2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Marius halálára: elemzés lépésről lépésre  - 2014-02-20 22:39:34 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Marius halálára: elemzés lépésről lépésre

Nagy felháborodást keltett az interneten és a koppenhágai állatkertre  irányította a figyelmet a múlt héten egy fiatal zsiráf elaltatása, mert a génállománya a biológia sokféleség fenntartása szempontjából az állatkert szerint nem volt megfelelő. A számtalan cikkben és hozzászólásban sok a félreértés arról, hogy mi is történt valójában, és sok ellentétes beszámoló van az esemény körül.

De vajon az állatkert tényleg csak azért “szedett darabokra” egy fiatal zsiráfot, hogy szórakoztassa a  látogatókat ? Kezdjük a  történet a végén, és zárjuk a kezdetekkel.


A zsiráf húsát megetették az oroszlánokkal

Sokan szomorúak azért, hogy a maradványokat az oroszlánok fogyasztották el. De tisztába kell lenni azzal, hogy az oroszlánok ragadozók. Ez azt jelenti, hogy minden hús, amit megesznek, egy másik állat halálával jár együtt. Nincs alternatíva, az oroszlánok nem boldogulnak a vegetáriánus étrenddel. Ha nem zsiráfhúst ettek volna, akkor tehén, sertés vagy juh húst kapnak. Tehát, ha egy állatkertnek van 120 kg egészséges, friss húsa  - egy olyan állatból, amit az oroszlánok megesznek a természetben -  mi egyebet tehettek volna vele? Hagyják megromlani, dobják ki? Miért nem lehet egy állat halála hasznos más állatok számára az állatkertben? Fontos megjegyezni, hogy Marius több volt, mint az oroszlánok eledele. Mint egy új táplálék, általa  gazdagodott az oroszlánok illat és ízmintája. Bár sokan azzal vádolják az állatkertet, hogy barbár szórakozást nyújtott a látogatóknak, a valóságban az élmény az oroszlánoké volt, javítva a fogság egyhangúságát. Az állatkert szerint a hús bármilyen más felhasználása értelmetlen lett volna.


A zsiráfot felboncolták a vendégek előtt

Talán a legtöbb támadás az állatkertben azon döntését érte, hgy felboncolták a zsiráfot  a fizető látogatók előtt. Denise Cummins a Psychology Today folyóíratban azzal vádolta az állatkertet, hogy " lemészárolt egy állatot a szórakoztatásért”,  és az eseményt "nem másnak, mint a konzervatív vadászatnak és véres sportnak" - nevezte. Különösen sokan, mint Jane Velez-Mitchell a HLN-től (Headline News) arról írt, hogyan  lehetséges  az, hogy a boncolás egy  "olyan közönség előtt történt, ahol gyerekek is voltak".  "Ez egy szörnyű üzenetet küld a gyerekeknek, hogy az állatokkal történt erőszakkal minden rendben van".

Először is, a zsiráfot nem "mészárolták le" a nyilvánosság előtt. A boncolást a színfalak mögött végezték, így semmiképp sem volt látványos. A vendégekkel előre közölték az eseményt, szabadon dönthettek arról, hogy részt vesznek-e rajta,  akarják a fotók tanúsága szerint sok embert érdekelt. Senkit sem kényszerítettek arra, főleg nem kiskorúakat , hogy megnézzék a boncolást.
Mi van azokkal a gyerekekkel, akik a fotókon figyelik a boncolást?
Ők a szüleik kíséretében voltak. Függetlenül attól, hogy egy zsiráf boncolása megfelelő-e egy gyermek számára, az a szülők választása és semmiképp az állatkert döntése. Az ötlet miatt, hogy a gyerekeknek is engedték megnézni a boncolást,  igazságtalan és különösen zavaró  gazembereknek nevezi az állatkert munkatársait és a szülőket.

De tegyük fel a kérdést? a boncolás  mint, egy “ mészárosmunka " szórakoztató volt? Egyáltalán nem. Az állatkert állatorvosi személyzetének 3 fáradságos órába került felboncolni az állatot, bemutatták a zsiráf anatómiáját, válaszoltak  a bámészkodók kérdéseire. Ez nem lehet hentesmunkának nevezni  – hanem biológia óra volt.

A legtöbb középiskolás diák az Egyesült Államokban boncolás segítségével tanuljaaz  anatómiát. Az állatok , mint az oktatás eszközei változhatnak: lehetnek férgek, békák, sertésmagzatokvagy akár macskák .  Több anatómiát lehet tanulni a boncolásból,  mint valaha is lehetne egy könyvből vagy előadásból. Így látva az állatokat, ,  mély és tartós megismerését inspirálja annak, hogy milyen  hihetetlenül összetett és sokszínű az élet ezen a bolygón; semmilyen videó vagy fénykép  nem versenyezhet ezzel a személyes élménnyel. Az amerikai biológia tanárok 80%-a boncol a tantermekben, és a boncolás gyakori a biológia tantermekben az egész világon. Egy felmérésszerint  a kanadai biológia tanárok 87,5% egyetértett azzal az állítással, - "az az állat boncolása fontos, a biológia tanításában". Dél-Afrikában a tanárok 2/3-a azt mondta, hogy boncolt állatok felhasználása tanítási /tanulási célokra, növelte az élet tiszteletét .

Sokan voltak azonban, akik gratuláltak az állatkertnek a boncolás jól érthető módon módon való elvégzéshez, A koppenhágai állatkert nem az egyetlen intézmény a világon, ahol alkalmanként különböző okokból “kiselejteznek” állatokat. A legtöbb állatkertben és oceanáriumban  ha az állatok elpusztulnak vagy elaltatják őket, ez zárt ajtók mögött teszik. Az a tény, hogy az állatkert teljesen nyitott volt bemutatni azt, hogy mit csinálnak és kihasználta a lehetőséget, mint egy oktatási bemutatót avendégei számára,  dicséretes.


Mariust elaltatták egy koponyába hatoló rögzített závárzatú pisztollyal


Oszlasuk el gyorsan a pletykákat : Mariust nem fegyverrel (szabadgolyós pisztoly vagy puska) végezték ki. Az állatkertek egészségügyi személyzete egy, rögzített závárzatú eszközt használt, ami azonnal megölte. Voltak, akik " embertelennek" nevezték ezt a módszert és az állatkert több halálos fenyegetést is kapott. Az állatkert személyzetének életét fenyegetni, megdöbbentő. Személyesen lehet tiltakozni az állatkertnél, petíciókat átadni,  de embereket megfenyegetni a zsiráf halála miatt, elfogadhatatlan.

Általánosságban egy állat elpusztításánál a kritériumok nyilvánvalóak: minél gyorsabb  annál jobb, hogy minimálisra csökkentsék a szenvedést és fájdalmat, ha lehetséges. Számos tanulmány született a különböző állat-eutanázia módszerekről, a koponyába helyezett závárzatot tartják az egyik leghumánusabbnak. Különböző módszerek elfogadottak az állatok elvérezteésére, amelyek gyorsan megszakítják az agyműködést  ezek gyorsak és kevésbé fájdalmasak az állat számára.  


A személyzet úgy döntöttött, elaltatják Mariust


Az állatkert tudományos igazgatója, Bengt Holst bőszen kiállt a döntés mellett, altassák el Mariust.
 
A tények:

•    Marius egészséges volt és sokáig élhetett volna
•    Marius 18 hónapos volt, ez az a kor, amikor a hím zsiráfoknak önállóan kell élni a  vadonban
•    Marius része volt annak a fogságban történő zsiráf tenyészpopulációnak, amelyet  az EAZA (Európai Állatkertek és  Akváriumok Szövetségének)  felügyel korlátozott hellyel és finanszírozással
•    Marius genotípusa olyan volt, hogy nem tudott volna hozzájárulni produktívan a tenyészprogramhoz, és az utódainak káros hatása lett volna az állatkerti teljes zsiráf populációra


Mit mondanak ezek a tények?

Természetvédelmi szempontból Marius, mint a tenyészpopuláció tagja nem volt jó választás.  A fogságban tartott állatok nemesítési programja arra törekszik, hogy nem csak egy bizonyos számú állatot tartson fenn, hanem biztosítsa a genetikai diverzitást is annak érdekében, hogy a populáció hosszú távon életképes legyen. A genetikai sokféleség azért fontos, mert ez biztosítja, hogy a populáció, az olyan változásokhoz, mint az éghajlatingadozás vagy új betegségek, alkalmazkodni képes legyen. Elég értelmetlen pénzt és munkát befektetni egy olyan tenyésztési programba, amely nem garantálja a genetikai sokféleséget .

Fontos megjegyezni, hogy a végső cél a faj tenyésztési programjának a megőrzése, fenntartása, amely nem az egyedek megőrzésére koncentrál, és ha az erőforrások korlátozottak, az a követelmény, hogy megőrizzék a genetikai sokféleséget, ami eleve azt jelenti, hogy ezekben a programokban el kell dönteni, hogy mely állatokat hagyjuk szaporodni.

Igaz, az eutanázián kívül  vannak más lehetőségek is, amelyekkel meg lehetett volna akadályozni a zsiráf hozzájáruljon génállományával a tenyésztési programhoz, az egyik   legnyilvánvalóbb az lehetett volna, hogy eltávolítják az állat belső nemi szerveit. A zsiráfokat is hasonlóan lehet ivartalanítani, mint a lovakat.  A zsiráfoknál azonban az ivartalanítás nem tökéletes megoldás. Lehetővé teszi az állat életben maradását, de nem tudják ponotsan, milyen mértékben befolyásolja az életminőségét. Vannak kockázatok, mint pl. súlyos műtéti szövődmények, min pl. a krónikus fertőzés, de még sikeresen befejezett műtét is tartós megatív hatásokkal járhat az állatra nézve. Kasztráláskor nem csak a reproduktív szerveket távolítják el, hanem azokat is,  amelyek hormonokat termelnek és amelyek befolyásolják az állat viselkedését. Ezért nyugodtabbak és jobb viselkedésűek a herélt lovak. Ezeknek a hormonoknak a csökkenése természetesen befolyásolja a viselkedést, és ez  egészségügyi problémákhoz is vezethet.

Mariust át lehetett volna helyezni oly módon, hogy elkülönítsék a termékeny nőstényektől. Voltak ajánlatok más állatkertektől és Mariusnak lehetett volna helyet találni máshol. De a koppenhágai állatkert, mivel tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA), nem tudta áthelyezni az állatot egy tagsággal nem rendelkező intézménynek.  Az EAZA tagjainak meg kell felelni egy bizonyos szintű minőségnek az állat tartásában, amely nem feltétlenül egyezik meg a nem tagok feltételeivel. Továbbá EAZA tagsággal jár az állatok fogságban tartása,  ezért nem értékesítik egy másik helyre, ahol ellenőrizhetetlen az állat vagy utódainak a további sorsa; így akár cirkuszi állat vagy vadászati trófea is lehetett volna. Volt ajánlat EAZA tag állatkert részéről is az átvételre, és ez az az eset, ahol valóban kemény döntéshozatal történt.

Marius el lehetett volna szállítani máshova, ahol élhette volna az életét. Azonban a nagy állatok szállítása nem olcsó, Az áthelyezéssel az állatkert nyerhetett volna egy értékes helyet, amelyet egy másik, megfelelő genetikai állománnyal rendelkező zsiráf tölthetett volna be. Mivel az ilyen lehetőség kevés, hogyan lehet eldönteni, hogy melyik állattal pótolják? Marius fennmaradása értékes erőforrásokat vont volna el a zsiráf populációtól, hogy több lehetőség legyen a faj egészének megőrzésére. Ebben az esetben a koppenhágai állatkert úgy döntött, hogy a faj igényei felülmúlják az egyénét. Nem lehetett egy könnyű döntés és nem  is teljesen támadhatatlan. De ezt támogatták a természetvédelmi szervezetek, állatorvosok és biológusok.

Lesley Dickie, az EAZA ügyvezető igazgatója egyértelműen kijelentette, hogy ő és a szervezet "határozottan támogatja a koppenhágai állatkertet, amely a példát mutat az állatok életkörülményeinek biztosításában, az oktatásban, a kutatásban és fajmegőrzésben". Miközben megérti, miért váltott ki akkora felháborodást Marius halála, Dickie úgy vélte, hogy ez volt a helyes választás. "Az EAZA tagok nem könnyedén altatják el az állatokat.  Alternatívák tártak fel, és egyik sem volt megfelelő, továbbá az EAZA álláspontját elfogadta az International Union for Conservation of Nature  (IUCN) is".

"A természetvédelem nem mindig egyszerű; és nem mindig világos" - mondta a CNN-nek.


Marius születése

Ha Mariusnak azért kellett meghalnia, mert nem voltak megfelelők a génjei, talán van egy sokkal fontosabb kérdés, amit fel kell tenni: miért tették lehetővé a megszületését?A rövid válasz pedig az, hogy a koppenhágai állatkert fogamzásgátlás-ellenes nézeteket vall.  

Az ilyen nézet természetesen vitatható. Az Egyesült Államokban a legtöbb állatkert fogamzásgátlót használ minden alkalommal, hogy kontrollálhassa a  szaporodást. A fogamzásgátló programokat az Állatkertek és Akváriumok Szövetsége kezeli és ellenőrzi. De a koppenhágai állatkert határozottan úgy véli, hogy a párzás és az utódok számának a növelése létfontosságú a fogságban tartott állatok általános mentális és fizikai egészségének fentartásához. Továbbá a fogamzásgátlás kockázatait is figyelembe veszik.

A fogamzásgátlás - különösen az olyan módszer, mint a kasztráció - érzéstelenítést is igényel, ami veszélyes, sőt halálos lehet az állat számára (még inkább egy nagy, kiszámíthatatlan állat esetén). Emiatt sok állatkertek elkerülik az ilyen eljárásokat.. Az USA-ban sok zsiráf fogamzásgátlót kap a takarmányába .

A fogamzásgátlók azonban nem mindig hatékonyak. Volt már rá példa, hogy zsiráf született, miután a nőstény megkapta a patásoknál második leggyakrabban használt hormonális fogamzásgátlót, és nem beszéltünk még a fogamzásgátlók biztonsági és életminőségi kérdéseiről. A fogamzásgátlók használata fertőzésekhez vagy akár rákhoz vezethet, vagy más esetekben súlyos magatartási problémákat és destruktív viselkedést okozhat.

Végső soron azonban a állatkert politikájának fogamzásgátlási filozófiája megalapozott. A koppenhágai állatkert úgy véli, hogy elhibázott megtagadni az állatok természetes szaporodási igényét.  A 2012-es New York Times-ban megjelent cikkében idézi Bengt Holst-ot (tudományos igazgató), aki egyértelműen kifejezi az állatkert véleményét. " Inkább legyen annyira természetes a viselkedésük, amennyire csak lehetséges. Már elvettük tőlük a ragadozó és zsákmány magatartást. Ha elvesszük a szülői magatartást is, úgy nem sok marad számukra". Ugyanebben a cikkben azt nyilatkozta, hogy az állatkert 20-30 egészséges egzotikus állatok altat el minden évben.

A a koppenhágai állatkert szemében, a többlet állatok humánus halála nem szerencsés, de kisebbek költségek, összehasonlítva azzal,  hogy a fogamzásgátlás csökkenti az összes állatnál az életminőséget. Mindaddig, amíg az állat élete jó, egészen a halál pillanatáig, az állatkert úgy véli, erkölcsileg felelős az állatért. Ebben az erkölcsi rendszerben az, hogy milyen hosszú vagy rövid egy állat élete, kevésbé fontos.

Az amerikai állatkertek nézőpontja nagyon különböző. "Azáltal, hogy szabályozzuk a születésszámot az állatoknál, több különböző állatfajt tudunk megfelelőbben gondozni” -  mondta Cheryl Asa, a Saint Louis Zoo és az AZA Wildlife Fogamzásgátlás Center kutatási igazgatója. Ahogy a New York Times-nak kifejtette, az amerikaiak inkább hajlandóak elfogadni a fogamzásgátlást, mint az eutanáziát.


Zárószó: valóban tévedtek?

A cél nem az volt, hogy bárkit is meggyőzzön arról, hogy az állatkert döntése szent és sérthetetlen. Mindenkinek joga van arra, hogy eldöntse az állatkert rosszul vagy jól cselekedett.  Ez nem egy zsiráfborjú értelmetlen meggyilkolása volt, és nem arra szolgált, hogy a fiatal zsiráf testét egy hátborzongtató parádéban mutogassák az állatkert vendégeinek szórakoztatására. Ez egy bonyolult természetvédelmi döntés volt azok az emberek, akinek ilyen jellegű döntéseket kell hozniuk minden nap, akik nincsenek irigylésre méltó helyzetben.

Forrás: discoverymagazine.com

2014. február 20.

Nemes Nagy Zoltán

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 18, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés