2017. április 30. vasárnap
Katalin, Kitti
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
„... nem gyógyszerhez kell keresni a beteget, hanem fordítva, beteghez a gyógyszert.” - Interjú a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ vezető munkatársaival: dr. Peták Ist - 2014-12-06 12:12:13 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 1 hozzászólás 
... nem gyógyszerhez kell keresni a beteget, hanem fordítva, beteghez a gyógyszert.” - Interjú a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ  vezető munkatársaival:                           
dr. Peták István - tudományos igazgatóval és dr. Bánki Endre - üzletág vezetővel


Dr. Peták István - tudományos igazgató

1995-ben szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen. Majd az I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben folytatta kutatómunkáját, ahol daganatsejtekben, a kemoterápiás szerek hatására kiváltott aktív sejthalál, az apoptózis molekuláris mechanizmusát vizsgálta. 1998-tól az Egyesült Államokban, a St. Jude Children's Research Hospital molekuláris farmakológiai és kísérleti terápiás osztályán, folytatta a munkáját kormányközi Fulbright ösztöndíj támogatásával, később, mint posztdoktori kutató. 2002-ben Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj támogatásával tért vissza Magyarországra. 2003-ban megalapítja a KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft-t és jelenleg is a tudományos igazgatója. 2004-től a Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében dolgozik, ahol létrehozta a Molekuláris Terápia munkacsoportot. 2005-től a Racionális Hatóanyagtervező Laboratóriumok Kooperációs Kutatóközpont tudományos igazgatója. 2006-tól a Magyar Biotechnológiai Szövetség tudományos és bioetikai szakbizottságának elnöke. Harmadik éve felkért vendégelőadó a Perugiai Egyetemen a nemzetközi orvosi biotechnológiai master kurzuson. 2006-tól a Current Signal Transduction Therapy nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztője. Kutatási fókuszában a daganatellenes jelátviteli terápiák molekuláris farmakológiája és prediktív molekuláris diagnosztikája áll.


Dr. Bánki Endre - üzletág vezető

Személyes elhivatottság okán 1999-től megszakítás nélkül az onkológiai magánellátással, betegút menedzsmenttel foglalkozik. Ezzel párhuzamosan 14 évig betegjogi képviselőként is tevékenykedett, amelyben a betegek megfelelő tájékoztatáson alapuló önrendelkezési joga volt a fókuszban. Jelenleg a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központban a kezelőorvosok által irányított betegek menedzsmentjét és a közvetlen betegellátás koordinálását végző üzletágat vezeti. Kutatási területe a terminális állapotú betegek jogai, valamint a betegek önrendelkezési jogának terjedelme a magánellátás igénybevétele során. Hitvallása szerint a daganatos betegség gyógyításával összefüggő, tudományosan megalapozott lehetőségeket a lehető leggyorsabban elérhetővé kell tenni a betegek számára. Még abban az esetben is, ha ezek a lehetőségek csak később válhatnak a közfinanszírozott ellátás részévé.



Mit jelent az, hogy daganatos betegség? Egy nagyon változatos okokból eredő és még változatosabb formát öltő betegségcsoport általános elnevezése? Vagy valóban van olyan közös mechanizmus, ami felvethetné az „univerzális gyógymód” lehetőségét?


Dr. Peták István:  300 féle daganatos megbetegedést ismerünk a hagyományos szervi elhelyezkedés és szövettani típus alapú osztályozás szerint. Rosszindulatúnak akkor nevezzük a daganatot ha a sejtek betörnek környező szövetekbe és áttétet képeznek más szervekben. A hámszövetek rosszindulatú daganatait nevezzük ráknak a szaknyelvben. Általánosságban azt mondhatjuk, daganatról akkor beszélhetünk amennyiben felborul a szöveti egyensúly (homeosztázis) és több sejt keletkezik mint amennyi elpusztul. Ez lehet az osztódás fokozódása és a sejthalál (apoptózis) gátlása miatt egyaránt.  Az első univerzális megoldási kísérlet a kemoterápia és a sugárterápia volt hiszen a sejtosztódáshoz mindig szükség van új DNS szintézisére és ezek a terápiák ezt akadályozzák meg lényegében. A probléma persze az, hogy sok normál sejtféleségünk is folyamatosan osztódik, például a vérképzősejtek, hámsejtek. Ezért nehéz megfelelő dózist találni. A következő univerzális kezelést az érújképződést gátlók jelentették hiszen egy-két miliméternél nagyobb daganathoz új erek képződésére van szükség. Ezek a gyógyszerek már forgalomban vannak és sok daganat esetében tényleg meghosszabbítják a betegek életét, de sajnos általában csak hónapokkal. Az új reménység a daganatok megváltozott energiaháztartásának támadása. Ezekkel a megközelítésekkel az a személyes problémám, hogy nem a daganat kialakulásának biológiai okait támadják hanem annak következményeit, és sajnos a daganat könnyen alkalmazkodik az új körülményekhez.


Melyek a daganatos betegségek legjellemzőbb, ismert, valódi kiváltó okai, illetve milyen belső vagy külső tényezők befolyásolhatják a kialakulás esélyét?

Dr. Peták István: Azzal szoktam kezdeni, hogy a daganat egy biológiai jelenség hiszen az állatoknak, kutyáknak, macskáknak sőt a tigriseknek és van daganata. Tehát nem a rossz lelkismeret vagy szomszéd átka okozza. A daganatok az sejtosztódást és a sejthalált szabályozó jelátviteli fehérjéit kódoló gének mutációi okozzák. Tehát a daganat genetikai betegség, de ezeknek a génhibáknak a többsége életünk során keletkezik, tehát nem öröklődik. A mutációk folyamatosan keletkeznek minden osztódás során, ez a DNS „vérében” van hiszen az evolúció motorja. Kémiai anyagok (dohányzás), sugárzás fokozza mutációk kialakulásának gyakoriságát. A DNS javító enzimek pedig folymatosan megpróbálják kijavítani ezeket. Ha pedig nem sikerül akkor a sejt „öngyilkos” lesz a P53 fehérje által szabályozott mechanizmussal. Érdekesség, hogy a dohányfüstben olyan anyagok vannak amelyek a p53-t közvetlenül is blokkolják. A vírusok is sokszor ezt az öngyilkos mechanizmust függesztik fel, hogy a megfertőzött sejtben tovább élhessenek és ezzel elősegítik daganatok kialakulását. Ezért nagy öröm, hogy végre elérhető a HPV oltás ami véd a méhnyakrák ellen és az orális szex miatt terjedő fiatakori szájüregi daganatok ellen is. Az persze nem öröm, hogy döbbenetes kampány zajlik az „alternatív orvoslás” részéről az oltás ellen amivel a daganatok malmára hajtják a vizet.


Mire vezethetők vissza a daganatképződés  általános sejtbiológiai, molekuláris folyamatai, melyek a fő motívumok?


Dr. Peták István: A 2003-ban lezáródott humán genom projekt legkézzelfoghatóbb eredménye az volt, hogy elindulhatott a rák genom projekt aminek eredményeit 2013-ban kezdték publikálni.
E szerint a kb 30.000 génből kb 500-ban találtak 1,5 millió különféle mutációt és ezen belül is 138 génről gondoljuk azt hogy hibáik a daganatok kialakulásáért közvetlenül felelősek. Ezek a daganatok közvetlen „okai”. Ezeket régen onkogéneknek és tumorszupresszor géneknek nevezzük, most összefoglalóan „driver” géneknek. Minden daganatban 2-8 különböző driver gén van. Ugyanaz a driver több különböző ráktípusban is előfordulhat. Ezt úgy is elképzelhetjük, hogy ugyanaz a „kórokozó” gén több szervben is okozhat dagnatot.


Mennyire meghatározó az öröklött hajlam az ilyen betegségek kialakulásában, mennyire ismert valójában a genetikai háttér?

Dr. Peták István: A daganatos megbetegedések hátterében csak 5-10%-ban áll olyan öröklődő genetikai hiba ami az átlagosnál nagyobb kockázatot jelent az egyén számára, de még nem ismerjük az összes ezért felelős gént. További gondot jelent, hogy sokszor a konkrét mutációról nem tudjuk, hogy az egy ártatatlan másolási hiba aminek nincs biológiai jelentősége, vagy egy igazi „kórokozó” mutáció. A leghíresebb a BRCA gén hibái, ami egy javítóenzim elvesztését okozzák. Ez elsősorban az emlő és a petefészek daganatok kockázatát növeli. Azok a nők és férfiak (!) akik olyan szerencsések, hogy idejében megtudják (30-35 éves kor előtt) hogy hordozók, azoknak van esélyük ne haljanak meg daganatban. Azok akik nem ilyen szerecsések azok sokszor 40 éves korukban az első szűrésen már áttétes daganattal szembesülnek.

Én személy szerint nagyon örültem, amikor Angelina Jolie kihasználta a celebségét és eljuttatta ezt az információt sok emberhez. Sajnos az emberek nem használják a tudomány eredményeit hogy megmentsék az életüket. Az „Angelina Jolie effect” egy új betegtípus, tudatos, információ éhes, biotech ember mintája. Kár hogy a legtöbb hír az emlőplasztikájáról szólt ami miatt „bulvár hírnek” tünt és negatív érzelmeket kelltett. Holott ő a génvizsgálat lehetőségére szerette volna felhívni a figyelmet.









Hatalmas az érdeklődés a KPS Molekuláris Központ laborjában a Kutatók Éjszakáján
 

Melyek ma az általánosan elérhető diagnosztikai és terápiás eljárások a daganatos betegségek vonatkozásában Magyarországon és a világban? Mennyire hatékonyak ezek, mekkora esélyt adnak a gyógyulásra? Milyen szinten van hazánk a kapacitás és képesség tekintetében?

Dr. Peták István: A képalkotó diagnosztikai eljárások, a kemoterápia, sugárterápia elérhetők Magyarországon. Fontos tudni, hogy vannak olyan daganattípusok amelyek kemoterápiával gyógyíthatók, pl hererák, egyes leukémiák. Ezért nem szabad élből elutasítani a kemoterápiát. A gyógyulás másik nagy lehetősége a sebészi eltávolítás. Egy rosszindulatú daganat esetében, főleg fiataloknak azt tanácsolom, hogy ne hátráljanak meg egy radikális műtét elől se. A legtöbb áttétes daganat esetében sajnos csak hónapokkal vagy 1-2 évvel tudjuk meghosszabbítani az életet a jelenlegi kezelésekkel.

Szerencsére megjelentek a célzott „oki” terápiák, amelyek a driver géneket célozzák. Ezek egy részét támogatja az OEP más részüknek a befogadására régóta várunk. Ez nagy etikai és jogi konfliktust okoz az onkológusnak hiszen azon tépelődik, szabad-e elmondania a betegnek, hogy már van törzskönyvezett célzott kezelés számára,  de OEP finanszírozás hiányában ez havi egy-két millió forintba kerül. Mi abban próbálunk segíteni, hogy molekuláris diagnosztika segítségével megpróbáljuk előrejelezni kiknek lenne a leghatékonyabb a terápia ezekkel a célzott kezelésekkel, hogy könnyebb legyen a finanszírozást biztosítani. 



Bernáth Gusztávné - Az elégedett beteg, aki egy malagai klinikai programban gyógyul a KPS segítségével

Azok számára akiknél még nincs forgalomban a daganatukban található génhibára célzott gyógyszer, azok számára megkeressük azokat a klinikai vizsgálatokat ahol ilyeneket tesztelnek. Magyarországon egy-egy gén, vastagbéldaganatokban a KRAS és az NRAS, tüdődaganatokban a KRAS és az EGFR, melanomákban a BRAF,  emlődaganatokban a HER-2 vizsgálata rutinszerű. A Mayo Klinikán használt 50 génes, a Harvard Egyetem Dana-Farber Intézetében használt 305 génes komplex molekuláris profil vizsgálatok (és a mi laboratóriumunkban használt 58 génes vizsgálatok) inkább „science fiction” kategóriába esnek. Sok magyar onkológus úgy gondolja, hogy ezeknek nincs is terápiás jelentősége. De ezzel az amerikai onkológusok többsége már nem ért egyett. A különbség egyszerű oka lehet, hogy a hazai körülmények között nem realitás az orvosoknak órákat tölteni azzal, hogy cikkeket olvassanak és klinikai vizsgálatokat keresgéljenek a betegeik számára. Ezért mi úgy igyekszünk segíteni nekik, hogy előre összegyűjtjük ezeket az információkat.

A célunk az, hogy a hazai betegek is hozzáférjenek ugyanazokhoz a tudományos lehetőségekhez mint az amerikainak. Itt van mit tennünk mert ma 100 rákos közül az USA-ban 35 hal meg, Magyarországon 65. De persze mint biotechnológiai vállalkozásnak olyan terveink is vannak hogy az amerikai betegnek is nyújtsunk valami újat.


Mennyivel jelent és ad többet a molekuláris diagnosztika a többi diagnosztikai módszerhez képest, mi a lényege a molekuláris diagnosztikai eljárásoknak?

Dr. Peták István: Molekuláris diagnosztika alatt szűkebb értelemben a nukleinsavakat, az RNS és a DNS vizsgálatát értjük. Eddig a patológiai diagnosztika alapvetően a fénymikroszkópban látottakra alapozódott. De ott csak osztodó sejteket lehet látni, holott ma már tudjuk, hogy 138 különböző molekuláris oka lehet annak, hogy az a sejt osztódik. Ezt viszont molekuláris diagnosztikával lehet csak meghatározni. Ez persze leginkább azóta érdekel ez minket amióta nem csak általános sejtosztódásgátló kemoterápiákat, hanem ezekre a molekuláris okokra ható célzott kezelésekre is lehetőség van.



  Dr. House, azaz Dr. Schwab Richárd a KPS orvosigazgatója
izgatottan várja a Kutatók Éjszakáján a Nagy Molekula-túra résztvevőit


Mennyire elérhető ez a lehetőség a magyar betegek számára? És a valószínűleg gyakran elhangzó kérdés: „mi kerül ezen ennyibe”?

Dr. Bánki Endre: Magyarországon az OEP által finanszírozott célzott gyógyszerek már széles körben elérhetőek és a gyógyszereknek megfelelő molekuláris diagnosztika is megtörténik, közfinanszírozottan. A baj ott van, hogy a törzskönyvezett gyógyszerek csak egy kis hányadát tudta befogadni az OEP. Sajnos valóban ennyire drágák a gyógyszerek. Mégis, nehezen elviselhető gondolat, hogy már léteznek gyógyszerek bizonyos daganatokra, amelyek hatékonyabbak lennének minden korábban alkalmazott terápiánál, de az ország gazdasági teherbíró képessége miatt az alkalmazásuknak nincs realitása. Itt jön képbe a KPS. Azt a sokszor nehéz feladatot tűztük ki magunk elé célként, hogy olyan terápiákat is elérhető közelségbe hozzunk, amelyekről az onkológiai ellátásban korábban még tájékoztatást sem kapott a beteg.



Mr. Jog, azaz Dr. Bánki Endre KPS rendelésvezető
a tájékoztatási- és önrendelkezési jogot magyarázza a Kutatók Éjszakáján

Külön kell említést tennünk arról a nem kis esetkörről, amikor egyértelműen tudjuk, hogy a betegek protokoll szerinti ellátásában már nincs lehetőség a gyógyulásra, de ún. klinikai vizsgálatokban találhatnánk számára olyan megoldást, amivel esélyei megnőnének. A magyar betegek hozzáférése ilyen vizsgálatokhoz esetlegesek. Ha az adott orvosnál ilyen megtalálható, akkor – természetesen – ajánlja is, de ha nem, sokszor még említés sem történik. Nagyon helyesnek tartjuk éppen ezért a Magyar Klinikai Onkológusok Társaságának kezdeményezését, hogy a Magyarországon futó klinikai vizsgálatok (kis túlzással a jövő gyógyszerei) kerüljenek fel egy egységes adatbázisba. A betegnek joga van eldönteni, hogy a protokoll szerinti ellátást vagy akár egy újgenerációs célzott onkológiai hatóanyagot választ. A KPS segít ilyen esetekben is, mint egyiránytű az onkológiában. A KPS sikere egyébként egyszerűen összefoglalhat: felismertünk egy egyszerű igazságot, vagyis: nem gyógyszerhez kell keresni a beteget, hanem fordítva, beteghez a gyógyszert. Ehhez a koncepcióhoz csak nálunk férhetnek hozzá a betegek.

Dr. Peták István: Az árak és a költségek eléggé egyformák nemzetközileg, pl. a reagensek ugyanannyiba kerülnek mindenhol. Amikor a molekuláris biológusunk egy óra alatt részletesen elmondja mi történik a beteg mintájával, akkor általában senki nem tartja soknak a vizsgálat és a molekuláris interpretáció árát. A történet a patológiai másodvéleménnyel kezdődik, amelyet sokszor a daganasejtek lézerdisszekcióval történő egyenkénti kilövésével folytatunk, majd DNS kivonás, könyvtárkészítés, genomszekvenálás, bioinformatikai elemzés követ. Egy-egy esettel egy 10 fős team, százmilliós infrastruktúrán, több százezer forintos vegyszer költséggel dolgozik. A molekuláris diagnosztika költsége egyébként egy csepp a daganatos beteg kezelési költségeihez képest, és sokszor sok milliós hatástalan kezeléseket előz meg.


Látható-e a közeljövőben valamilyen tudományos áttörés a daganatos betegségekkel kapcsolatban, egyáltalán szükség van-e áttörésre, vagy a szorgalmas kutatói munkán, finanszírozáson, esetleg más tényezőkön múlik a rák elleni küzdelem?

Dr. Peták István: Nekem sokszor az az érzésem, hogy most hogy ismerjük az összes driver gént, és már 30 célzott gyógyszer van forgalomban, és több száz fejelsztés alatt. A legfontosabb feladatunk leülni mint Poirot-nek és használni a „kis szürke agysejtjeinket”, mert a megoldás már az orrunk elött van. De persze a valóságban arra van szükség, hogy a több millió mutáció kombinációt összekössük a célzott kezelésekkel amit ma már „matematikai onkológiának” neveznek. Ez igaz az új reménységekre is, az immunterápiákra is amelyeket szintén személyre szabottan kell majd akalmazni.  Ezért mi is az informatikára fókuszálunk már két éve és olyan szoftvereket fejlesztünk amelyek megtalálják a terápiás megoldást a daganat molekuláris keresztrejtvényére.


Buli a KPS előtt a Retek utcában -
Mr. Gén, azaz Dr. Peták István a KPS tudományos igazgatója épp egy külföldi konferencián tartózkodott a
Kutatók Éjszakáján, így a járdán elhelyezett kivetítőn üdvözölte az érdeklődőket és mutatta be a
Molekuláris Diagnosztikai Központot


A másik, a modern orvostudomány kritikusai által felvetett kérdés: érdeke a modern orvostudományt művelőknek a rák gyógyítása?

Dr. Peták István: Ismerem ezt a nonszensz összeesküvéselmételet amit általában a áltudományos (és gazdaságilag motivált) körök terjesztenek, hogy a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerekben megingassák a bizalmat. Ha lesznek olyan gyógyszerek amelyek teljesen meggyógyítják a daganatot akkor azok ugyanúgy gazdasági hasznot fognak nyújtani a gyártónak. Az persze kérdés, hogyan jutottunk oda, hogy a társadalmi bizalom olyan alacsony, hogy nem hiszik el, hogy a gyógyszerkutatásban és gyógyszergyárakban dolgozó biológusok, kémikusok, orvosok arra tették fel az életüket hogy a saját családjuk és embertársaik számára megtalálják az életmentő gyógyszereket.


Mit tehet az egyes ember a betegség megelőzésére? Mennyire hatékonyak a sokfelé hirdetett antioxidánsok, gyógynövények, étrendek, homeopátia vagy más alternatív módszerek?

Dr. Peták István: Amit biztosan tudunk, hogy ott ahol már korábban (Kalifornia) betiltották a zárt helységekeben a dohányzást, ott már 10%-al csökkent a tüdőrákos halálozás. Amióta az amerikai lakosság számára a vastagbéltükrözés általánossá vált, 30%-al csökkent a vastagbélrák halálozás. Bizonyított jelentősége van az alkoholnak, túlsúlynak és cukorbetegségnek. Az antoxidánsokkal végzett hatalmas esetszámú epidemiológiai vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen hatást. A homeopátiával kapcsolatban szintén semmilyen igazolt hatást nem ismerek. Szerintem ha nem dohányzunk, lefogyunk, ha a családban volt több daganatos megbetegedés elmegyünk genetikai tanácsadásra és genetikai vizsgálatokra, részt veszünk vastagbélrák szűrésen 10 évente 50 éves korunktól, részt veszünk rendszeresen méhnyakrák szűrésen és emlőrák szűrésen akkor nyugodt lehet a lelkiismeretünk, mi mindent megtettünk.


iMET ingyenes applikáció bemutatója



Fotók: © Andras Kare, Forrás: KPS

Köszönöm az interjút!

2014. december 5.

mRNS.hu


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 18, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: inf3rno2015-01-27 21:21:47 
Tetszett a cikk!
Amennyiben lehet kérdezni Dr. Peták István-tól, akkor nekem a következők a kérdéseim. Lehet én értettem félre a rákról olvasott eddigi cikkeket, de bennem az a kép is kirajzolódott, hogy ez a betegség nem csak a génhibákról szól, hanem immunológiai okai is vannak. Én úgy tudom, hogy az immunrendszer látja a rákos sejteket, és az immunsejtek egy része aktívan védi is őket, amíg más részük megpróbálja elpusztítani. Igaz ez? Én ilyen téren (immunológia) szeretnék kutatni, mint biológus mérnök (még osztatlan képzésben szereztem a diplomámat). Mit gondol mennyi esélyem van rá, hogy orvosi diploma nélkül el tudjak helyezkedni egy rákkal vagy autoimmun betegségekkel foglalkozó kutatóintézetben?
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés