történt, így már kettes előtanulmányokkal is be lehetett kerülni.

Villányi Benjámin jelenleg pénzügy mesterszak vállalati pénzügy szakirányra jár, mert a befektetési elemző szakirány, amit igazán szeretett volna, kellő létszám hiányában nem indult. A szakon viszont meglehetősen kaotikus a helyzet. – A felvételi eredmények csapnivalóak lettek, a legjobb 20 százalék is csak a kettes szintet (50 százalék fölötti eredményt) ütötte meg, és a ponthatár is nagyon alacsony volt: 100-ból 37-et kellett csupán elérni a bejutáshoz – meséli.

– Hivatalosan ide a pénzügy alapszakosoknak kellett volna menniük, de náluk kötelezően előírtak fél év szakmai gyakorlatot, emiatt csúsznak. A pénzügy alapszak ráadásul alapvetően üzleti képzés, nincs kellő matematikai és közgazdaságtudományi módszertani alapozás. Ezáltal mi, akik a gazdaságelemzés alapszakról jöttünk, kevéssé vagyunk jártasak üzleti ismeretekben, főleg számvitelben, a pénzügy alapszakosok viszont nem kimondottan értenek a matematikához, ami ide szükséges – mutat rá a hallgató.

Azt mondja: az eltérő tanulmányi előzmények iszonyatos problémákat okoznak, még a Műegyetemről érkezőknél is. – Matematikából nem lehet szinte mit tanítani, mert van, aki még deriválni sem tud, míg mi, gazdaságelemzők 6-7 matematikatárgy után unatkozunk egy ilyen órán. Sokszor átfedés van más tárgyakkal, míg másoknak hatalmas nehézséget jelent a szint teljesítése.

A szakot szeptemberben 35-en kezdték, most már csak 30-an vannak. Még egy év hátra van.

Mi az a Bologna?

A bolognai folyamat a bolognai nyilatkozatról kapta a nevét, amelyet 29 európai ország felsőoktatásért felelős minisztere írt alá az olaszországi Bologna városában 1999. június 19-én – hazánkat Pokorni Zoltán képviselte. A nyilatkozatot aláíró államok száma azóta 46-ra emelkedett, a 47.-ként csatlakozni kívánó Kazahsztánról pedig most szavaznak majd a tagállamok. A folyamat célja az egységes Európai Felsőoktatási Térség megteremtése és a mobilitás erősítése: ezért mindenütt új, többciklusú képzési rendszert vezettek be, hogy öszszehasonlíthatóvá váljanak a tanulmányok és az oklevelek.

Az új oktatási rendszert a legtöbb államban 2005-ben vezették be, Magyarországon ekkor még csak kísérleti jelleggel indultak bolognai alapképzések, főként informatikai és műszaki szakokon. A teljes átállás 2006-ban, Magyar Bálint minisztersége idején történt: ekkor már csak bolognai típusú alapképzések indultak. A mesterképzésekre azonban az akkreditációs folyamat elhúzódása miatt még pár évet várni kellett: kezdetben csak néhány tucat szakon hirdettek meg mesterképzést, nagyobb létszámban csak tavaly indultak el.


nol.hu
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Ez a cikk még nem lett értékelve.

Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés