2018. október 15. hétfő
Teréz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Nappali nyitvatartás a hernyók ellen - 2010-01-24 19:18:32 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Nappali nyitvatartás a hernyók ellen



A Nicotiana attenuata fajba tartozó dohánynövény se veled-se nélküled kapcsolatban áll a virágait éjszakánként látogató szenderekkel. Ezek az ízeltlábúak porozzák meg a növényt, ugyanakkor a petéiket is ide rakják le, amelyekből aztán éhes hernyók kelnek ki. Egy új ökológiai tanulmány szerint a hernyók által megszállt növény megváltoztatja virágainak „nyitva tartási idejét”.  Így vonzóbbá válik a kolibrifélék számára, ami azért előnyös, mert a madarak jóval kíméletesebb megporzók, ugyanis a levelekhez hozzá sem nyúlnak.





Danny Kessler






Danny Kessler, a németországi Max Planck Intézet ökológusa fedezte fel a virágzás idejének megváltozását 2008-ban, a terepkísérletek helyszínén, az észak-amerikai Utah államban, ahol a termesztett dohány vad rokona él. Azon a nyáron, a kutató épp képet próbált készíteni a növény megporzásáról a készülő Science-cikkhez, legalább olyan jót, hogy megjelenhessen a magazin borítóján. „Észrevettem, hogy a virágok egészen másként néznek ki reggel”- számol be tapasztalatairól. A N. attenuata hagyományosan alkonyatkor nyitja ki virágait, amelyek másnap reggel 9 óra körül bezáródnak, a megfigyelt növény virágai azonban reggel bontották ki szirmaikat. „Ennek nem szabadott volna megtörténnie”- állítja Kessler kollégája, Ian Baldwin, aki szintén a Max Planck Intézet ökológusa.

A Kessler által fotózott növényen, valamint környékbeli fajtársain, számos hernyó táplálkozott. Így Baldwin és kollégái arra keresték a választ, hogy a virágzási időben bekövetkező változás lehet-e a rágás következménye. Hernyókat helyeztek kártevőktől mentes dohánynövényekre, és 8 nap után azt tapasztalták, hogy a növények 35%-a reggel nyitja virágait, a kontroll csoport (amelyekre nem tettek hernyókat) 11%-ához képest. A reakció hasonló volt, amikor Kessler felsértette a leveleket, és a sebbe hernyónyálat fecskendezett.

A kutatócsoport megvizsgálta magukat a reggel nyíló virágokat is, és úgy találták, azok sokkal vonzóbbnak tűnnek a kolibrik számára; kevesebb ízeltlábú attraktáns vegyületet bocsátottak ki, kisebb volt a nektár cukortartalma (pont ahogy a kolibrik szeretik), valamint az alakjuk is hosszúkásabb volt, szintén a madaraknak kedvezve. Eredményeiket január 21-én közölték a Current Biology online kiadásában.

 „Az eredmények azt mutatják, hogy a növények rendkívül érzékenyen reagálnak ezen hernyók támadásaira”- mondja Baldwin. A növényevők elleni válaszreakció számos növényfajra jellemző, és a legkülönbözőbb megnyilvánulásai lehetnek (pl. toxin termelés, a cukrok gyökérben való raktározása új levelek fejlesztése helyett). A virágok formáját és a virágnyílás időzítését eddig genetikailag kódoltnak gondoltuk – állítja Jeffrey Conner, a Michigan State Egyetem Kellog Biológiai Állomásának ökológiai genetikusa. A kutató szerint, aki a fent említett kísérletben nem vett részt, az eredmények azt sugallják, hogy a növények a környezeti tényezőktől függően képesek a virágnyílást befolyásolni.

Ted Turlings, a svájci Neuchâtel Egyetem ökológusa „nagyon elegánsnak” tartja a tanulmányt. Rámutat azonban egy hiányosságra: a vizsgálat nem tért ki arra, hogy a virágok nappali nyílása csökkenti-e a növényevők hatását. Kessler azt mondja, ezt nem tudta ellenőrizni, mivel a kísérlet évében, 2009-ben a szenderek száma meglehetően kevés volt, ám reméli, hamarosan megismételheti a kísérleteket.

Baldwin szerint a kutatás gyakorlati haszna, hogy rávilágít: sokkal nyitottabban kell gondolkodnunk a gazdasági kártevők irtásáról. „Jelenleg elég egyszerűen védekezünk a kártevők ellen: lepermetezzük őket méreggel”- mondja. A tanulmány szerint talán más módon is megbirkózhatunk a problémával: tegyük a növényt kevésbé vonzóvá a kártevők édesanyja számára.

Helen Fields, ScienceNOW Daily News, 2010. január 21.

Borsics József


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Ez a cikk még nem lett értékelve.

Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés