2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Mi lesz veled, Antarktisz? - 2012-07-17 08:02:14 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Mi lesz veled, Antarktisz?

Az Antarktisz, a Föld déli-sarkvidéke több mint kétszer akkora, mint az Amerikai Egyesült Államok, és az egyetlen olyan kontinens, ahol nincsenek városok, kormányzat, állandó lakosok, de mégcsak időzónák sem. Ez a bolygó leghidegebb, legszárazabb, legszelesebb, egyszóval legzordabb vidéke, mégis itt található az ivóvízkészletünknek több mint 90%-a, hatalmas jégtáblákban lekötve. Akik olykor ide látogatnak, – tudósok, az őket kísérő személyzet, valamint turisták – azok csak rövid ideig maradnak. A földrésszel kapcsolatos ismeretek az első, 100 évvel ezelőtti felfedezése óta számos változáson mentek keresztül. Például bebizonyosodott, hogy több mint 300 szubglaciális tóval büszkélkedhet, amelyek közül egyesek elérik a Nagy-Tavak méretét.

A legtöbb embernek nincs tudomása arról, hogy a sarki területek a legérzékenyebbek a Földön a globális felmelegedésre, azaz a leghamarabb reagálnak, mint egy „kanári a szénbányában” (amikor még nem álltak rendelkezésre a megfelelő műszerek, a szénbányászok kalitkában egy-egy kanári madarat vittek magukkal a mélybe, mivel ez az embernél érzékenyebb az oxigénhiányra, és egyfajta biztonsági rendszerként érzékelni tudja a felgyülemlett metán vagy szén-monoxidot, jelezve a munkásoknak, hogy el kell hagyniuk a járatot).

Az Antarktisz bolygónkon egyfajta termosztátként működik, azaz sok szempontból a globális klímaváltozás eredményeként ugyanaz fog történni az egész Földön, amit előre megfigyelhetünk ezen a kontinensen. Sajnos jelenleg csak nagyok kevés ismeretanyag áll rendelkezésünkre a Déli-sarkról, így az újabb kutatások ezen a területen kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy megértsük mindazokat a változásokat, amelyekkel az emberiségnek szembe kell majd néznie a közeljövőben.

Az Antarktiszt azonban sajnos számos tényező veszélyezteti, ahogy azt összefoglalja és felülvizsgálja egy nemzetközi kutatócsoport, a Science c. folyóiratban megjelent tanulmányukban. A munkában részt vett a térséget több mint 25 éve kutató Mahlon "Chuck" Kennicutt II, a Texas-i A&M Egyetem oceanográfus professzora, a nemzetközi kutatásokat koordináló Antarktiszt Kutató Szakbizottság elnöke is. Szerintük az kontinensnek a globális felmelegedés miatt egyre több fenyegető tényezővel kell szembenéznie, köztük: a jégtáblák olvadása, a növekvő idegenforgalom, a túlhalászás, a szennyezések és az invazív fajok benyomulása a területre. Aggodalomra a leginkább és hosszútávon a kontinensen és a környező óceánban lehetséges olaj, gáz és ásványianyag kiaknázás ad okot.

Az elmúlt fél évszázadban jól működő Antarktisz-egyezményt (Antarctic Treaty System) 1962-ben írták alá, szabályozza a kontinensen zajló gazdálkodást, és jelenleg is 50 ország tartja be. Azonban ma a globális klímaváltozás nyomása alatt áll, hiszen az országok állandó és erősödő érdeklődést mutatnak a területen található természeti erőforrások iránt (halak, krillek, olaj, gáz, ásványi anyagok). Habár az Egyezmény tiltja az olaj vagy a földgáz felszínre hozását, ez a következő években megváltozhat, hiszen a múltheli akadályok lassan megszünnek. A technológiák ugyanis folyamatosan fejlődnek, és gazdaságossá teszik a kiaknázást, ahogy történt az az alaszkai észak-slope-i fúrások esetében, ami az elmúlt három évben a világ egyik legnagyobb olajforrásává vált, miközben az 1960-as években ez elképzelhetetlennek tűnt. Ennek következtében az Antarktisz veszélyeztetettsége nőni fog a közeljövőben.

Ugyanakkor valós aggodalomra ad okot a másik nagy probléma, a jég olvadása a területen. Ahogy a bolygó folyamatosan melegszik, és a hatalmas jégtakarók elolvadnak és szétesnek, a tegnerek szintjei drasztikusan emelkednek, ahogy azt nemrég jelentették a Egyesült Államok keleti partvidékeiről, hogy a növekedés sokkal gyorsabb, mint azt korábban várták. Ez világszerte aggodalomra ad okot, ahogy az is, hogy a tudósoknak csak kezdetleges információik vannak arra vonatkozóan, hogy ezek az „alvó óriások” mikor és mennyire fogják fogják megemelni a világ vizeinek szintjét.

Ugyanakkor a térségben egyre növekvő turizmus és a számos tudományos expedíció jelenléte arra utal, hogy nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a közeljövőben állandó emberi települések jöjjenek létre az Antarktiszon.
Összegezve mindezeket, az Antarktisz megőrzésére és védelmére irányuló erőfeszítések komoly kihívások elé néznek. Fontos tehát, hogy a tudósok meggyőződjenek arról, hogy a meglévő megállapodások és azok gyakorlati alkalmazásai elég hatékonyak-e ahhoz, hogy a régió valóban a megfelelő védelemben részesüljön a következő 50 évben is. A politikai döntéshozók ismerik ezeket a kihívásokat, és ha nem veszik időben figyelembe őket, akkor az jelentős negatív következményekkel járhat.

Forrás: Science Daily, Science

2012. július 17.

Dimény Orsolya

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés