2018. január 22. hétfő
Vince, Artúr
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Mesterséges sejt, hangya lélek - 2010-07-22 15:40:26 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Mesterséges sejt, hangya lélek

A nanorészecskék világa napjaink egyik kiemelt kutatási területe. Ennek eredményeit is felhasználja az orvostudomány nagy előrelépést sejtető technológiája, a mesterséges sejtek általi kemoterápia lehetősége. A sejtek által szállított, és a kívánt helyen nagy hatékonysággal felhasználható gyógyszerek többek között a gyulladások és a rosszindulatú daganatok kezelésében nyitnak új perspektívát. Egy friss kutatás a hangyák kommunikációját ötvözi a mesterséges sejtek nanorészecskéivel, ezzel megalapozva egy hatékony kommunikációs és önszerveződési stratégiát.

A hangyák és a nyálkagombák szociális kapcsolatain alapul a University of Pittsburgh munkatársainak új kutatása. A mérnökök önszerveződésre képes mesterséges sejteket állítottak elő, melyek önálló csoportokba rendeződve egymással kommunikálni és kooperálni képesek. A magyar érdekeltségű tanulmányt a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) hasábjain publikálták. Az eredmények jelentős előrelépést jelentenek olyan szintetikus sejtek előállítása felé, melyek természetes organizmusokként viselkednek, és képesek olyan fontos, kis léptékű funkciók ellátására, melyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a vegyipartól a medicináig terjedő igen széles körben.

A csoport által kidolgozott számítógépes modell segítségével olyan mesterséges sejteket (vagy mikrokapszulákat) lehet fejleszteni, melyek képesek a kommunikácira, önállóan mozognak, és képesek szállító funkció betöltésére, például vegyületek szállítása kémiai reakciókhoz. Balázs Anna, a Pitt’s Swanson School of Engineering professzora és egyben a cikk társszerzője szerint a legfontosabb jellemzőjük azonban a „biológiai inspirációból” fakad. Nem pusztán kémiai és fizikai folyamatok útján látják el feladatukat, hanem a belső bonyolult biokémia hiányának ellenére összetett természetes szervezetként képesek viselkedni.

A mikrokapszulák nanopartikulumok kibocsátásával hatnak egymásra. A kommunikáció ezen módja hasonló a biológiai sejtek közötti jelátvitelhez, és megteremti a csoportokba rendeződés lehetőségét. A hangyákhoz hasonlóan a mikrokapszulák is kémiai jeleket hagynak maguk mögött, melyeket követve a további társak is megtalálják a célt. Az interakció két különböző nanorészecske cseréjével zajlik. A „jelző” sejt agonista hatású részecskéket bocsát ki, mely a második, „cél” mikrokapszulát antagonista hatású nanorészecskék kibocsátására sarkallja.

Ha a jelző sejt agonista anyagot bocsát ki, a cél sejt antagonista válasszal blokkolja az első sejt szekrécióját. A jelző sejt elnémulása a cél sejt válaszának végét is jelenti. Ez azonban lehetővé teszi a jelző sejt újbóli aktiválódását. Ezzel a mechanizmussal a mikrokapszulák a sejt-sejt közötti párbeszéd ördögi körébe szorulnak. A kutató azonban képes beavatkozni a kapszulák áteresztőképességének változtatásával, és a nanorészecskék mennyiségének meghatározásával. Ily módon kontrollálható a dialógus.

A kibocsátott nanopartikulumok, és a helyváltoztatási képesség következtében a mikrokapszulák alatti felszín megváltozik. A sejtek polimer alapú fala nyomást gyakorol a környező folyadékra, melyre a folyadék ellenhat, így mozgatva előre a kapszulát. Ugyanakkor a jelző sejt nanorészecskéi tovább lökik a célsejteket. A jelző sejtek mozgásuk közben magukhoz vonzzák a cél sejteket, így a kapszulák csoportokat kezdenek képezni. Balázs Anna szerint a gyakorlati használatban ez azt jelentheti, hogy a jelző sejtek szállítják a rakománnyal feltöltött célsejteket. A következő lépésben a célsejtek közötti differenciációt kell megoldani, tehát a felvevendő és eldobandó célsejtek közötti választás lehetőségét.

A jelző sejtek által kibocsátott részecske mennyiségének változtatásával különböző sejtformákat lehet kialakítani. A sejtek így képesek lehetnek számos funkció ellátására. Biológiai membránok, gátak készítésén túl a daganatos sejtek elleni küzdelemben is hatékony lehet az új módszer. A célsejtek szállító funkciója révén a kemoterápia specifitása és hatékonysága sokat javulhat. A lokális támadás lehetősége a gyógyulás esélyének növekedését, és a káros mellékhatások minimalizálását biztosítja.

ScienceDaily, 2010-07-20

Veres Dániel
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés