2018. április 21. szombat
Konrád, Zsombor
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Napraforgó gőték - 2010-08-05 23:27:21 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Napraforgó gőték

Az évtizedek óta tanulmányozott egyik gőte-féle embriói szolgálnak még némi meglepetéssel számunkra. Hosszú tanulmányozás után ugyanis rájöttek, egy gőte az első ismert gerinces, amely fotoszintetizáló endoszimbiontával rendelkezik.

A foltos harántfogúgőte (Ambystoma maculatum) petéje zöld, mert embrió korában szimbiózisban él az Oophila amblystomatis algával, ami az embrió nitrogénben gazdag exkrétumát fogyasztja, az általa termelt többlet oxigén pedig gyorsabb fejlődést tesz lehetővé a gőte számára. Ryan Kerney, a kutatás vezetője azonban észrevette, hogy az alga nem csak az extraembrionális mátrixban, hanem magában az embrió sejtjein belül is jelen van. Hosszú expozíciós idejű fluoreszcens fotókat készített kikelés előtti embriókról, és a nem festett szövetekben elszórt pöttyöket látott. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok megmutatták, hogy az Oophila jelen van a sejtekben, valamint azt is, hogy a sejtben a szimbionta köré odagyűlnek a mitokondriumok, valószínűleg azért, mert így közvetlenül vehetik fel az alga által termelt szénhidrátokat és oxigént.

Ez az első beszámoló arról, hogy gerincesek sejtjében fotoszintetizáló endoszimbiontára találtak, ami nyilvánvalóan nem törzsfejlődési örökség, hanem friss szerzemény. A jelenség azért nehezen megmagyarázható, mert egy gerinces szervezet immunrendszere megkülönbözteti a testidegen behatolókat, és elpusztítja azokat.

Lynda Goff, aki 30 éve megállapította, hogy ez a szimbiózis serkenti az embriófejlődést, érdekes részletekkel szolgált, megerősíve ezzel Kerney megfigyeléseit. Goff leírta, hogy - a gőte embrió fejlődésével párhuzamosan - logaritmikusan nő az algasejtek száma, tehát az embrió nem egy állandó méretű algapopulációból gazdálkodik. Elképzelhető volt, hogy az algák a vízből gyorsuló ütemben lépnek be a petébe, ahogy az embrió növekszik, de a jelen eredmények alapján a valószínűbb magyarázatnak tűnik, hogy a növekedéssel együtt az algák is osztódnak.

A szerzők szerint az alga belépése az embrióba a velőcső formálódásakor történik. Ebben a stádiumban ugyanis megfigyelhető egy mini alga-virágzás közvetlenül az embrió mellett. Lehetségesnek tartják, hogy a megnövekedett számú alga teszi lehetővé, hogy néhány közülük a velőcső záródásával bekerüljön a testbe. Elképzelhető, hogy az embrió az alga-virágzás előtt exkrétumot bocsát ki, és így éri el a szimbionta sokszorozódását.

A szerzők szerint azért kerülhette el eddig figyelmünket az algák intracelluláris jelenléte, mert a legtöbben az embriókat még velőcső kialakulása előtti stádiumban vizsgálták.Kerney a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy az alga anyai úton adódik át a pete felszínére, és meg is találta azt a nőstény egyedek petevezetékében.

Hogy hogyan képes egy magasabbrendű szervezet befogadni egy intracelluláris szimbiontát, még megválaszolásra vár, de ez akár millió évek ko-evolúcióját is feltételezheti. De az nagyon valószínű, hogy a jelenség nem egyedi, és hamarosan több, hasonló szimbiózisra is fény fog derülni.

Nature News, 2010.július 30.

Lózsa Rita
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés