2018. január 21. vasárnap
Ágnes
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Miért csíkosak a tengeri kígyók? - 2010-04-16 07:53:00 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Miért csíkosak a tengeri kígyók?

A kültakaró rajzolata sok faj esetében az evolúció során azért alakult ki, hogy a túlélést segítse. Míg a rejtő- és elrettentő színek hasznosságát könnyű belátni, sok esetben a minta funkciója nem egyértelmű. A Sydney Egyetem kutatóinak tanulmánya arra keresi a választ, hogy miként alakult ki a számos tengeri kígyóra jellemző, feltűnő csíkos mintázat.

Rick Shine professzor és Dr. Adele Pile felfedezték, hogy a tengeri kígyók mintázata nagyban befolyásolja az állatok bőrének algák okozta nyálkásodását. A Proceedings of the Royal Society B e havi számában megjelent közlemény emellett új megvilágításba helyezi a kígyók vízi térhódításának evolúciós folyamatát.

A tengeri kígyók a szárazföldi mérges kígyókból (mint pl. a nagyon erős mérgű ausztráliai tigriskígyó - Notechis scutatus) fejlődtek ki, és körülbelül 5 millió éve tértek vissza az óceánba. Shine professzor szerint a tengeri kígyók ideális modellállatai az evolúciós vizsgálatoknak, mivel szárazföldi rokonaikkal összehasonlítva megfigyelhetjük az eltérő élőhelyen jelentkező, eltérő szelekciós erők okozta különböző jellegek kialakulását.

A kígyók „életmódváltása” egy sor új kihívást jelentett számukra. Hogy az új közegben életképesek maradjanak, alkalmazkodniuk kellett, így farkuk vége evezőszerűen ellaposodott, az orrnyílásaik lezárhatóvá váltak, és tüdejük megnövekedett, hogy több időt tölthessenek a víz alatt.

A tengeri kígyók egy másik szembetűnő tulajdonsága a mintázatuk. A legtöbbjük csíkos, míg szárazföldi rokonaik inkább egyszínűek, vagy tarkák. A kutatókban felmerült a kérdés, mi lehet ennek az oka? Mivel a tengeri élőhelyen gyakori az állatok testének algás nyálkásodása, Shine professzor kutatócsoportja úgy döntött, megvizsgálja, van-e összefüggés a mintázat és az algásodás között.

A kutatók egy Csendes-óceánban honos fajt vizsgáltak (Emydocephalus annulatus – a képen), melynek színezete és mintázata a fajon belül is roppant változékony; a koromfeketétől a szürkén át a fekete-fehér csíkosig szinte az összes létező átmenet fellelhető. A kutatócsoport mintegy 4 éven keresztül vizsgálta a szabadon élő egyedeket. Megfigyeléseik szerint a fekete színváltozatok testét jelentősen több alga borította, mint fekete-fehér fajtársaikét.

 „Miután felfedeztük, hogy a nyálkásodás és a színezet között összefüggés van, azt kellett bizonyítanunk, hogy egyedül az állat sötét színe áll a fokozott algásodás hátterében”- számol be Shine. A kutatócsoport fekete, fekete-fehér, illetve fehér műanyag kígyókat helyezett a vízbe, és azt vizsgálták, hogyan kolonizálják az algák az eltérő színű modelleket. Az eredmények alapján elmondható, hogy a szín önmagában felelős a nyálkásodás mértékéért. A sötét szín egyértelműen több algát vonzott, mint a fekete-fehér, míg a legkevesebb a fehér színű modelleken jelent meg. Ennek oka az lehet, hogy bizonyos tengeri algák spórái szívesebben telepednek meg sötét objektumokon.

Ezután felmerül a kérdés: mivel jár ez a megnövekedett algatakaró a kígyóra nézve? A legkézenfekvőbb következmény az állat hidrodinamikai tulajdonságainak romlása. A kutatók vizsgálatai alapján a nyálkával borított kígyók sebessége akár 20 %-kal is csökkent.

A szárazföldi kígyók színezetének alakulása leginkább a hőháztartással összefüggésben tárgyalható. A sötétebb szín több napsugárzást nyel el, de egy bizonyos árnyalatnál sötétebb állatok már feltűnőek lehetnek a ragadozók számára, így egy arany középutat kell választaniuk, ahol maximális a hőfelvétel, de a sötét szín még nem jelent túlzott kockázatot. A tengeri kígyók esetében viszont a hőmérsékleti tényezőt nem vehetjük figyelembe, a víz alatt ez nem játszik szerepet.

Akkor miért léteznek egyáltalán fekete színváltozatok a tengeri kígyók között? Felmerül a gyanú, hogy valamiféle rejtett előnyt jelent az algásodás. Shine professzor szerint „nyilvánvaló, hogy egyensúly áll fenn az algás nyálkásodás előnyei és hátrányai között, ezért figyelhetjük meg ezt a színezetbeli változatosságot. Az algatakaró ugyan lelassítja az állat mozgását, de lehetséges, hogy az algák fotoszintézise cserébe több oxigénhez juttatja a kígyót.”

Így valószínű, hogy a tengeri kígyók esetében a fekete-fehér csíkos mintázat jelenti az arany középutat, az előnyök és hátrányok optimális egyensúlyát, azaz a legelőnyösebb evolúciós stratégiát.

ScienceDaily (Apr. 14, 2010)

Borsics József

 

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 11, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés