2018. október 16. kedd
Gál, Bedő
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Mesterséges élőlény a láthatáron - 2010-05-26 10:10:32 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 9 hozzászólás 
Mesterséges élőlény a láthatáron

Craig Venter nevéhez már eddig is számos áttörést köthettünk: az első organizmus genomjának megszekvenálását nem sokkal később a humán genetikai állomány nyilvánosságra hozatala követte. A „genetika Darth Vadere„ most újra hallat magáról: munkatársaival megalkották az első mesterséges élőlényt.

A Science folyóiratban május 20.-án publikált tanulmány hasábjain
Venterék szintetikus élőlénynek nevezik az általuk létrehozott egysejtű baktériumot, noha annak csak a genetikai állománya mesterséges. A szakemberek egy viszonylag egyszerű, kisméretű genommal rendelkező fajt, egy mikoplasma baktériumot választottak kutatásuk tárgyául. Azt követően, hogy laboratóriumi körülmények között előállították mesterséges kromoszómáikat, egy, a nemzetségen belüli, ám más fajhoz tartozó baktériumsejtbe juttatták be azokat. A fogadó szervezetből előzőleg kiürítették a genomot, ám azon kívül minden más organellumot és a citoplazmáját is meghagyták. Az átvitel rendkívül sikeresnek bizonyult, hiszen csupán néhány gén veszteséggel járt, s a beépülést követően máris működésbe lendült a „gépezet.” A gazdaszervezetben olyan fehérjék termelődtek és olyan folyamatok indukálódtak, amelyek a kromoszómákat hordozó fajra jellemzőek, emellett az organizmus élet-és szaporodóképes volt.  Így Venter és munkatársai immáron az elsők közé tartoznak, akik úgy avatkoztak be külsőleg egy élőlény genetikájába, hogy nem utólag és módosításokat eszközölve dolgoztak, hanem teljes egészében ők állították elő a genetikai anyagot még mielőtt azt élő sejtbe jutatták volna.

A sikeres kísérlet eredményeit mindenképpen folytatni kell, a célok között most már magasabbrendű élőlények genomjának előállítása szerepel. A kutatók reményei szerint nemsokára lehetővé válik, hogy olyan élőlényeket teremtsenek, akik az általuk „megszabott” módon élnek, hiszen genetikai kódjukat egy-az- egyben ők alkotják meg. Így például lehetőség nyílik szén-dioxidot kötő algák előállítására, de gyógyszer-és vakcinafejlesztők, valamint az élelmiszeripar is sikeresen alkalmazhatja a jövőben a mesterséges élőlényeket. A lehetőségek tárháza óriási, reméljük sok minden meg is valósul a közeljövőben.

Tuboly Eszter

ScienceDaily, 2010.május 20.
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Ez a cikk még nem lett értékelve.

Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: YOJIKA2010-06-04 08:13:18 
sebolili, ott a pont! :)
 
Küldő: sebolili2010-05-31 14:26:05 
"...például lehetőség nyílik szén-dioxidot kötő algák előállítására..."
Miért, most mit kötnek meg az algák?
 
Küldő: Kate_amnezia_2010-05-30 13:28:48 
http://www.sciencemag.org/cgi/rapidpdf/science.1190719v1.pdf Itt elérhetitek a teljes cikket. Kellemes olvasást.
 
Küldő: kisfiú2010-05-27 17:08:30 
Szerintem is lehetne egy kicsit mélyebben írni erről az egészről. Akár egy másik cikkben is.., mert ez elég fontos (lesz).
 
Küldő: Kupac2010-05-27 14:49:56 
C. Lartigue et al., Science 317, 632 (Aug 3, 2007)
Ez alapján úgy látom, hogy nem távolítják el az eredeti genomot, hanem gátolják a felvevő sejtek DNS szintézisét. Azok pedig felveszik az új genomot (polietilénglikol transzformálás), és (gondolom) osztódnak, vagy valami ahhoz hasonló. Aztán antibiotikum rezisztencia alapján szelektálják őket (ez csak az új genomban van meg). Jó eséllyel lesznek olyan kolóniák, amelyek csak az új genomot tartalmazzák. Voltak olyanok is, amik a régit+antibiotikum rezisztenciát tartalmazták, de azok csak jóval később jelentek meg.
 
Küldő: lengyela2010-05-27 12:58:37 
Köszi a készséges választ, de egy kicsivel konkrétabb dolgokat várnék. :) Bár a mesterséges kromoszómákról azóta találtam anyagot (többek közt egy jegyzetemben is:D)

A baktériumok cirkuláris szerveződésű genetikai anyagát is szokták kromoszómának nevezni.

Továbbra sem értem, hogy lehet gyakorlatban megvalósítani, hogy egy (pláne több) baktériumból csak a DNS hiányozzon, de közben ne szűnjön meg a sejtek integritása.
 
Küldő: Pety912010-05-27 11:23:18 
A kromoszóma ugye fehérjékre feltekeredett DNS szal a mesterséges kromoszóma leginkább mesterségesen előállított DNS lenne. Nem vagyok a prokarióták szakértője, de én úgy tudtam eddig hogy a kromoszóma leginkább az eukarióta sejtekre jellemző. A prokarióta sejtalkotók a szabad riboszómák, ostor, csilló lennének, és a genetikai anyagot legegyszerűbben talán speciális enzimekkel lehet eltávolítani, először szétszabdalják a DNS-t aztán az új szintetikus DNS lép a helyébe.
 
Küldő: lengyela2010-05-27 10:14:01 
Lehet, hogy ostobák a kérdései, de remélem, valaki lesz olyan kedves és válaszol.

Milyen egy mesterséges kromoszóma? Miből van, hogy készül? A cikkből csak az derül ki, hogy elkészítették, de ... mit?
Ezen kívül hogyan lehet megoldani egy baktériumnál, hogy a citoplazma "és más organellumok" (apropó milyen organellumokra gondolhat a szerző?) benne maradjanak a fogadó szervezetben, a genetikai anyagot viszont eltávolítsák?
 
Küldő: kisfiú2010-05-26 16:29:17 
http://www.youtube.com/watch?v=47rUrlzdK3k

Venter-t meginterjúvolják Skype- on kersztül ezzel a synthetic cell - el kapcsolatban. Az otthonában. :D
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés