2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Minden emlős egy ütemre lép - 2010-01-04 21:05:33 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Minden emlős egy ütemre lép

Sok állat már rögtön születése után próbál lábra állni. Ezzel szemben egy csecsemőnek legalább egy évre van szüksége ahhoz, hogy megtegye az első, bizonytalan lépéseket. Vajon valami alapvetően különböző dolog játszódik le egy csecsemőben? Lehetséges, hogy nem. Egy új tanulmány szerint az embernek és más állatoknak a lábra álláshoz szükséges idő szoros összefüggésben van az agy méretével.

Martin Garwicz, a Lundi Egyetem (Lund University, Svédország) kutatója és munkatársai régebbi kutatásaik során már felfedezték, hogy azaz időintervallum, ami alatt a vadászmenyét és a patkány elsajátítja a különböző motoros képességeket, mint a kúszás és a futás, meglepően egyformák. Ezek után a kutatók feltették a kérdést, vajon az emlősöknél általános-e ez a hasonló időzítés a motoros fejlődésben.

24 különböző fajnál figyelték meg, és hasonlították össze a megtermékenyítés és a járás között eltelt időt, és azt, hogy ez az időtartam hogyan függ össze különböző változókkal, mint a terhesség ideje, a felnőtt testtömeg és a felnőtt agy tömege. Ahogyan már beszámoltak róla korábban, az agy tömege a leginkább (94%-ban) felelős abban, hogy a különböző fajoknál, különböző idő szükséges a járás elkezdéséhez.

Azok a fajok, amik nagyobb agymérettel rendelkeznek – például az ember – később kezdenek el járni. Meglepő módon az a modell, ami a másik 23 faj agyméretén és a járáshoz szükséges időn alapszik, majdnem tökéletesen megjósolja egy csecsemő járásának kezdetét. „Mindig kivételnek tartjuk az embert”- mondja Garwicz, „de valójában pontosan akkor kezdünk el járni, amikor az a többi emlős alapján várható”.

A többi változó – mint a terhességi idő és a születési agytömeg – szintén jól korrelál azzal a korral, amikor az állatok járni kezdenek, kivéve az embert. Ez nem meglepő, hiszen az ember a fejlődésének szokatlanul kis idejét – és szokatlanul kisméretű agy fejlődik ki ezalatt – tölti a méhen belül. Ez a modell hozzáilleszthető az emberi fejlődés szokatlanságához, mert nem a születés, hanem a megtermékenyítés és a járás elkezdése között eltelt időt használja fel. (Más szélsőséges példára, mint például a lóra is ráillik ez a modell. A lónak hosszú terhességi ideje van, mégis a születés után majdnem rögtön lábra áll a csikó.)

Barbara Finlay, a Cornell Egyetem kutatója szerint ezek az eredmények egyfajta bizonyítékai az emlősök „fejlődési órájának”. Saját kutatásának eredményei azt mutatták, hogy születés előtt a különböző emlősöknek hasonló időrendjük van az agyuk fejlődésére. De úgy képzelte, hogy egy olyan születés utáni mérföldkő, mint a járás kezdete sokkal egyénibb sajátosság. „Meglepődtem, azt hittem, hogy az óra kezd elromlani. Érdekes kérdés, hogy az óra működik-e olyan későbbi mérföldköveknél is, mint például a szaporodás.

ScienceNOW Daily News 15 December 2009

Kisvári Gábor

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés