2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Már kiválogatható a legéletképesebb spermium - 2010-05-31 09:55:16 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Már kiválogatható a legéletképesebb spermium

A férfi infertilitás, vagy nemzőképtelenség sok gyermekre váró pár életét nehezíti meg. Okai többek között a nem elegendő számú spermium, a sok életképtelen vagy lassan mozgó, illetve nem megfelelő alakú ondósejt jelenléte. Korábban a férfiak csökkent nemzőképességét csak kezelésekkel tudták javítani, ami növelhette ugyan a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságát, de arra idáig nem volt lehetőség, hogy kiválasszák a legegészségesebb spermiumokat.

A férfiak infertilitása mögött számos tényező rejtőzhet. A pszichés megterheléstől kezdve a környezeti hatásokon át a genetikai háttérig számos faktor befolyásolja a férfiak megtermékenyítő képességét. Ha fogamzásgátlás nélkül, rendszeres szexuális élet mellett egy év alatt egy pár nem jut el oda, hogy a terhesség bekövetkezzen, az orvosi gyakorlat szerint fennáll a meddőség problémája. Ilyenkor jöhet szóba a mesterséges megtermékenyítés, és többnyire a párok az ezt megelőző vizsgálatok során döbbennek csak rá, hogy a meddőség oka nem a női hormonháztartás zavara, vagy egyéb szervi rendellenesség, hanem a hímivarsejtek alacsony koncentrációja, vagy a sejtek megtermékenyítésre alkalmatlan állapota.

A férfi meddőség kezelését ezidáig a spermiumok koncentrációjának, illetve a sejtek mozgási sebességének növelésével próbálták elérni, ám a Yale egyetem munkatársai Dr. Huszár Gábor vezetésével egy más módszert fejlesztettek ki.

Dr. Huszár szerint az orvosi gyakorlatban egy férfi megtermékenyítőképes, ha elegendő számú és jól mozgó ondósejttel rendelkezik. Ez csupán annyit jelent, hogy elegendő számú életképes ondósejt mellett nagyobb a valószínűsége annak, hogy a petesejtet egy egészséges sejt fogja elérni és megtermékenyíteni. A petesejt ugyanis rendelkezik egy természetes szelekciós képességgel, vagyis azzal, hogy ki tudja válogatni a "legerősebb" spermiumot. Alacsony sejtszám mellett - figyelembe véve hogy a petesejtig tartó úton sok ondósejt elpusztul - csökken annak az esélye, hogy a megfelelő sejt érje el az oocitát.

A korábbi spermium vizsgálatok viszont nem terjedtek ki arra, hogy alacsony sejtszám, illetve nem szabályosan mozgó sejtek közül mennyi sejt rendelkezik megfelelő DNS integritással vagyis azzal, hogy az adott sejt DNS-e mennyire sérülésmentes, illetve mennyire képes annak esetleges sérüléseit javítani, és hibák nélkül fenntartani. A sikeres megtermékenyítéshez csupán csak erre az egy dologra van szükség, a hímivarsejt ugyanis nem jut be a petesejtbe, csak az örökítőanyaga. Vagyis egy lassan mozgó, vagy nem megfelelő alakú sejt is rendelkezhet jó örökítőanyaggal, épp csak a természetes úton történő megtermékenyítésre képtelen.

Dr. Huszár és munkacsoportja azonosítottak egy biokémiai markert, ami a DNS integritás szerint képes szelektálni a hímivarsejteket. Kísérleteikben 50 férfitól származó mintát vizsgáltak. A minták egy részét hialuronsavhoz kötötték, majd olyan anyaggal festették, amely az egészséges DNS-t zöld színnel, a töredezett DNS-t piros színnel jelzi. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy a korábbi módszerekkel egészségesnek talált ondósejtek közül igen sokan festődtek pirosra, és az eddig egészségtelennek tartott sejtek közül sok festődött zöldre. Vagyis ez azt jelenti, hogy a csupán morfológiai vizsgálatok alapján történő hímivarsejt szelekció és az azokkal történő mesterséges megtermékenyítés nem biztos, hogy genetikailag a lehető leg egészségesebb utód születését fogja eredményezni, a DNS integritás vizsgálata tehát elengedhetetlen.

A kutatók azonosították az a kulcsmolekulát is, amely az egészséges DNS-sel rendelkező ondósejtet nagyobb affinitással köti a hialuronsav molekulákhoz. Reményeik szerint módszerük hamarosan a köznapi gyakorlat részévé válhat, mely sok, korábban meddőnek bizonyult párnak jelenthet majd segítséget.

Dr. Huszár és kollégái a fenti eredményeiket a Journal of Andrology júniusi számában tették közzé.

ScienceDaily, 2010. 05. 31

Szlávik Attila
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Ez a cikk még nem lett értékelve.

Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés