2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Mesterséges fákkal a klímaváltozás ellen? - 2013-07-08 13:27:58 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Mesterséges fákkal a klímaváltozás ellen?

2013. májusában riasztó adat látott napvilágot: a légköri szén-dioxid szintje elérte a 400 ppm-es értéket, amire utoljára 800 ezer éve volt példa. És bár a klímaváltozás hatásait már mindennapjainkban is érezzük, az emberiség alig mutat hajlandóságot a kibocsátás csökkentésére. A légköri CO2-szint ugyan csökkenthető lenne irányított erdőtelepítéssel, ez azonban értékes termőterületeket vonna el a mezőgazdaságtól. Kutatók ezért olyan új eljárásokkal kísérleteznek, melyek közvetlenül, kémiai módszerekkel vonják ki ezt az üvegházhatású gázt a légkörből.

Klaus Lackner, a Columbia Egyetem Fenntartható Energiaellátást kutató Lenfest Központjának igazgatója olyan mesterséges fát tervezett, amely „leveleivel” az igazi fáknál 1000-szer hatékonyabban vonja ki a levegőből a CO2-ot, mindezt anélkül, hogy a fotoszintézishez napfényre lenne szüksége. Így a leveleket sokkal sűrűbben lehet elhelyezni, méhsejt elrendezést alkotva akár takarhatják is egymást. A levelek papírvékonyságú műanyagból készültek, amelyek műgyanta bevonata nátrium-karbonátot tartalmaz. A nátrium-karbonát a légköri szén-dioxiddal kölcsönhatásba lépve bikarbonáttá, a jól ismert szódabikarbónává alakul, amelyből víz hozzáadásával felszabadítható a szén-dioxid. A körfolyamat tetszőleges számú alkalommal ismételhető.

Az alapelv már korábbról is ismert volt : űrhajókban, tengeralattjárókban rutinszerűen használják a nátrium hidroxidot a szén-dioxid elnyeletésére, így alakítva újra lélegezhetővé a zárt térben keringő levegőt Az elegyet felmelegítve a lúg újra alkalmassá válik a CO2 megkötésére. Amiben Lackner technológiája újat tud nyújtani, az az alapanyagok rendkívüli olcsósága és tartóssága. Számításai szerint egy ilyen „fa” napi egy tonna szén-dioxidot tud kivonni a légkörből. A szerkezet nagyjából 1,1 megajoule energiát igényelne egy kilogramm CO2 kivonásához és összesűrítéséhez. Ehhez kell még hozzászámítani a gyanta nedvesen tartásához és regenerálásához szükséges víz mennyiségét.10 millió ilyen szerkezet egy év alatt már 3,6 milliárd tonnányi szén-dioxidot tud megkötni, ami körülbelül a teljes kibocsátás 10%-a. 100 millió fával pedig az emberiség évi teljes CO2 kibocsátása semlegesíthető. Ha ugyanezt valódi fákkal akarnánk megvalósítani, ezerszer ennyit kellene ültetnünk.


De mi legyen a kivont CO2 sorsa? Lackner több lehetőséget is felvázol:  Az összesűrített szén-dioxidot kiürült víztározó rétegekbe vagy kimerült olajmezőkbe lehetne visszasajtolni. A peridotit vagy bazalt típusú kőzetek, pedig nyomás alatt nem csak tárolják a bepréselt szén-dioxidot, hanem kémiai reakcióba is lépnek vele, amely hosszú távra megoldaná a gáz tárolását. Mivel a CO2 egyenletesen oszlik el a légkörben, a mesterséges fákat közvetlenül a tározásra kiszemelt földtani képződmények fölé lehetne telepíteni. Folyékony üzemanyaggá konvertálva járműveket lehet vele meghajtani: vízzel reagáltatva szintézisgázzá – szén-monoxid és hidrogén keverékévé –, amely tovább alakítható szénhidrogén típusú üzemanyagokká. Bányászati célokra is felhasználható lenne az így kivont CO2 : olajkutak hozamának fokozására már régóta használatos CO2 beinjektálása. Van tehát egy működő technológiánk a légköri CO2 kivonására és tárolására. De hogy ez gazdaságilag is kifizetődő-e, már egy másik kérdés. Lackner szerint a CO2 egy tonnájának kivonását 200 USD-ból lehetne megvalósítani, ami a módszer tömegessé válásával 30 USD-ra csökkenne. Ez az összeg (amely jóval optimistább az Amerikai Fizikai Társulat által becsült tonnánkénti 600 dollárnál), már az olajtársaságoknak is kifizetődő lenne, akiknek 100$ tonnánkénti árnál érné meg felhasználni a CO2-ot a kitermelésük fokozására.

A végső kérdés így fogalmazható meg : mikor fogja meghaladni a befektetés össztársadalmi haszna a klímaváltozás okozta károkozás értékét? A klímaváltozás az emberi civilizációt is folyamatosan a károk enyhítésére kényszeríti, amelyek megtakaríthatóak lennének a légköri CO2 megkötésével. A CO2 kivonás így az emisszió elkerülésének szinonimájává válna. Ebben az összefüggésben pedig már mindenképpen megtérülő lenne a befektetés.

Forrás : Scientific American, io9.com, BBC.com

2013. július 8.

Sugár Dániel



Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés