Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

Megfejtették az első mikrofehérje funkcióját - 2010-07-24 11:48:29	0 hozzászólás
Megfejtették az első mikrofehérje funkcióját Korábban a tudomány úgy hitte, hogy a DNS nem kódoló régiói, az úgynevezett "szemét" DNS aligha rendelkezhet fontos funkciókkal. Egy új tanulmány viszont más megvilágításba helyezheti ezek a szakaszokat: a szemét-DNS-ről ugyanis extrém rövid fehérjék másolódnak, amelyekről ráadásul kimutatták, hogy például a Drosophila embrionális fejlődésében fontos szerepet töltenek be. A nem-kódoló/szemét/"junk" DNS divatos kifejezés volt azokra a DNS részekre, melyek nem fehérjét kódolnak, de valójában ismeretlen funkciójú régiókat takar. A fogalom megalkotásakor egyszerű modell volt érvényben: a DNS fehérjét kódol, a fehérje pedig betölti végrehajtó szerepet. Később pedig az, hogy a bioinformatikai keresésekben open reading frame-nek (ORF) csak a legalább 100 aminosavat kódoló szekvenciát definiáltak, szintén torzította valóságot. Bár tudtuk, hogy rövidebb fehérjék is rendelkeznek biológiai funkcióval, de úgy tűnt, ezek nagyobb fehérjékből proteolitikusan képződnek. A DNS-szemétben való guberálás azonban nagy meglepetéseket eredményezett az utóbbi két évtizedben. A mikroRNS-ek leírása után a fehérjét nem kódoló RNS-ek utáni hajsza reneszánszát éltük. Az eddig funkció nélkülinek tartott DNS-régiók egy része ekkor értelmet nyert, mivel kiderült, hogy nemcsak átíródnak, de a róluk képződő RNS-ek a génszabályozásban komoly szerepet töltenek be az eukariótákban a heterokromatinizációtól a spermatogenezisen keresztül az antivirális géncsendesítésig. A Science legújabb számában japán kutatók közölték az első mikrofehérje funkcióját, valamint bebizonyították, hogy igen rövid RNS szakaszok is képesek transzlálódni, és fontos biológiai szerepet töltenek be. Kageyama és munkatársai egy olyan, nem-kódolónak tűnő gént találtak Drosophilában, amely négy, nagyon rövid ORF-et tartalmaz, 11-től 32 aminosav hosszúságú oligopeptideket. A gén mutációja egy szőrtelen, aberrált fejlődésű embriót eredményez, a gént ez alapján "polished rice"-nak (pri) nevezték el. Bemutatták, hogy ezek a pri oligopeptidek a Shavenbaby (shv) nevű transzkripciós represszor fehérje csonkolását indukálják. A teljes hosszúságú shv a leendő szőrsejtekben gátolja bizonyos gének kifejeződését. A rövid shv viszont aktivátorként hat, és így kialakul a szőrsejt, tehát a pri peptidek egyfajta represszor-aktivátor kapcsolóként működnek. Az shv szabja meg a szőrök térbeli elhelyezkedését, a pri peptidek pedig azok időbeli megjelenését szabályozzák. A szekvencia-analízisek alapján több ezer, 100 aminosavnál rövidebb fehérjét kódoló ORF található például egérben, vagy emberben. Igaz, továbbra sem sokan hiszik, hogy ezek a régiók jelentőséggel bírnak, ám vannak, akik úgy vélekednek: ha nem tudtunk a mikroRNS-ekről évtizedekig, akkor még inkább figyelmen kívül hagytuk a mikropeptideket. Ez a felfedezés ez új megvilágításba helyezheti a pszeudogének megítélését is, melyekre eddig, mint fehérjekódoló gének elromlott maradványaira tekintettünk. A pszeudogének gyakran több stop-kodont is tartalmaznak, így csak nagyon rövid fehérjeláncok képződhetnek róluk, de talán ez talán új funkciókat takarhat. Science, 2010. július 16. Lózsa Rita
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 8, Cikk értéke (1-10):