2018. január 22. hétfő
Vince, Artúr
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Májátültetés, kicsit másképp: emberből egérbe - 2010-02-24 16:30:35 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Májátültetés, kicsit másképp: emberből egérbe

A kórokozók többsége gazdaspecifikus, vagyis egy patogén csak egyféle gazdát képes megfertőzni. Emiatt a legtöbb fertőzés lefolyásának vizsgálata, vagy a hatékony terápia kidolgozása sok nehézségbe ütközik, mert például a kizárólag embert fertőző kórokozók okozta betegségek állatokon nem vizsgálhatók. Kivéve azt az esetet, amikor az állatok emberi szervekkel rendelkeznek.


A vírusok, baktériumok vagy a gombák közül csak kevés olyan létezik, amely általános patogén, többségük csak bizonyos fajokat fertőz. Ez a gazdaspecifikusság előnyökkel is jár, hiszen így a környezetünkben élő mikrobák millióinak csupán kis százaléka okozhat például bennünk emberekben fertőzéses megbetegedést. Ez a tény a kutatók munkáját ugyanakkor meg is nehezíti, hiszen a kizárólag emberre specializálódott kórokozók általi fertőzések lefolyása, és az elpusztításukra kifejlesztett gyógyszerek hatása (és mellékhatásai) kísérleti állatokon nem tesztelhetők, hiszen az állatok nem fertőződnek meg humán patogénekkel.

Inder M. Verma, a Salk Intézet kutatója és munkatársai olyan módszert dolgoztak ki, mely lehetővé teszi, hogy emberi májat in vivo vizsgáljanak, és ne kerüljenek szembe az emberen végzett kísérleteket szűk keretek közé szorító orvosetikai akadályokkal.

A kutatók immundeficiens (immunhiányos), Fah–/–Rag2–/–Il2rg–/–  genotípusú egértörzsön végeztek vizsgálatokat. Ezekben az egerekben az említett három gén hiányzik, aminek köszönhetően az immunrendszere nem képes felismerni a saját és nem saját szövetek közötti különbséget, így végső soron a beültetett idegen szervet nem löki ki. A kutatók a mutáns állatokba emberi májsejteket ültettek át, és vizsgálták azok viselkedését. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy a májsejtek szép ütemben szaporodtak, olyannyira, hogy a humán sejtek a kiméra májsejtjeinek 95%-át tették ki.  (A görög mitológiában a Kiméra egy oroszlán fejű, kecske testű és kígyófarkú szörnyeteg volt. Általános fogalomként használva a kiméra (chimera) olyan dolgot ír le, amely több különböző forrás tulajdonságait egyesíti magában.)

Ezek az immundeficiens kísérleti egerek egyébként háttérmutáció miatt májelégtelenségben szenvedtek, melyet NTBC (2-(2-nitro-4-fluoromethylbenzoyl)-1,3-cyclohexanedione) adagolásával ellensúlyoztak az emberi sejtek beültetéséig. A humán májsejtek injektálását követően az NTBC-t megvonták az állatoktól, ami azt eredményezte, hogy saját májsejtjeik pusztulni kezdtek, és helyüket a transzplantált emberi májsejtek foglalták el.

Bár az emberi májjal rendelkező egerek éltek, és úgy tűnt, a transzplantált sejtek is megfelelően dolgoztak, továbbra is kérdéses volt, hogy vajon a májsejtek az egerekben úgy viselkednek-e, mint emberben. Ennek felderítésére a kutatók Hepatitis B és C vírustörzsekkel fertőzték az egereket. A vírusfertőzésre, sőt a Hepatitis C kezelésére használt interferon-alfa 2a-ra is az emberhez hasonlóan reagáltak az állatok, illetve a bennük élő humán sejtek, ami egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy a kimérákban emberi máj működött, hiszen a vírusok csakis az emberi májsejteket fertőzik. (A Hepatitisről bővebben itt olvashat)

A kimérák létrehozása és alkalmazása új jövőképet festhet az orvostudomány számára. Az emberi májjal működő egereken végzett gyógyszertesztek eredményei például sokkal megbízhatóbbak lesznek az eddigieknél, illetve sok betegségről (pl.: hepatitis, malária) több, megbízhatóbb adat fog a kutatók rendelkezésére állni. Dr. Bissig, a kutatás egyik résztvevője szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a kimérákon keresztül a májsejtek olyan tulajdonságaira is rálelnek majd, amely alapján a szervtranszplantációs eljárásokat a jövőben tökéletesíteni lehet.


Journal of Clinical Investigation, 22.02.2010


Szlávik Attila

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 7, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés