2018. április 21. szombat
Konrád, Zsombor
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Megértik az iróniát a kisgyerekek - 2010-09-16 21:33:38 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Megértik az iróniát a kisgyerekek

A gyerekek mentális képességeit hajlamosak vagyunk lebecsülni, és ezzel kárt is okozhatunk pszichés fejlődésükben. Gyakori hiba, hogy a felnőttek egymás társaságában a gyereket kibeszélik, és ehhez esetleg szofisztikált beszédmódot választanak, amelyről azt gondolják, a gyerek ezt még nem érti meg. Úgy tűnik azonban, hogy akár már 4-6 éves korban is képesek vagyunk az ironikus beszédet felismerni és használni is.


„A verbális irónia gazdag szemantikai, pragmatikai és paralingvisztikai dimenziókkal rendelkező komplex társadalmi jelenség” - közlésmód. Az irónia funkciója a kritikán alapuló értékelés, mely látszólag egyetértő, ám ezt felülírja a kritikus kifejezésmód. „Az irónia kulcsszereppel bír a társadalmi érintkezésekben. Az ironikus beszélőt a hallgatóhoz képest felsőbbrendűnek, ugyanakkor az irónia által közvetített támadó tónust már tompítottnak érzékeljük”- írja a Scientia Pannonica. Az irónia megértése tehát nagyban függ a hallgató képességeitől és prekoncepcióitól is, ezért a felnőtt társadalomban is félreértésekhez és kellemetlen helyzetekhez vezethet használata.

Eddigi felmérések alapján úgy gondolták, az iróniát nem tudjuk értelmezni 8-10 éves korunk előtt, az ilyen témájú vizsgálatokat azonban laboratóriumi körülmények között végezték, és főleg a szarkazmusra irányultak. Egy kanadai csoport éppen ezért úgy döntött, körüljárja ezt a kérdést otthoni környezetben, és több kifinomult közlési eszközt is monitoroz: a retorikai kérdést („Mit bámulsz?”), hiperbolát (túlzó kifejezés), az eufemizmust (amikor finoman fejezünk ki valami sértő dolgot) és a szarkazmust (bántó gúny).

A vizsgálatokat 39 család bevonásával végezték, és a gyerekek irónia-értésén kívül felmérték mind a szülők, mind a gyerekek nyelvhasználatát is. A szülők nyelvhasználatában eltérő preferenciákat találtak. Az anyák főleg retorikai kérdéseket intéztek a gyerekekhez és ironikus nyelvezetet használtak konfliktushelyzetekben. Az apák viszont előszeretettel használtak hiperbolákat - mind nagyító, mind kicsinyítő formában -, és retorikai kérdéseket és szarkazmust. A pozitív interakciókban a hiperbolák és a szarkazmus használata volt jellemző, míg a negatívakban az eufemizmus és a retorikai kérdés.

Bár a gyerekek teljesen csak 6 éves koruktól értették meg az ironikus nyelvet, de a hiperbolikus kifejezéseket már négy éves kortól, a szarkazmust pedig általában megértették. Úgy tűnik, született képességünk a hiperbolák és a retorikai kérdések használata, és egy olyan közegben, melynek szereplőit jól ismerjük, nem okoz nagy gondot az illető hátsó szándékának megértése sem.

Az eredmények a British Journal of Developmental Psychology-ban jelentek meg.

Kisgyermekeknél tehát oda kell figyelni a direkt közlésekre. Mivel azonban kiterjedten használjuk az ironikus nyelvet, hamar megtanítjuk gyermekeinknek értelmezését, vegyük tehát ezt számításba akkor is, amikor előttük beszélünk.

ScienceDaily, 2010. szeptember 16.

Lózsa Rita



Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés